Tizenkét pokol – az isonzói csatákról az Akadémián
Az isonzói hadszíntéren 1915 és 1917 között zajló állóháborúban több százezer katona esett el mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Olaszország oldaláról. A frontszakasznak a caporettói áttörés vetett véget 1917 novemberében. Az eredeti helyszíneken és a még ma is megtalálható lövészárkokban forgatott csatajelenetekkel tűzdelt filmet a megszólaló hadtörténészek és személyes naplóbejegyzések teszik még hitelesebbé. Nézze meg Ön is újra Wonke Rezső és Zsalakó István filmjét!
Képgaléria a vetítésről (fotók: Szigeti Tamás)„Nagyon sok alkotás született az első világháborúról, főleg a centenáriumi évek során, az isonzói frontról viszont nem – mondta Zsalakó István a Filmklub az Akadémián sorozat keretében szervezett vetítés utáni beszélgetésen. – Azért nem, mert nehéz a téma, nagyon sok a tizenkét csata, és nehéz ezt úgy feldolgozni, hogy a néző ne unja meg.”
Zsalakó István forgatókönyvíró-rendező Fotó: Szigeti TamásA filmen egy civil szál is végighúzódik amelyhez a hátteret a Nagy Háború blog szerzői adták. A civil történészek, történelemtanárok által működtetett honlapon rengeteg forrás, több első világháborús katonanapló is megtalálható. Az oldal szerzői minden szabadidejüket a helyszínen töltik, és olyan dolgokat tárnak fel, amelyeket a hivatásos hadtörténészek sem láttak. „Erre a szálra is támaszkodtunk, sok helyszínre ők vezettek el minket” – mondta el Zsalakó István.
„Nagyon sok napló került elő erről az időszakról, a forgatókönyvnek is egy napló adta a keretét, ami egyúttal személyessé is teszi a történetet. Bármelyikünk családjában előfordulhat, hogy a padlásról levelezőlapok, naplórészletek kerülnek elő, amelyeket a nagyszülők írtak. Hasonló történetekkel találkozhatunk akár az első, akár a második világháború időszakából” – mondta el a film hátterével kapcsolatban Wonke Rezső.
A csatajelenetek felvétele úgy zajlott, mint egy hadgyakorlat napjainkban, csak most modernebb eszközökkel dolgoznak. „A filmes oldalról egy nagyon összeszokott stáb dolgozott, több kamerával, drónnal. Volt továbbá egy nagyon jól szervezett, hagyományörzőkből álló csapat magyar, szlovén és olasz résztvevőkkel, akik teljesen életszerűen játszották végig ezeket a jeleneteket” – fűzte hozzá Wonke Rezső. Az igazán nagy jelenetekben 50-60 ember vett részt, pirotechnikai eszközöket is használva. A forgatás három helyszínen zajlott: Olaszországban, Szlovéniában és Magyarországon, a Dunántúlon, itt tudtak robbantásokat felvenni. A szlovén és olasz helyszínek az eredeti háborús helyszínek voltak.
Wonke Rezső filmrendező Fotó: Szigeti Tamás„Az egyik legnagyobb hiányossága a filmnek, hogy a helyszíneket szerettük volna még nyomorúságosabban bemutatni, amilyen körülmények között a katonák éltek, nyirkos barlangokban ágyúlövések közepette” – mondta el Wonke Rezső.
A film a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatásából készült, a HIM együttműködésével, amely eredeti térképekkel, fotókkal és további korabeli forrásokkal segítette a film elkészítését.
Nézze meg Ön is a filmet:
A film készítői szeretnék, hogyha a film akár iskolai tananyaggá is válhatna, és eljuthatna a történelemórákra, a tanárokhoz, fiatalokhoz.
A Filmklub az Akadémián sorozat következő vetítése: 2019. május 22-én, szerdán 17.30-kor lesz, amelyen Mwajas Kriszta és Tóth Zsolt Marcell Akcióban a természet őrzői című sorozat két epizódját mutatjuk be. Regisztráció itt!
