Tizennégy külföldi vendégkutató kapcsolódik be az Akadémia támogatásával a hazai kutatásokba 2024-ben

A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló, 12 tagú zsűri bírálta el, majd alapos szakmai értékelésük és összevetésük után javaslatot tett az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán 4,7 millió forinttól 9 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók.

Charles Toth, az Ohio State University (USA) kutatóprofesszora, a BME tiszteletbeli doktora a pontfelhő-alapú adatnyerési technológiák és a mobil térképező rendszerek nemzetközileg elismert szaktekintélye. A BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéken a pontfelhő-alapú adatnyerési és adatfeldolgozási technológiák bő két évtizede központi kutatási témának számítanak, számos doktori fokozat és nívós publikáció született a területen. Jelenleg 3 doktorandusz dolgozik hasonló témákon, illetve egy szenior kutató MTA-doktori disszertációjának is ez az alapja. Charles Toth segítségével a tanszék nemzetközi szinten élvonalbeli kutatásokat folytathat, támogatása nagy lendületet ad a tanszéki kollégák munkájának. A hagyományos, digitális föld szemlélettel ellentétben a nagy pontosságú és részletességű pontfelhők mérnöki alkalmazások széles spektrumát szolgálják ki, a mesterséges intelligencia alkalmazásával a feldolgozási módszerek világszinten új lendületet vettek. Olyan algoritmusokat és munkafolyamatokat fognak kidolgozni, melyek segítségével nagy mennyiségű adat automatikus feldolgozása történhet meg optimális erőforrás-felhasználással. Elsősorban adott alkalmazási terület szempontjából olyan érdekes objektumok (pl. utak, építményelemek, járművek) szegmentálása, osztályozása a cél, melyek bemenetként szolgálnak további alkalmazásokhoz (pl. járműdinamikai szimulációk, BIM-alkalmazások).

Max Trecker, a Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa (Lipcse, Németország) professzora a magyarországi közös kutatás során az államszocializmus időszakában a magyar közgazdászoknak a külfölddel, illetve a külföldi közgazdászoknak a magyar közgazdaságtannal való aktív nemzetközi kapcsolatépítésével foglalkozik. Olyan személyek életútját kutatják majd, mint Bognár József és Simai Mihály, illetve azokat a nemzetközi hálózatokat vizsgálják, amelyekben ők részt vettek. Magyarországra meghívott külföldi közgazdászok tevékenységét is vizsgálják, akik pl. az NDK-ból vagy a Szovjetunióból, illetve nyugati országokból érkeztek. A kutatómunka kiindulópontja az, hogy Magyarország 1957 után az ország tényleges gazdasági jelentőségéhez képest a közgazdaság-tudományok nemzetközi tudományos helyszíneként kiemelkedő szerepet játszott. A közös kutatás Magyarország globális szakmai, szakpolitikai szakértői hálózatokban való részvétele tekintetében hoz új eredményeket, amelyek fontosak a Globalizációtörténeti Kutatócsoport nemzetközi hálózatokra és tudástranszferre vonatkozó kutatásai szempontjából is.

Sanjib Kumar Panda professzort, a Central University of Rajasthan (India) munkatársát az Agrártudományi Kutatóközpont fogadja. A rizs és a búza kiemelkedő szerepet tölt be az élelmiszer-ellátásban. A globális éghajlati változások azonban nagy termésveszteséget okoznak ezeknél a növényeknél. A korlátozott vízellátás és a romló talajminőség gyakran aszályhoz és sóstresszhez vezet. Ezek a stresszek negatívan befolyásolják a növények növekedését és terméshozamát. A növekvő népesség élelmezését biztosító, fenntartható mezőgazdaság számára nagyobb stressztűrésű fajták termesztése szükséges. E munkához nyújt jó kiindulási alapot a rizs és a búza nem ionos (szárazság) és ionos (NaCl) ozmotikus stresszre adott válaszreakcióit szabályozó, specifikus biokémiai és molekuláris mechanizmusok felderítése. A közös kísérletek lehetővé teszik a két ország kutatói szakértelmének és módszertani tudásának kombinálását, ami hozzájárul a kutatómunka eredményes elvégzéséhez. Az eredményekből jelentős kulturális és társadalmi haszon származik majd, beleértve az indiai és a magyar tudomány nemzetközi és nemzeti megítélését, a tudás- és technológiacserét, valamint mindkét ország élelmiszer-biztonságának fokozását.

Kovács András, a Forschungszentrum Jülich (Németország) professzora az Energiatudományi Kutatóközpont tudósaival dolgozik majd együtt. A modern félvezető anyagok fontos részei a mindennapi kommunikációs alkalmazásoknak, és nagy fontossággal bírnak a környezettudatos körkörös gazdaság megvalósításában. Ezen anyagok atomi szintű jellemzése segíti a heterostruktúrák létrehozását és megismerését, ami szükséges az előállítási technológiák kidolgozásában. A transzmissziós elektronmikroszkópia és a hozzáköthető technikák alkalmasak leginkább a szerkezet, összetétel és elektronikai tulajdonságok megismerésére atomi felbontásban. A rangos Jülichi Kutatóközpont úttörő szerepet játszik a mikroszkópos technikák fejlesztésében és alkalmazásában a fizika, kémia, anyagtudomány és biológia területén. A vendégkutató a három hónapos időszakban aktívan bekapcsolódik az EK MFA-ban folyó kétdimenziós MoS₂ és a széles tiltott sávú Ga₂O₃ félvezetők kutatásába, amelyet az EU által támogatott együttműködésben kívánnak majd tovább folytatni. A kísérleti munkák során az egy atomi rétegben leválasztott MoS₂ szerkezeti és elektronikai tulajdonságait vizsgálják GaN, SiC és Al₂O₃ heteroátmenetes struktúrákban. Ga₂O₃ esetében a hőmérséklet függvényében vizsgálják a szerkezeti és kémiai folyamatokat nagy felbontású analitikai mérésekkel. Egyes kísérleteket a világviszonylatban egyedülálló jülichi infrastruktúra segítségével fognak elvégezni.

Kormos Juditot, a University of Lancaster (UK) az idegen nyelv elsajátítását kutató nyelvészprofesszorát a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont fogadja. Együttműködve a Többnyelvűség és Edukációs Nyelvészeti Kutatócsoport tagjaival azt vizsgálja, milyen összefüggés van az anyanyelvi dekódolási készségek, a fonológiai tudatosság és a szövegértés, valamint az angol mint idegen nyelvi olvasási és írási teljesítmény között a magyar középiskolások körében. Kutatásuk keretében 80-100 16 és 18 év közötti gimnazista három különböző budapesti iskolatípusban standardizált és validált anyanyelvi és idegen nyelvi olvasásértési teszteket tölt ki, valamint angol nyelven érvelő és elbeszélő szöveget ír. A résztvevők anyanyelvi dekódolási készségeiről és fonológiai tudatosságáról szóló információk gyűjtéséhez egy nemzetközileg elismert és országosan standardizált számítógépes mérőeszközt használnak. Az anyanyelvi és idegen nyelvi készségek kapcsolatának összefüggéseit a gyűjtött adatok segítségével strukturális modellen tesztelik. Az eredmények fontos információval szolgálnak az idegen nyelvek tanításának módszertana számára, és betekintést nyújthatnak abba, hogy az idegen nyelvi írás és írottszöveg-értés mely területein van szükségük támogatásra a gyengébb anyanyelvi szövegértéssel és dekódolási készségekkel rendelkező, esetlegesen diszlexiás tanulóknak.

Florian Luca, a School of Maths, Wits University (Johannesburg, Dél-afrikai Köztársaság) professzora három hónapot tölt el vendégkutatóként a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Algebra és Számelemélet Tanszékén. Ennek keretében a Debreceni Számelméleti Kutatócsoport tagjaival közös kutatásokat folytatnak lineáris rekurzív sorozatok diofantikus tulajdonságaival kapcsolatban, melyek központi szerepet töltenek be az exponenciális diofantikus egyenletek elméletében.

Magyar Ákos, a University of Georgia (USA) professzora fél évet tölt a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben. A tervezett kutatás egyik témája a magasabb fokú, diofantikus egyenletek tanulmánya a prímszámok köreben. Ennek elmélete kevésbé kidolgozott, ide tartozik Hua klasszikus tétele a számok prímhatványösszegre való bontásáról. Ehhez szorosan kapcsolódik a másik felvetett problémakör, a diofantikus egyenletek regularitása, amely egy alapvető kérdés a számelmélet és a Ramsey-elmélet határán. A tervezett közös kutatás tehát érinti a számelmélet, illetve a Ramsey-elmélet néhány központi kérdését is.

Valdimir B. Arion professzort, az Universität Wien (Ausztria) munkatársát a Szegedi Tudományegyetemen látják vendégül. A rákos megbetegedések világszerte a vezető halálokok egyikének számítanak, azonban a gyógyászatban jelenleg használt hatóanyagok gyakran okoznak mellékhatásokat. Így erős a törekvés olyan új daganatellenes szerek fejlesztésére, melyek hatékonyak, de sokkal jobban tolerálhatóak. Az endoplazmatikus retikulum (ER) célzott vegyületek kifejlesztése jelenleg a rákkutatás egyik aktuális témája. A vendégkutatóval olyan fémkomplexeket fejlesztenek ki és vizsgálnak, melyek várhatóan ER-stresszt indukálnak a rákos sejtekben, ami gátolja a működésüket, majd végül sejthalálához vezet. Elsősorban három-, illetve kétfogú indolokinolinok réz-, cink-, organoruténium- és organoozmium-komplexek szintézisét és oldatbeli viselkedését tanulmányozzák, valamint tesztelik a rákellenes hatást. A vendégkutató a fémkomplexek szintézisére és kristályosítására vonatkozó tapasztalatait adja át a fogadó intézmény doktoranduszainak, közös közlemények összeállítása mellett.

Christian Müller, a Freie Universität Berlin (Németország) professzora a hattagú gyűrűs foszforvegyületek kiemelkedő kutatója. Az ő tudásával és közvetlen útmutatásainak felhasználásával a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken egy új, stabil, kétértékű szenet tartalmazó, hattagú ciklikus foszfinokarbént állítanak elő. Az előállítandó karbén tulajdonságai a hattagú gyűrűs szerkezet miatt számottevően, helyettesítők változtatásával pedig finomhangolhatóan módosulnak az ismert karbénekhez képest. Így a terméket ligandumként felhasználva komplexeik katalitikus tulajdonságai (lásd pl. 2005-ös kémiai Nobel-díj) változtathatók. A közös kutatómunka lehetőséget nyújt kumulált szemináriumsorozat megtartására a foszforkémia témakörében, melyet a BME oktatói és hallgatói mellett az ELTE, illetve a HUN-REN TTK érdeklődő kutatói is látogathatnak.

Mauro Santos az Autonomus University of Barcelona kutatója. A közös kutatás célja annak feltárása, hogy az evolválódó egy- és többváltozós adaptív fenotípusos plaszticitás milyen potenciállal növeli a perzisztencia valószínűségét a környezet folyamatos, irányított változására (pl. az éghajlat felmelegedése) adott válaszként, amelyet generáción belüli véletlenszerű környezeti ingadozások kísérnek. Az eredmények tájékoztatást adnak majd arról, milyen empirikus bizonyítékok szükségesek ahhoz, hogy robusztus következtetéseket vonjunk le a fenotípusos plaszticitásnak az evolúcióban betöltött szerepéről. Cél továbbá, hogy az első elvekből kiindulva, a sztochasztikus korrektor modelljét kiindulópontként kezelve feltárják a különböző típusú episztázisok (szinergista vagy antagonista episztázis) következményeit a korai genetikai rendszerek evolúciója során.

Mario Novak a zágrábi Institute for Anthropological Research (Horvátország) kutatója. A multidiszciplináris projekt holisztikus megközelítéssel a biorégészeti, a hagyományos régészeti, a radiokarbon- és a stabilizotópos adatok kombinálásával a Duna mentén Magyarországon és Horvátországban élt középső bronzkori (i. e. 2000–1500) lakosság temetkezési rítusának, kronológiai és demográfiai jellemzőinek, általános egészségi állapotának és mobilitásának rekonstrukciójára törekszik. Ez az első olyan kutatási projekt, amely a bronzkori népesség által elfoglalt nagyobb régiót – a mai országhatároktól függetlenül – egységes egészként veszi figyelembe. A projekt sikeres megvalósítása nagy hatással lehet a közép- és kelet-európai őskori népességeket elemző biorégészeti kutatásokra, követendő példát állítva a későbbi vizsgálatsorozatok elé. A projekt egyik fontos eredménye lesz egy olyan kiterjedt kutatóhálózat létrehozása, amely különböző profilú magyar és horvát szakértőkből és intézményekből áll, akik/amelyek együttesen képesek választ adni a régészet és a kapcsolódó tudományok komplex kutatási kérdéseire. Végül ez a közös kutatómunka erősíti a magyar és horvát kutatók versenyképességét az európai kutatási térségben, valamint pozíciójukat a finanszírozás keresésében és a nemzetközi szintű együttműködés kialakításában.

Maria Elen Alvarezt, a National University of Cordoba (Argentína) professzorát a Szegedi Biológiai Kutatóközpont fogadja. A projekt keretében a növényekben a szárazság és só stressz során végbemenő élettani folyamatokat vizsgálják, valamint a prolinmetabolizmus és a redox egyensúly kölcsönhatásának szabályozását. A növények élettevékenységét, a termesztett fajták hozamát károsan befolyásolja a szárazság, illetve a talaj magas sótartalma. Az ilyen típusú stresszhatások egyik következménye a fotoszintézis hatékonyságának csökkenése, ami reaktív oxigénfajták felhalmozódásával, a sejtek redox egyensúlyának megváltozásával jár. Jellegzetes élettani változás a prolinkoncentráció megemelkedése, aminek védő funkciója van. A kutatás során a prolinmetabolizmus változásainak a redox egyensúlyra gyakorolt hatását vizsgálják egy bioszenzor fehérje segítségével (GRX1-roGFP2), ami lehetővé teszi az élő sejtekben végbemenő változások követését. A GRX1-roGFP2-aktivitást a prolin-bioszintézist, illetve lebomlást szabályozó gének mutánsaiban, illetve az ezeket a géneket túltermelő vonalakban vizsgálják. Fluoreszcenciaváltozások monitorozásával vizsgálják a magas ozmotikum, illetve só hatását a redox változásokra a különböző genetikai hátterű növényekben. A kutatások eredményeként újabb ismereteket szereznek a növények sejtjeiben végbemenő élettani folyamatokról, ami hozzájárulhat a szárazság- és sótűrés javítását célzó biotechnológiai programok kidolgozásának sikerességéhez.

Robert Vajtai a Rice University (Houston, USA) professzora. A közös kutatás során az energia előállításának és tárolásának alternatív módjait fogják kidolgozni, amiben várhatóan kimagaslóan fontos szerepet fog játszani a zöld hidrogén ipari mértékű előállítása. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéke kiterjedt kutatásokat folytat a megújuló energiahordozók katalitikus előállításának és jellemzésének területén, anyagok széles körét vizsgálva az alacsony dimenziójú (0–2D) rendszerektől a 3D katalizátorokig. A vendégkutató a korábban Nobel-díjas anyagtudományi kutatásokkal (Robert Curl, kémia, 1996) híressé vált Rice Universityn újszerű alacsony dimenziós anyagok tervezésével és szintézisével foglalkozik. A projekt során olyan új katalitikus platformot fejlesztenek ki, amelyben a BCN családba tartozó anyagokat választják le megfelelő hordozókra, majd ezeket fémmentes vagy fémmel dekorált nemesfémmentes katalizátorokként hasznosítják. A projekt a két egyetem egymást kiegészítő, a világ élvonalába tartozó eszközparkjára épül, és komoly tudományos eredmények várhatóak tőle mind rövid, mind hosszú távon. Az intenzív publikációs tevékenységen túlmenően az együttműködés lehetővé teszi az alap- és mesterszakos, valamint PhD-hallgatók számára, hogy világszínvonalú anyagtudományi kutatásokban vegyenek részt. A kollaboráció pedig alapul szolgál egy eddiginél szélesebb körű, hosszú távú együttműködésnek a Szegedi Tudományegyetem és a Rice University kutatói között.

Mikko Petteri Laihonen a University of Jyväskylä (Finnország) kutatója. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytat 3 hónapos időtartamban kutatást. A vendégkutató és a meghívó vezető kutató korábban egyaránt a moldvai csángókra vonatkozó kutatásokat vezettek, amelyekből több részvételi projekten keresztül gyűjtöttek adatokat 2016-tól napjainkig. A kutatás eredményeiről társszerzőkként a tudománykommunikációban kevésbé bevett multimodális tanulmányt készítenek a moldvai csángókkal végzett részvételi kutatásról, amely a helyi kutatásban részt vevőkkel együtt gyűjtött gazdag anyagok terjesztésének célját és igényét szolgálják majd. A disszeminációnak ezek az újszerű formái azt a sürgető igényt is szolgálják, hogy a szociolingvisztika területén megújuljanak a terjesztési és publikálási formák, többek között a (szövegalapú) mesterséges intelligencia elérésén túlmutató, élvonalbeli, multimodális és többnyelvű formák felé. Emellett egy olyan új kutatási projektet alapoznak meg, amely a kelet-közép-európai bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók körében a többnyelvű akadémiai életben a tudásáramlás szociolingvisztikai aspektusait vizsgálja.