Hírek

– Az élet keletkezésének kutatói közül nagyon sokan besorolhatók a „kezdetben vala az anyagcsere” vagy a „kezdetben vala a „templát replikáció” (azaz a DNS, RNS genetikai információinak továbbadási módja) iskolák egyikébe – magyarázta az mta.hu-nak Szathmáry Eörs biológus. Az akadémikus az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ban közölt cikkében a csak anyagcserére alapozott korai rendszerek evolúcióképességét vizsgálta, és cikkében bizonyította, hogy ez a képesség nagyon csekély. – Bizonyos anyagcserére emlékeztető kémiai rendszerek (mint pl. a formaldehidből cukrokat termelő formóz reakcióhálózat) könnyen keletkeznek, de evolúciót nem mutatnak, míg az evolúcióképes DNS-jellegű, másolható molekulák (templátok) eredetére és spontán sokszorozódásának magyarázatára nincs kézzel fogható bizonyíték – hangsúlyozta az akadémikus. Szathmáry Eörs egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a rehovot-i Weizmann Intézetben dolgozó Doron Lancet és munkatársainak egy elméleti modellje adott reményt az anyagcserén alapuló evolúció laboratóriumi követésére.

A Budapest Collegiumban egy kis csoport – Szathmáry Eörs mellett Vasas Vera fiatal kutató, mindketten az ELTE munkatársai valamint Mauro Santos, a barcelonai Autonóm Egyetem kutatója – újra elemezte az egész modellt, és sok következtetést vagy felvetést megcáfolt a korábbi elméleti feltételezések közül. – Ennek jelentős szakmai hatása van az élet keletkezésével foglalkozó elképzelésekre általában – emelte ki az akadémikus, aki maga is beismerte, cikkük messzemenő tudományos következtetéseket enged meg, amelyek a hétköznapi emberek számára igen nehezen értelmezhetők. Ezzel összefüggésban Szathmáry Eörs annak a véleményének adott hangot, hogy a hazai középiskolákban és felsőoktatási természettudományos képzésben az evolúciós-elméleteket rendkívül rosszul tanítják és értelmezik.

– Az evolúció egységeitől általánosságban azt követeljük meg, hogy rendelkezzenek a sokszorozódás, az öröklődés és a változékonyság tulajdonságaival úgy, hogy az öröklődő tulajdonságok között legyenek olyanok, amelyek az egységek szaporaságát és/vagy a túlélőképességet befolyásolják – magyarázta Szathmáry Eörs, hozzátéve,hogy az ilyen egységek – legyenek azok az anyag szerveződésének bármely szintjén – populációjában megindulhat a természetes szelekció útján való (darwini) evolúció. A Lancet által vizsgált molekuláris halmazok látszólag minden követelményt teljesítenek, noha nem folyik bennük ún. templát replikáció, azaz nem tartalmaznak külön örökítő anyagot – hangsúlyozta az akadémikus. A Collegium-beli kutatócsoportnak sikerült a modellt átfogalmaznia a Nobel-díjas Manfred Eigen 1971-es egyenleteinek segítségével, azt számítógépes feldolgozásra alkalmassá téve. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy a természetes szelekció nem tud egy adott célt elérni, azaz ahogy Szahtmáry Eörs leegyszerűsítve fogalmazott: – Ami könnyen keletkezik az nem evolúció képes, és ami evolúció képes az nem keletkezik könnyen.

– A konkrét modelltől függetlenül a cikknek van egy szakmai-kulturális küldetése – összegezte a PNAS-ben megjelent tudományos cikk jelentőségét az akadémikus. Véleménye szerint legalábbis ilyen szinten kellene az állításokat megfogalmazni vagy cáfolni egy olyan területen, amely elméletileg is nehezen írható le és kísérletileg sem könnyen vizsgálható.

Korábban: