Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.

2024. március 25.

A dokumentum az európai kutatás és innováció reformját vetíti előre, és olyan jövőképet vázol fel, amelyben Európa a globális verseny terén, illetve a kutatás és innováció terén vezető szerepet tölt majd be.

A nyilatkozat által megfogalmazott, az FP10 tartalmát megalapozni hivatott irányelvek a következő célokat szolgálják: a kutatás és innováció ösztönzése, a kutatási együttműködés szorosabbá tétele, a tehetséggondozás, a sokszínűség és befogadás erősítése, valamint a kutatási pályázatokhoz kapcsolódó folyamatok racionalizálása.

Ezek a célok más európai tudományos szervezetek jövőre is vonatkozó szakpolitikai dokumentumaiban egyaránt megjelennek, így különösen a Science Europe Horizont 2020 és Horizont Európa keretprogramokat értékelő, a jövőbeli keretprogramokra is kitérő kiadványban, amely az Európai Bizottság által kezdeményezett konzultációs folyamat eredményeként született: „Science Europe Response to the Public Consultation on Horizon 2020 and Horizon Europe” („A Science Europe válasza a Horizont 2020 és a Horizont Európa tárgyában folytatott nyilvános konzultáció keretében”), a kiadvány teljes szövege itt érhető el.

Mind az ALLEA, mind a Science Europe amellett érvel, hogy az eddigi kutatási és innovációs keretprogramokba beépített „widening” elemnek – vagyis amely a kutatási pályázatokban való részvétel szélesítését, konkrétan az EU13-ak és a társult országok részvételi arányának növelését célozza – a következő keretprogramban is elsőbbséget kell élveznie.

Az ALLEA-nyilatkozatot az ALLEA Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) Munkacsoportja készítette, az ALLEA Tudományetikai Állandó Munkacsoportjának (Permanent Working Group on Science and Ethics, PWGSE) és az ALLEA Nyílt Tudomány Akciócsoportjának (Open Science Task Force) közreműködésével. Az ERA Munkacsoport munkájában az MTA képviseletében Solymosi Katalin vesz részt, a Tudományetikai Állandó Munkacsoportban pedig Fésüs László akadémikus képviseli az MTA-t. Az ALLEA Európai Kutatási Térség Munkacsoportja az európai akadémiák nevében nyilvánít véleményt, és közreműködik az EU kutatásfinanszírozási kereteinek, illetve a mögöttük álló jogi szabályozásnak a kidolgozásában. A munkacsoport azon dolgozik, hogy az európai kutatásfinanszírozási programokat a kutatói közösség érdekeit figyelembe véve dolgozzák ki, és valamennyi tudományterület és kutató teljes körű képviseletére törekszik.

A nyilatkozat magyarul ide kattintva olvasható.


További információ az ALLEA ERA Munkacsoportjának tevékenységéről: https://allea.org/european-research-area/.

További információ az ALLEA Tudományetikai Állandó Munkacsoportjáról: https://allea.org/research-integrity-and-research-ethics/.

További információ az ALLEA Nyílt Tudomány Akciócsoportjáról: https://allea.org/open-science/.

Az ALLEA az európai természet-, társadalom- és bölcsészettudományi akadémiák szövetsége, amely mintegy 40 uniós, illetve nem uniós ország több mint 50 akadémiáját tudhatja tagjai között. 1994-es megalakulása óta az ALLEA európai és nemzetközi fórumokon áll ki a tagjai érdekében, előmozdítja a tudományt mint globális közjavak összességét, valamint segíti a földrajzi határokon és tudományterületeken átívelő tudományos együttműködést.