„Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

Huszonöt fiatal kutató vehette át idén az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. 2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről hét, az élettudományok területéről szintén hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal díjazott kutatót köszönthetünk.

2024. február 29.

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia vezetői a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozták létre. A díjat minden évben olyan kutatóknak adják, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematikai és természettudományok területén.

„Amíg egy idősebb kutatónak járó díj az életpálya és a megtett tudományos út megkoronázása, addig egy fiatalnak bátorítás az úton”

– mondta Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a 2024. február 28-án az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében tartott díjátadó ünnepségen.

Az Akadémia vezetői és az Akadémiai Ifjúsági Díjat 2024-ben elnyert kutatók a díjátadó ünnepségen
(További képek a fotóra kattintva nézhetők)
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kollár László Péter a díjazottakat köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy

a kutatói élet fontos és megkerülhetetlen paradoxonok elhordozásának képességét is jelenti.

Antoine de Saint-Exupéry Citadella című művét idézve az Akadémia főtitkára kiemelte: „hiú és veszedelmes dolog tiltani az ellentmondásokat. (...) A rend ugyanis az összevisszaság felett uralkodó egység.”

Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára köszönti a díjazottakat Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Egy fiatal például akkor ért meg egy díjra, amikor kész arra, hogy tudományos kutatásaiban önállósodjon, ezzel egy időben azonban szakmai alázatának és a tudományos élet minőségének is követelménye, hogy kötődjön az idősebb kutatói generációhoz, és együttműködjön vele.

A kutatót a múlt és a kutatótársak iránti tiszteletnek kell vezérelnie, ugyanakkor képesnek és bátornak is kell lennie arra, hogy megkérdőjelezzen korábban igaznak vélt tudományos állításokat: sokszor ugyanis a megkérdőjelezés vezet új áttöréshez.

Napjaink tudományos életére az jellemző, hogy egy kutató egyre szűkebb területeken dolgozik, és nagyon elmélyülten kell értenie a maga szűk területéhez, ám egyben vigyáznia is kell a beszűküléssel, hogy el ne veszítse érzékenységét más fontos területek igazságaira. Végül, ahogy igaz az, hogy a tudomány egyetemes, éppúgy igaz az is, hogy van magyar tudomány. Eötvös Lorándot idézve Kollár László Péter azt mondta: „A tudós hazája széles e világ, szokták mondani; de ne feledjük soha, hogy Magyarország is ehhez a világhoz tartozik.”

Az Akadémia vezetősége és Akadémiai Ifjúsági Díjat 2024-ben elnyert kutatók Fotó: mta.HU / Szigeti Tamás

2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területén hét, az élettudományok területén ugyancsak hét, a matematikai és természettudományok területén pedig tizenegy fiatal kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. Az Akadémia főtitkára Akadémiai Ifjúsági Díjat adott át

a bölcsészet- és társadalomtudományok területén

Boza Istvánnak, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának A kapcsolt munkáltató-munkavállaló paneladatokban rejlő lehetőségek című pályamunkájáért;

Farkas Xéniának, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos munkatársának Vizuális politikai kommunikáció című pályamunkájáért;

Horváth Dórának, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet egyetemi adjunktusának Digitális transzformáció és üzletimodell-innováció című pályamunkájáért;

Jánk Istvánnak, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi adjunktusának A kétnyelvű tanárok toleránsabbak nyelvileg, mint az egynyelvű kollégáik? Különbségek az egynyelvű és többnyelvű környezetben tanító magyartanárok nyelvi attitűdjei között című pályamunkájáért;

Mány Dániel Jánosnak, a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézet egyetemi adjunktusának, tudományos és innovációs intézetigazgató-helyettesének Információátadás és érzelmi dimenzió az orvosi szakfordításban című pályamunkájáért;

Ribi Andrásnak, a Támogatott Kutatócsoportok Irodája tudományos munkatársának Az országos hatáskörű hiteleshelyi tevékenység a középkorban című pályamunkájáért;

Szatmári Áronnak, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársának A 16. századi magyar nyelvű költészet verstani és textológiai szempontú kutatása című pályamunkájáért;

az élettudományok területén

Ecsédi Péternek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biokémiai Tanszék tudományos munkatársának Az S100 fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatának feltérképezése és kialakított komplexeinek atomi felbontású megismerése című pályamunkájáért;

Illés Árpádnak, a Debreceni Egyetem Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet egyetemi tanársegédjének Precíziós eszközök és vizsgálatok alkalmazása a szántóföldi tartamkísérletben az agrotechnikai hatékonyság növelése és a környezetterhelés csökkentése érdekében – Fókuszban az erőforrás-hatékony intenzív gazdálkodás című pályamunkájáért;

Katona Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet egyetemi adjunktusának Hatóanyagok nazális abszorpciójának fokozása innovatív hordozórendszerek fejlesztésével című pályamunkájáért;

Lovas-Kiss Ádámnak, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársának Vízimadarak endozoochór magterjesztése mint ökoszisztéma-szolgáltatás című pályamunkájáért;

Osteikoetxea Vélez Xabiernek, a Semmelweis Egyetem tudományos munkatársának Az extracelluláris vezikulák karakterizálása és felhasználása a génterápiában című pályamunkájáért;

Szanyi Szabolcsnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet egyetemi adjunktusának Új módszerek az agro-biodiverzitás monitorozásban, avagy mire jók a táplálkozási attraktánsokkal felszerelt csapdák? című pályamunkájáért;

Ujszegi Jánosnak, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Evolúciós Ökológiai Osztály tudományos munkatársának Kétéltűek evolúciós-ökológiai vizsgálatai és a kitridiomikózis kísérletes kutatásának megkezdése Magyarországon című pályamunkájáért;

a matematikai és természettudományok területén

Bajusz Dávidnak, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának Online fehérjeszerkezeti adatbázis a hatékonyabb onkológiai gyógyszertervezésért című pályamunkájáért;

Fekete Imrének, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézet adjunktusának Irányításelméleti technikák alkalmazása differenciálegyenletek idődiszkretizálásában című pályamunkájáért;

Gajdics Marcellnek, az Energiatudományi Kutatóközpont tudományos munkatársának Hidrogéntárolás deformált Mg-alapú ötvözetekben és kompozitokban című pályamunkájáért;

Gere Dánielnek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék adjunktusának A műanyag palackok újrahasznosításának jövőbeli kihívásai: a PET és a PLA kompatibilizálási lehetőségei című pályamunkájáért;

Horváth Miklósnak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék egyetemi docensének Az épületek energiafelhasználását és az épületbe integrált napelemes energiatermelést modellező módszerek továbbfejlesztése fogyasztói mintázatok statisztikai elemzése alapján című pályamunkájáért;

Koók Lászlónak, a Pannon Egyetem egyetemi adjunktusának Bioelektrokémiai rendszerekben alkalmazott biofilmek és membránok stabilitása és dinamikus viselkedése című pályamunkájáért;

Rózsa Leventének, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának Elméleti modellek fejlesztése szupravezető felületen elhelyezett mágneses atomok környezetében kialakuló kötött állapotok leírására című pályamunkájáért;

Ruppert Tamásnak, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézeti Tanszék egyetemi docensének Emberi tevékenységek modellezése az Ipar 5.0 követelményeinek figyelembevételével című pályamunkájáért;

Temovski-Molnár Katának, az Atommagkutató Intézet tudományos munkatársának Magmás folyamatok eredetének és időbeliségének nyomozása nemesgázizotópok segítségével című pályamunkájáért;

Tímári Istvánnak, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusának Korszerű NMR-módszerek fejlesztése és alkalmazása biológiailag aktív molekulák szerkezetvizsgálatára című pályamunkájáért;

Topál Dánielnek, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársának Az északi-sarki éghajlatváltozás és a nagytérségi légköri cirkuláció kapcsolata című pályamunkájáért.

A díjak átadását követően Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke is köszöntötte a díjazottakat. Köszöntőjében Hudecz Ferenc azt mondta, hogy a tudományos kutatói közösség idősebb nemzedékének szándéka szerint az

Akadémiai Ifjúsági Díj jel arra, hogy az azt elnyert fiatal kutató jó úton és jó munkát végezve jár a tudományos pályán.

Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke köszönti a díjazottakat Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémiai Ifjúsági Díjra olyan, harmincöt évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak, akik tudományos minősítéssel (PhD-fokozattal) rendelkeznek, tagjai az MTA köztestületének, és Magyarországon, költségvetési vagy alapítványi támogatásból működő kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyetemek vagy más tudományos kutatási tevékenységet is végző intézmények foglalkoztatottjai, kutatói ösztöndíjasai. Kiskorú gyermeket nevelő kutatók esetén a pályázati korhatár gyermekenként két-két évvel megemelkedik.

A díj elnyerésére olyan egyéni munkával elért eredménnyel lehet pályázni, amelynek tudományos értéke az elismerést indokolja. A pályaműveket a tudományterületileg illetékes tudományos osztályok bírálóbizottságai rangsorolják. Véleményük alapján a Tudományértékelési Elnöki Bizottság alakítja ki a díjazásra vonatkozó javaslatát, amelynek figyelembevételével az Akadémia Elnöke dönt a díjazottak személyéről.