Az MTA 197. közgyűlése

Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 197. közgyűlésén

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén idén is átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. Az ünnepi ülésen minden évben az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehetik át a kitüntetettek.

2024. május 6.

Az Akadémia éves közgyűlésein hagyományosan minden évben átadott akadémiai kitüntetések közül az Akadémiai Aranyérem a legrangosabb. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a Magyar Tudományos Akadémia a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2024. évi Akadémiai Aranyérmet Pléh Csabának, az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta a pszichológia, a nyelv-, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett, a tudományos egyoldalúságok meghaladására, a bölcsészet-, a társadalom- és a természettudományok összekapcsolására törekvő, mind az elmélet, mind az empirikus kutatások szintjén az embert mint kultúraalkotó biológiai lényt értelmező és ezzel alapvetően termékeny tudományos összefüggésrendszert képviselő, kiemelkedő, nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként.

Pléh Csaba kapta az Akadémiai Aranyérmet – Portréfilm és cikk

***

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2024-ben az alábbi kutatók kapták meg a nívós díjat:

Dénes Ádám, az MTA doktora, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatója a gyakori idegrendszeri betegségek mechanizmusainak megértésében új irányokat kijelölő, az idegrendszer és az immunrendszer kétoldalú kapcsolatainak vizsgálatában végzett, több tudományterület határán átívelő, mind az alkalmazott módszertant, mind eredményeit tekintve kiemelkedő orvosbiológiai jelentőségű kutatómunkája elismeréseként, amely az idegrendszerben zajló immunfolyamatok célzott modulációja révén megalapozza az említett betegségek hatékonyabb diagnosztikájának és terápiájának lehetőségét;

Fodor László, az állatorvos-tudomány kandidátusa, az Állatorvostudományi Egyetem egyetemi tanára a mikrobiológia és a járványtan területén kifejtett jelentős tudományos és közéleti tevékenysége, valamint kiemelkedő oktatási és oktatásszervezői, tehetséggondozói és tudományszervezési munkája elismeréseként;

Kálai Tamás, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója, egyetemi tanára a szerves kémia területén nemzetközileg is elismert, kiemelkedő tudományos munkája, a klasszikus és ortogonális spinjelző vegyületek szintézise, a heterociklusos kémia, a paramágneses farmakonok szintézise, a kettős (fluoreszcens és spinjelző) vegyületek szintézise, a nitroxidokkal módosított heterociklusok előállítása, a szén–szén kötések szabad gyökök jelenlétében történő kialakítása és a zöldkémiai eljárások alkalmazásának terén elért jelentős eredményei elismeréseként;

M. Tóth Tivadar, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az Alföld és a Dél-Dunántúl preneogén aljzatának komplex, kőzettani, szerkezetföldtani és rezervoárgeológiai tárgyú alap- és alkalmazott kutatásáért, a repedezett fluidumtároló képződmények kutatásmódszertani fejlesztésében elért eredményeiért, továbbá az általa vezetett tanszéken kifejtett oktatás- és kutatásfejlesztési, valamint iskolateremtő munkájáért;

Maticsák Sándor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézet Finnugor Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára A magyar nyelv eredete és rokonsága című kötetéért, amely segít eloszlatni a nyelvünkkel kapcsolatos tévhiteket, és a nyelvtörténet tudományos módszereivel igazolja a magyar nyelv finnugor eredetét;

Matolcsi Máté, az MTA doktora, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a Fourier-analízis sokrétű alkalmazásaiban – többek között Fuglede spektrális halmazokra vonatkozó, valamint Erdős egységtávolságot elkerülő halmazokra vonatkozó több évtizedes sejtéseinek a megoldásában – vállalt kiemelkedő szerepének elismeréseként;

Patócs Attila Balázs, az MTA doktora, az Országos Onkológiai Intézet Labordiagnosztikai Központ vezetője, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára az örökletes endokrin daganatok genetikai és epigenetikai jellegzetességeinek feltárásában – különösen az utóbbi tíz évben – elért kiemelkedő tudományos eredményeinek elismeréseként;

Szilágyi József, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára a hidrológiai és hidrometeorológiai folyamatok alaposabb megértését szolgáló tudományos munkásságáért, itthon és külföldön, a tudomány, az oktatás és a gyakorlat terén egyaránt széles körben hasznosult eredményeiért, az Országos Vízjelző Szolgálat által ma is operatívan alkalmazott rekurzív árhullám-transzformációs séma kidolgozásáért, a területi párolgás, valamint a talajvíz-utánpótlódás nagy léptékű térképezését lehetővé tévő eljárás kifejlesztéséért, kalibrációmentes párolgásbecslő módszeréért, amely a klímamodellektől függetlenül adja a szárazföldek párolgása klímaváltozást is figyelembe vevő globális mértékének és hosszú távú trendjének pontosítását;

Szőke Béla Miklós, az MTA doktora, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos tanácsadója a zalavári Karoling-kori hatalmi központ térségében a 9. századi Pannóniáról korábban alkotott történeti képet gyökeresen átalakító, több évtizedes kutatásaiért, különösen a 2021-ben német nyelven is megjelent monográfiájáért, amely meggyőzően helyezi el a 9. századi Zalavárt és a többi idekapcsolódó leletet a kora középkori Európa kulturális és történeti térképén;

Tapasztó Levente, az MTA doktora, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadója, laborvezetője a kétdimenziós anyagok kutatása területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeiért, a 2D anyagok atomi szerkezetének közel atomi pontosságú megmunkálására kidolgozott, saját fejlesztésű nanotechnológiai eljárásaiért, amelyek lehetővé tették ezen anyagok elektromos, mágneses, optikai és katalitikus tulajdonságainak célzott módosítását;

Veress Emőd, az MTA doktora, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanára több mint háromszáz tudományos közleményben megjelenő, kiemelkedő kutatói teljesítményének elismeréseként, különös tekintettel a 2022-ben megjelent Fejezetek a magyar magánjogi kodifikáció történetéből. Európai kitekintéssel című, valamint a 2023-ban megjelent A kötelmi jogok dinamikája című monográfiáira.

***

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2024-ben Akadémiai Újságírói Díjat adományozott

Márok Tamás, a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont szerkesztő-műsorvezetője részére a Kvantum című tudományos magazinműsor készítéséért, amelynek szerkesztő-műsorvezetőjeként 2010 óta magas színvonalon, hitelesen foglalkozik tudományos témákkal, népszerűsíti és a nagyközönség elé tárja a tudomány legújabb eredményeit, sikereit, valamint bemutatja a meghatározó kutatókat.

***

A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. Az Akadémia 2024-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott

Pavelka Tibornak, a Semilab Zrt. alapítójának, vezérigazgatójának a félvezető- és napelemiparban alkalmazott, elektromos és optikai elveket egyaránt felhasználó anyagvizsgáló és folyamat-ellenőrző berendezések fejlesztésében nyújtott közreműködése, a kutatásfejlesztés terén kifejtett több évtizedes tevékenysége, a fiatalok elé is példaként állítható életműve elismeréseként.

***

Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat 2024-ben a Magyar Tudományos Akadémia

Fuchs Lászlónak, az MTA külső tagjának, a Tulane University professor emeritusának adományozta az algebrában – azon belül az Abel-csoportok vizsgálatában –, valamint a magyar algebrai kutatások kibontakozásában betöltött kimagasló szerepéért. Fuchs László kiemelkedő tehetségű diáktársaival (Aczél Jánossal, Császár Ákossal, Gál lstvánnal és Horváth Jánossal) együtt már diplomájuk megszerzése előtt aktív kutatómunkát végzett, amelyért tanáruktól, a legendás Fejér Lipóttól kiérdemelték a „Big Five” elnevezést. Az idén 100. születésnapját ünneplő Fuchs László és a „Big Five” többi tagjának tiszteletére a Matematikai Tudományok Osztálya 2024 júniusában ünnepi ülést szervez: az Arany János-életműdíjat a professzor ezen az eseményen veszi majd át az Akadémia elnökétől.