Hírlevél
A tudománydiplomácia hírei
Fennállásának 350. évét ünnepli a Royal Society, a világ legrégebben működő akadémiája, a mindenkori brit kormány legfontosabb tudományos tanácsadó testülete. A szervezet ünnepélyes közgyűlésén részt vett Pálinkás József, az MTA elnöke, aki angliai látogatásán találkozott az Oxfordi Egyetemen kutató magyar tudósokkal is.
Három fő területen lesz szüksége a politikusoknak tudományos megalapozottságú iránymutatásra a következő években – nyilatkozta az mta.hu-nak az európai akadémiákat tömörítő szervezet új elnöke, Sir Brian Heap.
A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének Volker ter Meulent, a szervezet leköszönő elnöke.
Együttműködési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet írt alá a Magyar Tudományos Akadémia- és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

Hírek

2005.06.12.
vissza

A magyarság történeti genetikája

"A magyarság történeti genetikája" c. pályázat keretében 2001-ben a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programban elkezdett munkát most zárja le a MTA Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézete és az MTA Régészeti Intézete. A program eredményeként megkezdte működését a MTA Régészeti Intézetében Közép- és Kelet-Európa első történeti genetikai kutatásra specializálódott laboratóriuma is. A projektbeszámolóra június 10-én került sor az MTA Székházában.
 
A kutatás keretében 79 új vizsgálatot végeztek, melyek közül 42 esetben sikerült vizsgálható mennyiségű és minőségű DNS-t kimutatni, ezen belül pedig 35 esetben sikeres volt a szekvenálási reakció. A beszámoló keretében Raskó István a nemzetközi előzményekről, a módszer általános elveiről beszélt, Bogácsi Szabó Erika a mitokondriális DNS vizsgálataink eredményeiről, valamint a mai székelyek köréből vett minták vizsgálatáról számolt be, Csányi Bernadett pedig az Y-kromoszóma kutatások és a lovakon végzett elemzések eredményeiről. Langó Péter a mintavételek régészeti elveiről, valamint az új mintavételekkel párhuzamos feltárásokról adott számot, Mende Balázs Gusztáv a történeti genetika lehetőségeiről és korlátairól, Bálint Csanád pedig "Ki volt 'magyar' a honfoglaláskorban és Szent István korában?" címmel a "nép" mint olyan kutathatóságáról tartott előadást.
 
vissza