Kétszáz éves közös történetünk – Elindult ünnepi honlapunk

Kétszáz éves közös történetünk – Elindult ünnepi honlapunk

2025-ben lesz 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, a hazai és egyetemes tudományosság, modern nemzetté válásunk egyik legfontosabb szimbóluma. A most elindult ünnepi honlapon 2026 végéig kínálunk az Akadémia múltját, jelenét és jövőjét bemutató szöveges, képes és filmes tartalmakat az MTA Székházban őrzött kincsek bemutatásától a párbajhős elnök történetén keresztül a legújabb kutatásokig.

Egyedülálló értéket képviselő minősítési rendszer – Átvették okleveleiket az MTA új doktorai

Egyedülálló értéket képviselő minősítési rendszer – Átvették okleveleiket az MTA új doktorai

Hetvenhét kutató nyerte el 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók kedden vehették át az Országos Széchényi Könyvtárban a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet. Az Akadémia új doktorai között 17 nő található, arányuk 22 százalék.

Lendületesek: Kiss Viktória Lendületesek: Kiss Viktória

Lendületesek: Kiss Viktória

A Kárpát-medencei bronzkorban hatalmas társadalmi változások zajlottak a mai Magyarország területén élő népességben. Ezeket a folyamatokat, illetve az itt élt emberek jellegzetességeit kutatja Kiss Viktória, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa, az MTA–BTK Lendület Bázis Kutatócsoport vezetője és munkatársai. Vizsgálataikhoz a legmodernebb informatikai és genetikai, illetve izotóp-geokémiai módszereket hívják segítségül.

TOVÁBB
A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

A négydimenziós tér kibogozása – bemutatjuk Stipsicz András ERC-nyertes kutatási témáját

Az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatása csaknem 800 millió forinttal jár, amit az utolsó fillérig tiszta matematikára lehet elkölteni. Stipsicz András pedig ebből a pénzből nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kollégáival a négydimenziós tér törvényszerűségeit vizsgálja. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mire is készül.

TOVÁBB
Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Rossz hírek az új antibiotikumokról – interjú Pál Csaba akadémikussal

Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: most a zsűri a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek a pályázatát. A téma korunk (pontosabban a közeljövő) talán legsúlyosabb egészségügyi problémája – sokak szerint előrelátható katasztrófája –: a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett új típusú antibiotikumok mennyire ellenállók a baktériumok ellenálló képességével szemben.

TOVÁBB
„Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI. „Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI.

„Egészséges örömforrás” – Művészeti estek az Akadémián XI.

Mendelsshon és Dohnányi ifjúkori remekművei, Atlasz Gábor festőművész képei és a csopaki Jásdi Pincészet borai voltak a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület tizenegyedik alkalommal, április 8-án megrendezett művészeti estjének fókuszában. A Pesti Vigadóban a Grassalkovich Vonósnégyes és Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által adott hangversenyen, majd az MTA Székház Vörösmarty- és Kodály-termében rendezett kiállításmegnyitón és borbemutatón a jelenlévők megtapasztalhatták, hogy a művészet egészséges örömforrás.

TOVÁBB

Kínai delegáció a Magyar Tudományos Akadémián

2024. április 8-án a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) delegációja látogatást tett a Magyar Tudományos Akadémián, hogy a felek megtárgyalják négy évtizede fennálló tudományos kapcsolataik bővítésének és a 3. Selyemút Fórum Budapesten – az MTA alapításának 200. évfordulójához kapcsolódó eseménysorozat részeként – történő megrendezésének lehetőségét.

TOVÁBB
Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Magyar agykutató irányításával oldották meg a memória egyik nagy talányát

Rengeteg élmény ér minket nap mint nap, de ezeknek csak egy része rögzül a memóriánkban. Egészen eddig azonban az idegkutatók sem tudták, hogy milyen mechanizmus „jelöli meg” a megjegyzésre érdemes információkat. Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Központjának Biggs-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és munkatársai a Science folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket, amelyek arra utalnak, hogy a Buzsáki által negyven éve felfedezett, úgynevezett „éleshullám-fodrozódások” (az idegsejtek rendkívül gyors ütemű szinkronizált tüzelése) emelnek ki bizonyos élményeket, amelyek aztán az alvás során újból lejátszódnak, és így rögzülnek.

TOVÁBB
Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA nyilatkozata az európai kutatás és innováció jövőjéről

Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.

TOVÁBB
Lendületesek: Király Ildikó Lendületesek: Király Ildikó

Lendületesek: Király Ildikó

Beszélgetéseink során gyakran idézünk fel olyan emlékeket, és meséljük el őket lelkesen, teljes átéléssel a beszélgetőtársainknak, amelyek valójában meg sem történtek, csupán elménk szüleményei. Ezek nem hazugságok, hiszen mi magunk is úgy hisszük, hogy valóban megtörténtek velünk. Király Ildikó egyetemi tanár, az ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék vezetője és a Lendület MTA–ELTE Társas Elmék Kutatócsoport vezetője és munkatársai ezen emlékek kialakulását, működését és adaptív szerepét fogják kutatni az elkövetkező években. Hiszen úgy tűnik, e konstruált emlékek fontos szerepet töltenek be társas kapcsolatainkban.

TOVÁBB

Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Hogyan hozzuk le a csillagokat az égről? – Videón Pokol Gergő fizikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Miként lehet a csillagok energiáját békés célokra használni itt, a Földön? Hogyan lehet ezeket a hatalmas energiákat megszelídíteni? Mi kell ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben már működhessenek az úgynevezett fúziós erőművek? Egyáltalán: lehetséges-e a fúzión alapuló energiatermelés? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődő gimnazisták Pokol Gergő előadásából.

TOVÁBB
Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit

Hűség a hagyományokhoz és folyamatos megújulás – megtartották a területi akadémiai bizottságok éves közgyűléseit

„A Magyar Tudományos Akadémia egyik legfőbb erénye az elmúlt két évszázadban éppen az volt, hogy miközben hű maradt hagyományaihoz, ápolta az elődöktől, az egymást követő tudósgenerációktól örökül hagyott tradíciókat, képes volt folyamatosan megújulni” – így hangzott az MTA Elnökségének tagjai által a területi bizottságok éves közgyűlésein tartott köszöntők egyik legfőbb üzenete. Az Akadémia fennállásának 200. évfordulójához közeledve az idei év egyik kiemelt témája Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is a hagyomány és megújulás jegyében megvalósuló ünnepi készülődés volt.

TOVÁBB
Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről

Az MTA doktorai: Bhattoa Harjit Pal a D-vitamin élettani jelentőségéről

A D-vitaminnak a legkülönfélébb biológiai folyamatokban játszott szerepe a vitaminokkal kapcsolatos kutatások talán legnépszerűbb területének számít napjainkban. Bhattoa Harjit Pal, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet egyetemi docense, az MTA doktora már negyedszázada vizsgálja a D-vitamin csontrendszerre gyakorolt hatását (és így szerepét a csontritkulás kialakulásában), de ugyanígy kutatja munkatársaival a vitamin általános élettani és betegségekben játszott szerepét.

TOVÁBB
Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este

Hírek és álhírek: Nobel-díjasok a demokrácia jövőjéről kedden este

Hogyan alakul a világ demokráciáinak sorsa a 2024-es választások hatására? Milyen veszélyek fenyegetik a mesterséges intelligencia térnyerésével az egyébként is válság sújtotta demokráciákat? Van-e a kiút a jelen helyzetből a mainál egészségesebb társadalom felé? Nobel-díjasok és a tudomány kiválóságai beszélnek a fenti kérdésekről az Európai Kutatási Tanács és a Nobel-díj Bizottság közös rendezvényén 2024. március 5-én 19 órától. Kövesse élőben!

TOVÁBB
„Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat „Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

„Bátorítás az úton” – Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat

Huszonöt fiatal kutató vehette át idén az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. 2024-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről hét, az élettudományok területéről szintén hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal díjazott kutatót köszönthetünk.

TOVÁBB
Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Kell egy kicsit fölfelé is néznünk – Videón Kiss L. László csillagász, akadémikus a Középiskolai MTA Alumni Programban tartott előadása

Miért érdemes egy kutatónak világot látni, majd miért tér haza mégis? Mitől meghatározó a kutatói munka mellett az eredmények publikálása? Mit kell tenni azért, hogy az MTA doktora, majd az Akadémia rendes tagja váljon egy kutatóból? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákjai Kiss László akadémikusnak a Középiskolai MTA Alumni Program keretében tartott előadásából, amelyen az is kiderült, hogy mitől is olyan izgalmas az exobolygók kutatása. A rendezvényen forgatott kisfilmek a cikkben megnézhetők.

TOVÁBB
Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

Erdélyi kiadványok, tudományos kötetek, ritka nyomtatványok – három hagyatékból származó gyűjteményekkel gazdagodott az MTA Könyvtár és Információs Központ

Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész, az MTA külső tagja, Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja, valamint Horváth József bibliográfus, antikvárius örökösei egyaránt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ számára ajánlottak fel olyan könyv- és nyomtatványritkaságokat is tartalmazó hagyatékokat, amelyek kutatók számára is fontos források lehetnek. Az adományok befogadásáról Monok István, az MTA KIK főigazgatója javaslata és Kollár László Péter, az MTA főtitkárának előterjesztése alapján a Vezetői Kollégium döntött.

TOVÁBB
A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

A műanyagszemét korlátozásához körforgásos gazdaságra van szükségünk az EASAC szerint

Rendszerszintű hiányosságok miatt termelünk és használunk fel egyre több műanyagot, s így egyre több műanyag kerül ki tengeri, szárazföldi és édesvízi élőhelyekre – derül ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC a legújabb kutatásokat összefoglaló kommentárjából. Ha maradnak a jelenlegi üzleti eljárások és fogyasztási mintázatok, akkor a műanyaghulladék mennyisége globálisan várhatóan majdnem a háromszorosára nő 2060-ig. Az EASAC átfogó reformokat javasol az élőhelyek és az emberi egészség megóvása érdekében.

TOVÁBB
Elhunyt Jakab Ferenc Elhunyt Jakab Ferenc

Elhunyt Jakab Ferenc

Életének 47. évében, 2024. február 16-án elhunyt Jakab Ferenc virológus, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, rektorhelyettes, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője. Személyében egy fiatal, de kutatóként, oktatóként és tudományos tanácsadóként egyaránt jelentős eredményeket elért szakértőt veszített el a kutatói közösség.

TOVÁBB
  • 2144 találat
  • További