Hírlevél
A tudománydiplomácia hírei
Fennállásának 350. évét ünnepli a Royal Society, a világ legrégebben működő akadémiája, a mindenkori brit kormány legfontosabb tudományos tanácsadó testülete. A szervezet ünnepélyes közgyűlésén részt vett Pálinkás József, az MTA elnöke, aki angliai látogatásán találkozott az Oxfordi Egyetemen kutató magyar tudósokkal is.
Három fő területen lesz szüksége a politikusoknak tudományos megalapozottságú iránymutatásra a következő években – nyilatkozta az mta.hu-nak az európai akadémiákat tömörítő szervezet új elnöke, Sir Brian Heap.
A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének Volker ter Meulent, a szervezet leköszönő elnöke.
Együttműködési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet írt alá a Magyar Tudományos Akadémia- és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

Tudománypolitikai koncepció

 

A hazai tudománypolitika irányai

A Magyar Tudományos Akadémia által kialakított tudománypolitikai koncepciót az MTA "Az uniós Magyarország tudománypolitikája" címmel hozta nyilvánosságra 2006. január elején.

Töltse le a dokumentumot!

Az uniós magyarország tudománypolitikája 
(doc, 1 MB)

A kormányzat tudománypolitikai koncepciójának megalapozásához több szervezet is készített vitaanyagokat, ezkeről és az álláspontok eltéréseiről itt olvashat.

 

Stratégiai irányváltás az USA és az Európai Unió tudománypolitikájában: az alapkutatások preferálása

 

EU
Az Európai Bizottság megállapította, hogy Európa hibát követett el, amikor az uniós keretprogramokat egyedül a közvetlen versenyképesség szolgálatába állította. Ugyanis kiderült, hogy a gazdaságban most használatos technológiák kimerülőben vannak. Az új technológiákhoz viszont új ötletek kellenek, azok pedig alapvetően az alapkutatásból jönnek. Ezért létrejött az Európai Kutatási Tanács és a 7. keretprogramban hétmilliárd eurót fordítanak alapkutatásra.

USA
Bush elnök idén januárban tartott, "State of the Union" beszédében az Egyesült Államok egyik legfontosabb nemzetközi versenyképességi tényezőjének a természettudományos alapkutatásba és képzésbe való radikálisan nagyobb állami befektetések szükségességét jelölte meg – rögvest konkrét fejlesztési összegeket kijelölve. A legbefolyásosabb amerikai cégek érték el, hogy az alapkutatás újra legyen kiemelt állami feladat, mert szembesültek vele, hogy rövid időn belül hiányozni fognak azok a kutatási eredmények, amelyek azután a vállalkozók belépésével léphetnek be a gazdaságba.

Az európai paradoxon tévhite
Korábban azt hitték, hogy Európa kiváló alapkutatási potenciálja ellenére azért marad le a technológiai versenyben, mert alacsony hatékonyságú a kutatási eredmények hasznosítása. Ma már az EU kutatás-fejlesztési főbiztosa ismerte el, hogy éppen az alapkutatás csökkenő súlya okozza jórészt az európai térség versenyhátrányát.