Az Akadémia és Könyvtára 200 éves évfordulójára készülő MTA elnökeként Freund Tamás azt mondta, hogy a Székház felújítása nehéz, komoly kihívást is jelentő, de egyben gyönyörű feladat. „Bár egy 160 éves épület mindig rejthet további meglepetéseket, bízhatunk benne, hogy ezeket mára magunk mögött hagytuk. Miközben köszönettel tartozunk az MMA-nak, hogy nemcsak az idei közgyűlésünket, de számos művészeti, tudományos rendezvényünket is befogadta, megnyugtató, hogy 2025-ös közgyűlésünket ismét az Akadémia épületében tarthatjuk majd. Sőt, az eredeti tervektől eltérően Dísztermünk nemcsak gépészetileg, de az elképesztő restaurátori munka eredményeképpen teljes, eredeti pompáját visszanyerve újul majd meg” – mondta Freund Tamás.

Freund Tamás elnök az MTA 197. közgyűlésén Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A bicentenáriumi ünnepségekről szólva az Akadémia elnöke elmondta, hogy a májusi és novemberi központi rendezvények mellett a tudományos osztályok, a területi bizottságok, a határon túli tagok, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint a Fiatal Kutatók Akadémiája is egy-egy hónapon át saját szervezésű előadásokkal, tudománynépszerűsítő rendezvényekkel, kiállításokkal ünnepel majd. Az MTA Kommunikációs Főosztálya a nemrég megnyílt mta200.hu weboldalon folyamatosan jelenteti meg a már elkészült tartalmakat. Emellett az Akadémia törekszik tudománynépszerűsítő, művészeti vagy nemzetközi kapcsolatait erősítő programjai fenntartására is. „Mindezt annak ellenére tesszük, hogy a 2022-es 7,3 milliárdos költségvetési bővülést követően 2024-ben 1,1 milliárdos elvonással kellett indítanunk az évet, és a működésünket segítő jelentős állami többletforrásra az ország gazdasági lehetőségeire tekintettel nem számíthatunk a közeljövőben.”

Az Akadémia maga választotta küldetése és törvényébe foglalt közfeladata a tudományos tanácsadás a Kormány és az Országgyűlés megkeresésére. Freund Tamás elmondta: az év elején azt javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a Kormány és az Akadémia kössön keretmegállapodást a tudományos tanácsadásról. Ez a tanácsadási megállapodás egyben keretet szolgáltatna az egyes tárcákkal való együttműködéshez is. „Javaslatomról még nem született döntés, de a Belügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között már három éve hatályban van egy együttműködési megállapodás, ami különösen az oktatásügy és az egészségügy tudományos kérdéseiben hasznos. Hasonló megállapodás előkészítéséről állapodtunk meg Nagy Márton miniszter úrral, és ígéretes közös munkára számítunk a Honvédelmi Minisztériummal most megszületett megállapodás esetében is” – mondta Freund Tamás.

Az Akadémia elnöke szólt a stratégiai jellegű kutatási kezdeményezésekről, amelyek közül 2023-ban a nemzeti programok beindítását, bővítését nevezte a kétségtelenül leglényegesebb eredménynek. „A Tudomány a Magyar Nyelvért, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák, valamint a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 mellett tavaly további projektekkel bővült a nemzeti programok sora, amelyek egyúttal lehetővé tették azok megnyitását a határon túli magyar tudományosság előtt is.” Freund Tamás elmondta, hogy útjára indult egyebek mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez”, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola „Kompetencia – Oktatás – Mérleg – Perspektíva” című kutatási tervének végrehajtása, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont vezetésével pedig a környező országokban működő, a Termini Hálózatba tömörült magyar nyelvtudományi kutatóműhelyek bevonásával megkezdődött a nemzeti terminológiastratégia tudományos megalapozása is. „Nemzeti programjaink felfutása természetesen nem jelenti azt, hogy hagyományos egyéni kiválóságalapú pályázataink, így elsősorban a Lendület Program vagy a Bolyai-ösztöndíj háttérbe szorultak volna” – mondta ki az MTA elnöke.

Kollár László főtitkár beszámolója szerint az Akadémia 2023-ban 5,38 milliárd forint összegben támogatott kiválósági kutatásokat. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, az MTA Prémium Posztdoktori Program, a Lendület Program, a 14 éves kor alatti gyermeket nevelő kutatók támogatása, a Vendégkutatói Pályázat, valamint a Poszt-Covid nagy kockázatú pályázat I. közül arányaiban a legtöbb forrást – több mint 67 százalékot – a Lendület Programra fordította a Magyar Tudományos Akadémia.

Kollár László főtitkár az MTA 197. közgyűlésén Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítására, a tehetség-utánpótlás biztosítására, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítésére, illetve a kutatóhelyek versenyképességének növelésére 2009-ben meghirdetett Lendület Program 2023-ig 223 kiváló kutatónak biztosított lehetőséget kutatócsoport alapítására. 2023-ban – a benyújtott 108 pályázatból – 19 kutató alapíthatott Lendület-kutatócsoportot. A pályázók közt a kutatónők száma 28 volt, a nyertes pályázatoknak pedig közel 50 százalékát, azaz 9 pályázatot kutatónő nyújtott be. 2023-ban összesen 77 Lendület-kutatócsoport kapott támogatást. 2023-ban a Lendület Programra fordított 3,6 milliárd forint támogatásból 1,8 milliárd kutatóintézetben, 1,8 milliárd forint pedig egyetemeken hasznosult. Az évente indítható új Lendület-kutatócsoportok támogatási kerete a 2020. évi mélypontot követően 835 millió forintra emelkedett.

A főtitkári beszámoló kitért a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésével kapcsolatos akadémiai lépésekre is. Az MTA Elnöksége 2023 tavaszán egy bizottság felállításáról döntött, amelynek fő feladata a megkérdőjelezhető közlési gyakorlattal szembeni cselekvési terv kidolgozása volt az MTA köztestülete, illetve általában a tudomány művelői számára. A bizottság elemezte a visszaélések okait, a kiadói gyakorlatok változását és azt, hogy milyen lépéseket kell tennie a kutatói közösségnek és a tudománypolitikáért felelős szervezeteknek a tudomány hitelességének megőrzése és a tudományba vetett bizalom megerősítése érdekében. A bizottság munkájának eredményeként készült el 2023 őszén a Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére című kiadvány. A bizottság jelentésében a jelenség visszaszorítását célzó javaslatokat fogalmazott meg, amelynek alapvetően három egyformán fontos módja van: a megfigyelés, az ellenőrzés és a szankcionálás.