Hírek

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott ünnepi beszédet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitóján 2009. szeptember 1-én.

Szinte mindent újra kell gondolni a magyar közéletben és hozzá kell látni az újjáépítéshez. A világgazdasági válság mára mentséggé és a tehetetlenség indokává vált – hangsúlyozta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott ünnepi beszédében. A Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében megrendezett tanévnyitón közel 5000 elsőéves tette le a hallgatói esküt és vált a Műegyetem polgárává.

Az MTA elnöke arra bíztatta az őt hallgató egyetemistákat, hogy kapcsolódjanak be, sőt, mutassanak példát az ország erkölcsi, szellemi és lelki megújításában. Pálinkás József még a világ ún. katasztrófával fenyegető nagy problémáinál – pl. az energia, a víz- és élelemhiánynál –  is súlyosabb gondnak minősítette az oktatás és a nevelés egyre növekvő hiányosságait, és úgy fogalmazott: ma az oktatás nem a világban való eligazodásra készít fel, nem adja meg az erkölcsi vértezetet, a szükséges tudást és műveltséget. Az iskolákban ma megszerezhető pragmatikus tréning – a családok nevelő hatásának gyengülése mellett – katasztrófához vezet. Az Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon ma sok döntés felszínes ismeretek, illúziók és szavazattöbbség alapján születik meg anélkül, hogy az adott döntést meghozók ismernék cselekedeteik minden következményét.

Pálinkás József fontosnak nevezte az emberi közösségek együttélési szabályainak szigorú betartását. Az elnök figyelmeztetett: a haszonelvűség nem uralhatja a szellem szabadságát még akkor sem, ha a felsőoktatásban oktatóknak egyszerre kell dolgozniuk a piacra a diplomagyárrá váló felsőoktatási intézményekben, és közben őrizniük kell a szellemi magaslatokat. A hallgató nem pénzszerzési lehetőség, a felsőoktatási intézmény nem diploma-, doktori fokozat- és publikációgyár – tette hozzá az MTA elnöke –, ezért újra kell gondolni a finanszírozás és az intézményértékelés egész rendszerét.

Látványosan megbukott az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája. Pálinkás József javasolta az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a professzori kar szerepének növelését az egyetemi vezetők kiválasztásában, és a korrupciót és pazarlást elősegítő finanszírozás megváltoztatását. Az egyetem olyan hely – mondta végül ünnepi beszédében az Akadémia elnöke  –,  ahol a hallgatók társai az oktatóknak a munkában, a tanulásban és az erkölcsös viselkedésben, és azt kívánta a megnyitó résztvevőinek, hogy merjenek hozzálátni az újjáépítéshez anélkül, hogy folyamatosan a körülményekre hivatkoznának.

Az elnök a Magyar Tudományos Akadémia nevében együttműködést ajánlott fel minden minőségre törekvő intézménynek.