A magyar tudomány mérhető teljesítménye

Bevezető

Az MTA által megteremtett mérési feltételek

Magyarország helye a világban

A legidézettebb kutatók

A legidézettebb kutatók

A világon ma 10 millió körül van azok száma, akik tudományos kutatóként szerepelnek a K+F statisztikákban. E sokaságon belül nem ismert a publikáló kutatók száma, de nagyságrendileg megközelítheti a létszámadatot. A tudomány fejlődését érdemben befolyásoló (sokat idézett) kutatók száma ennek csak töredékét teszi ki.

A tudományos teljesítmények egyik mérőszámaként használt idézettség alapján állítja össze a Thomson-ISI (Institute for Scientific Information) a hatezer legidézettebb kutató nemzetközi listáját. E listán a kutatási tevékenységük helyszínének Magyarországot megjelölő tudósok között öten szerepelnek: Csörgő Sándor matematikus, Freund Tamás és Palkovits Miklós neurobiológusok, Schubert András információkutató, valamint Szabó Csaba gyógyszerkutató. E szám alapján a legidézettebb kutatók ország listáján hazánk a 24. helyen áll.

Amennyiben a fenti öt kutató mellett a listában szereplő, de külföldön (is) dolgozó, ezért nem magyarországi munkahelyet megjelölő tudósok közül számba vesszük a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, akkor még kedvezőbb helyre kerülünk. Somogyi Péter neurofarmakológus levelező tag, Szalay Sándor űrkutató levelező tag, Lovász László matematikus rendes tag, Szemerédi Endre matematikus rendes tag, Ajtai Miklós matematikus külső tag, Buzsáki György agykutató külső tag további hat magyar élvonalbeli kutatót jelent. A sort további nevekkel folytathatjuk, ha a számbavételt a nem akadémikus MTA köztestületi tagokra is kiterjesztjük, és a magyarországi világelsőkhöz soroljuk Gyapay Gábor genetikust, Jánossy György immunológust és Horváth Lajos matematikust is.

3. táblázat

A legidézettebb tudósok számának rangsora országonként (2004)

Forrás: ISI, World Facts and Figures

A táblázatból látható, hogy egy sor országban egyáltalán nincs olyan kutató, akit a legidézettebbek között tartanak nyilván.

A legtöbbet idézett cikkek és intézmények

A Thomson-ISI válogatást készít azokból a cikkekből is, amelyek saját szakterületükön rövid idő alatt nagy idézettséget értek el. Az "In-Cite" című internetes kiadvány (http://in-cites.com) 2000 óta renderesen kiválogatja az ISI Essential Science Indicators adatbázisból az ún. Hot Paper-eket.9 Az ilyen "Hot Paper"-ek közé mindezidáig négy magyar szerzős cikk került: egynek a szerzői az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársai, egy másikat a Debreceni Egyetem és a SOTE közösen fémjelez, van egy KFKI-szerzős műszaki tudományi cikk, és van egy fizikai tárgyú cikk, az ELTE kutatóinak köszönhetően. Megjegyezzük, hogy ez alatt az idő alatt osztrák szerzős cikk három volt, cseh pedig egy sem.

A legtöbbet idézett cikkek mellett kíváncsi a tudományos világ arra is, hogy mely kutatóhelyek tartoznak az élvonalba. Egy svájci kutatóközpont, a Center for Science & Technology Studies (Bern, Svájc; www.cest.ch) a Thomson-ISI Web of Science adatbázisa alapján létrehozta és nyilvántartja a kutatóintézmények "Bajnokok Ligáját". Ahhoz, hogy egy intézmény a Ligába kerüljön, szükséges (némileg leegyszerűsítve), hogy legalább egy szakterületen legalább 50 publikáció alapján az idézettsége legalább 20%-kal meghaladja a világátlagot.

A legutóbbi tanulmányukban (Universities and Colleges Participating in the Champions League, 1998-2002) Magyarországot két egyetem képviseli (a szegedi és a debreceni). E téren még bőven van javítani valónk, ha figyelembe vesszük, hogy tíz osztrák és négy cseh egyetem került be a Ligába.

A folyóiratok között az számít rangosnak, amelynek impakt faktora nagyobb, mint 20. Az alábbi táblázat összehasonlító képet ad arról, hogy milyen publikációs aktivitást mutat Magyarország, a Cseh Köztársaság és Ausztria abban a 20 folyóiratban, amelyek a Journal Citation Reports 2002. évi impakt faktor listáján 20-nál nagyobb értékkel szerepeltek. A 2000-2004 időszakban megjelent publikációk számában Magyarország felülmúlja a Cseh Köztársaságot, de jelentősen elmarad Ausztriától.

A táblázat – részben – a szakterületi erősségeinket is megmutatja. Bár a Nature és a Science minden tudományterületről közöl cikkeket, azért tudható, hogy magyar szerzőktől leginkább biológiai és orvostudományi írások jelennek meg ezekben a folyóiratokban. Rangos helyen szerepelnek ezek mellett a kémiai és a fizikai tudományok művelői is.

Rangsorok és indikátorok

Egy-egy ország tudományos teljesítményének publikációs és idézettségi adatai jelentős részben függnek az adott ország nagyságától, gazdasági erejétől és tudományos potenciáljának nagyságától. Ezért a nemzetközi összehasonlításban célszerű legalább néhány ilyen adatot is figyelembe venni. Az ún. K+F indikátorok segítségével komplexebb képet kaphatunk a tudományos teljesítményről, mint ezek nélkül. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok sokfélesége, sokféle forrása és az azonos elnevezés ellenére időnként mégis eltérő tartalma miatt kellő óvatossággal kezelendők azok a mutatók, amelyekben a publikációs és szabadalmi adatokat a kutatói létszámokkal és a K+F ráfordításokkal összevetve mutatjuk be. Ugyancsak inkább tájékoztató jellegű, mintsem szigorúan objektív az ezekből kialakítható nemzetközi rangsor.

Az alábbi táblázatokban nemzetközi, főként OECD K+F statisztikák és a Science Citation Index adatai alapján két brazil szerző ökonometriai elemzése segítségével készült adatok találhatók a 2000. év körüli teljesítményekről, 39 országra, köztük a szerzők számára kiemelten fontos latin-amerikai országokra.10 Számunkra ez utóbbi országcsoport azért érdekes, mert többek, így például Török Ádám kutatásai szerint Latin-Amerikában több olyan ország is van, amelyik már ma is versenytársunk a tudományos ranglistákon, és még inkább versenytársunk lehet, ha nem gyorsul fel saját fejlődésünk11.

A táblázatokban többféle mutató szerint alakulnak ki a rangsorok:

1. a publikációk és a teljes munkaidőben foglalkoztatott (FTE) kutatók száma

2. a szabadalmak és a kutatók száma

3. az egy főre jutó K+F ráfordítás US dollárban a 2000. év körül.

4. táblázat

K+F indikátorok, 2000 körül

Megjegyzés:

A publikációk számának forrása az ISI Science Citation Index

A kutatók esetében a teljes munkaidejű kutatóra átszámított létszám szerepel (FTE)

táblázat szerint fajlagos mutatóink kedvezőek: az ezer kutatóra jutó SCI publikációk száma Magyarországon 25,45. Ezzel sok országot magunk mögött tudhatunk, beleértve Németországot és az Egyesült Államokat is. A felzárkózási kényszert azonban nem ezek az összehasonlítások mutatják, hanem a cseh, görög, spanyol, vagy akár a mexikói adatok, amelyek (jóval) magasabbak a mi számainknál. Ezt helyezésben is mutatja az alábbi táblázat.

A táblázat

Tudományos termelékenység, 2000 körül

Forrás: EUROSTAT Yearbook 2004.

OECD. Main Science and Technology Indicators 2004.

RICYT. El Estado de la Ciencia 2003.

A szabadalmak száma körül évek óta nagy nálunk a vihar és az elégedetlenség. Az ezer kutatóra jutó szabadalmak száma valóban nagyon kevés, ha Németországhoz vagy Ausztriához hasonlítjuk önmagunkat. Egy másik tükörben viszont akár el is dicsekedhetünk azzal, hogy a mi mutatónk 7,11 és ezzel a 22. helyen állunk, Csehország 5,01 és Lengyelország 0,63 arányával, illetőleg 30., valamint 38. helyével szemben.

6. táblázat

Technológiai termelékenység

Source: EUROSTAT Yearbook 2004

OECD. Main Science and Technology Indicators 2004

RICYT. El Estado de la Ciencia 2003

WIPO. Industrial Property Statistics 2002

Összefoglalás és következtetések

A cikkben ismertetett adatok és mutatók alapján – nemzetközi összehasonlításban - a magyar (természettudományi) kutatók teljesítménye egyértelműen jónak mondható. A publikációs és idézettségi rangsorokban a 26., 27. helyen állunk, publikációkban megközelítve például Ausztriát, és jóval megelőzve Írországot. Idézettség tekintetében azonban Ausztria hét hellyel van előttünk, és ez minőségi különbséget is jelez a két ország teljesítménye között. Magyarázat, de nem ad egyértelmű felmentést a hazai kutatóhelyeknek a további erőfeszítések alól, hogy a különbségeket nem kis részben a GDP nagyságrendi különbözősége befolyásolja. Amennyiben ugyanis a bruttó nemzeti termék különbözőségét is figyelembe vesszük, akkor kiderül (az idézettség-intenzitási mutatóból), hogy az ország gazdasági erejéhez képest kifejezetten jó tudományos teljesítményt nyújt Magyarország. Vagyis az 1997-2001 közötti teljesítményadatok megerősítik azt a régóta érvényes megállapítást, hogy a tudományos kutatásban sokkal előbbre tartunk, mint a gazdaság fejlesztésében. 12

Ehhez, különösen az alapkutatás hasznosságáról folyó mai (ál)viták kapcsán érdemes hozzátenni, hogy:

1. növekvő szakadék van a hazai és a fejlett világ K+F ráfordításának GDP-n belüli aránya között (ma ez kb. háromszoros, míg korábban másfél-kétszeres különbség volt);

2. a GDP-ben mért gazdasági fejlettség nem csupán a nagyobb K+F ráfordítás, hanem a nagyobb hasznosság garanciája is lehet.

A nagyobb GDP és a nagyobb K+F ráfordítási arány (a mai 1% helyett legalább 1,5%) nem csak abban segítene, hogy több pénzt fordíthassunk oktatásra, kutatási infrastruktúrára, nemzetközi kapcsolatokra, több kutatót hívhassunk meg külföldről stb. Legalább ennyire fontos szempont, hogy ahol élénk és dinamikus gazdasági bázis (versenyképes termelő és szolgáltató szektor van), ott a környezet nagyon pozitívan befolyásolja a kutatást és az ahhoz kapcsolódó innovációt. Kedvező irányba tereli a kutatási tematikát, ösztönzi a kutatói mobilitást és a teljesítménynövekedést (van megrendelő, aki várja és sürgeti az eredményt, részt vesz a finanszírozásban is), segíti a gazdasági és társadalmi hasznosulást. A jobb légkörrel és a nagyobb politikai-társadalmi bizalommal mindez hozzájárul a tisztán tudományos célú kutatás fejlődéséhez is.

A nemzetközi referenciakeret arra is alkalmas, hogy fajlagos mutatók alapján helyezzük el Magyarországot a mezőnyben. Ez a tükör tovább növelheti önbizalmunkat: az ezer kutatóra jutó SCI publikációk száma alapján a 18., az ezer kutatóra jutó szabadalmak alapján a 22. helyre kerülünk a táblázatokban szereplő 39 ország között.

Az adatok azonban mást is megmutatnak. Például azt, hogy az ezer kutatóra jutó szabadalmak száma Ausztriában nyolcszorosa, Belgiumban hatszorosa a hazai teljesítménynek. Ez pedig sokkal jobban működő K+F és innovációs rendszerre utal, mint amilyennel mi rendelkezünk. A cikkben bemutatott, tudománymetriai módszerekkel mért jó egyéni és intézményi tudományos teljesítmény Magyarországon (és másutt is) fontos része és feltétele az innovációnak. A szabadalmak száma azonban legalább annyira függ a vállalkozói szektor technológiai színvonalától és az ott foglalkoztatott humán erőforrás minőségétől, a tulajdonosi és egyéb viszonyoktól, a szabályozástól, mint az akadémiai és egyetemi kutatók tudományos teljesítményétől. 13 Módosítani kell a szabályozást, és a gazdaság fogadóképességét, húzóerejét és az innovációs rendszer szereplői közötti együttműködést is növelni kell ahhoz, hogy a sokat publikáló, és gyakran idézett kutatói elit eredményei technológiai teljesítményekben is megjelenhessenek. A ma uralkodó nézetek szerint a gazdaság és a tudomány együttes fejlődésére (co-evolution) van szükség, mert ez erősíti leginkább az egyes szereplőket és az innovációs rendszer egészét is. Ellenkező esetben (ha megmarad a szakadék a szektorok és a szereplők között), sokkal gyengébb lesz az együttes teljesítmény, és idővel a tudomány saját teljesítménye is, mint az egymást erősítő fejlődéssel.

Felhasznált források:

Braun Tibor - Glänzel Wolfgang - Némethné Kovács Éva – Pereszteginé Szabadi Zsuzsa (2002): Magyarország helyzete a természettudományi alapkutatás világában – tudománymetriai tájkép a második évezred végén. Magyar Tudomány (7), 935-945.

Maria das Gracas R. Bilich and Feruccio Bilich (2005): Analysis of World Scientific and

Technological Productivity. Paper to the 5th Triple Helix Conference, Torino, Italy.

King, D.A. (2004): The Scientific Impact of Nations. Nature, 430, 311-316.

Török Ádám (2000): Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán? Magyar Tudomány (11), 1307-1328.

1 Ezúton is köszönjük az akadémiai tudománymetriai műhely alapítójának, Braun Tibor professzornak és Wolfgang Glänzel-nek, a Leuven-i Katolikus Egyetem professzorának értékes hozzájárulását a KSZI-ben folyó kutatásokhoz.

2 Braun Tibor - Glänzel Wolfgang - Némethné Kovács Éva – Pereszteginé Szabadi Zsuzsa (2002): Magyarország helyzete a természettudományi alapkutatás világában – tudománymetriai tájkép a második évezred végén. Magyar Tudomány (7), 935-945.

3 Az MTA kutatóintézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek eredményei több száz oldalon jelennek meg minden évben, kutatóhelyi bontásban. A 2006. évben ezek már az MTA honlapján (www.mta.hu) is olvashatók.

4 2006-ban ez elméletileg 12 ezer kutató megjelenhetőségét jelenti.

5 Elérhetőség: www.mta.hu

6 Elérhetőség: www.mtakszi.iif.hu

9 Az Essential Science Indicators az ISI Web of Science adatbázisa alapján készült publikációs és idézettségi mutatószámok gyűjteménye.

10 Maria das Gracas R. Bilich and Feruccio Bilich (2005): Analysis of World Scientific and Technological Productivity. Paper to the 5th Triple Helix Conference, Torino, Italy.

11 Török Ádám (2000): Reális-e a magyar tudomány 20. helye a (képzeletbeli) világranglistán? Magyar Tudomány (11), 1307-1328.

12 Ezt támasztja alá a World Economic Forum 2004. évi versenyképességi listája is, melyen 104 ország között a 39. helyen állunk.

13 Elemzések szerint például az MTA intézeteihez kötődő szabadalmi bejelentések és mentelmi oltalmak száma azért is alacsony, mert az ipari megbízók vagy találmányvásárlók teljes tulajdoni kikötéssel élve megfosztják az MTA-t ilyen jogok gyakorlásától, mindössze az akadémiai kutatók személyes/feltalálói jelenlétére korlátozva a kimutatható közreműködést.

előző oldal