A Tejútrendszer kémiai térképe – Lendületes kutatók tárták fel galaxisunk történetét

Tényleg Lajka kutya volt az első élőlény az űrben? Mit esznek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén? Valóban lehet úgy krumplit termeszteni a Marson, ahogy Matt Damon tette azt a hollywoodi sikerfilmben? Mi a közös egy népszerű amerikai énekesnőben és egy muslicában? Egyebek mellett ilyen kérdésekre kereste a választ Kiss László csillagász a makói Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjaival közösen, az MTA Alumni programban megszervezett előadáson, amelyről rövid riportfilmet is mutatunk, cikkünk végén pedig a teljes előadást is közzétesszük. A közeljövőben további négy, alumnis előadásokon készült videóval jelentkezünk, érdemes lesz ezek miatt is felkeresni az mta.hu-t.

TOVÁBB

Közérthetően a fúziós energetika helyzetéről, a magyar plazmafizikusok és mérnökök hozzájárulásáról a tiszta és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiatermelés megvalósulásához – ezt kínálta a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián a Fizikai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata keretében rendezett „Fúzió – amikor a fizikusok játszanak a tűzzel” című előadássorozat. A program része volt az MTA székházában megrendezett 29. EU–US Transport Task Force Workshop nemzetközi fúziós konferenciának.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia elleni rágalomhadjárat újabb szintet lépett. A szeptember 3-án az egyik napilapban megjelent írás azonban már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke a cikkünkben közölt állásfoglalásban cáfolja.

TOVÁBB

Simon Ferenc levelező tag 2025. szeptember 4-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Visszaigazolást kaptak arról, hogy kutatóként jó úton járnak – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke az akadémiai támogatást elnyert fiataloknak a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-napján. A rendezvényen az ösztöndíjas kutatók köszöntése mellett a hagyományoknak megfelelően emléklappal és Bolyai-plakettel ismerték el a záró kutatói jelentésüket kiemelkedő színvonalon elkészítőket is. Az ünnepségről készült videó cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Hegyi Péter orvosnak, az MTA doktorának, az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontja (Budapest Knowledge Hub), valamint a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központ igazgatójának ítélték oda a Robert F. Pitts Lecture Awardot. Az élettani kutatásokkal foglalkozó szakemberek számára négyévente odaítélt díj az egyik legrangosabb elismerés, amelyet 1978 óta osztanak ki.

TOVÁBB

A szeptember végéig látható kiállítás felvillantja, hogy mi minden történt a fizikában és Magyarországon az elmúlt 200 év alatt.

TOVÁBB

A vulkanológia alapkérdéseit kutatja csoportjával Lukács Réka, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa a Lendület Program támogatásával. Kutatómunkájuknak a felfedező tudományos érték mellett fontos gyakorlati, sőt katasztrófavédelmi jelentősége is van, hiszen a világban sok száz millió ember él veszélyes tűzhányók közelében. Így életbe vágó minél jobban megértenünk a vulkánok működését, hogy az ismeretek birtokában egyre pontosabbá váljanak az előre jelző modelljeink.

TOVÁBB

„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.

TOVÁBB

Szeptember elején megkezdődött a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián a Fizikai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata, aminek részeként az Akadémia felújított székházába ellátogatók beülhettek A kvantumok világa című 12 részes ismeretterjesztő előadás-sorozat első, nagy érdeklődést kiváltó előadásaira. Cserti József a hétköznapok kvantummechanikájáról, Kürti Jenő a molekulákat összetartó különleges erőkről, Takács Gábor a kvantumvilágról, Domokos Péter pedig Schrödinger laborban ólálkodó macskájáról beszélt telt ház előtt. Cikkünkben mind a négy előadást megnézhetik azok, akik nem fértek már be a Nagyterembe.

TOVÁBB

Érzékenyen virtuóz klarinétszó, drámai és szakrális párbeszédek a festészet nyelvén és egy családi borászat, amelynek hivatása: „megtartani és meghaladni” – ebben a fénytörésben láthatták élet és művészet tájait a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián című eseménysorozat XV. alkalmán. Az MTA és az Akadémiai Klub Egyesület szervezésében megvalósuló rendezvényt Klenyán Csaba Liszt-díjas klarinétművész és a Semmelweis Egyetem Medikus Zenekarának hangversenye, Kovács Péter Balázs Munkácsy-díjas festőművész „KPB–70” című kiállítása, valamint az egri Gál Tibor Pincészet borbemutatója tette emelkedetté.

TOVÁBB

Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál, hogy kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak hazai kutatócsoportok. A 3–6 hónapos kutatási programra havonta legfeljebb 2,5 millió Ft összegű támogatás nyerhető el. További részletek cikkünkben.

TOVÁBB

A fizika világraszóló magyar eredményeit felvillantó, izgalmas tárgyakkal teli kiállítással és egy meghökkentő kozmológiai felfedezésről szóló előadással nyílt meg az Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja. Aki beült Szapudi István kozmológus előadására, a világon elsőként láthatta saját szemével magyar csillagászok szuper-számítógépes szimulációját, ami megmutatja, hogyan forog a világegyetem. Szapudi István előadásának teljes felvétele és az osztályhónap első napjáról készült képgalériánk cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A neurodegeneratív betegségek, azon belül is az Alzheimer-kór világszerte a legkutatottabb kórok közé tartoznak. Ennek oka, hogy miközben a nyugati népesség átlagos életkorának emelkedésével egyre növekszik a betegség gyakorisága, továbbra sem létezik ellene hatékony terápia. Fülöp Lívia, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének docense, az MTA doktora már évtizedek óta az Alzheimer-kór különböző terápiás megközelítéseit vizsgálja: kutatja a kóros fehérjelerakódásokat, a neurogenezist és az idegrendszeri gyulladásokat is. Eddigi eredményei ismertetésével folytatjuk az MTA új doktorait bemutató sorozatunkat.

TOVÁBB

Pál Csaba levelező tag akadémiai székfoglalója. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Papp Balázst 2025-ben, az MTA 199., ünnepi közgyűlésén levelező taggá választották. Cikkünkben tagajánlása és ajánlóinak névsora olvasható.

TOVÁBB

Eredményt hirdetett az ERC a Starting Grant kategóriában

TOVÁBB

Zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenei szervező, a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakja volt Dohnányi Ernő (1877–1960). Róla rajzol részletgazdag portrét és közöl korábban sosem publikált dokumentumokat az a kötet, amely az Oxford University Pressnél jelent meg „The Last Romantic In His Own Words: Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Interviews” címmel. A kötet alapjául Dohnányi Ernő 2015 óta az MTA tulajdonában lévő amerikai hagyatéka szolgált, amelyet az ELTE HTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma őriz. Kusz Veronikával, az intézet tudományos főmunkatársával, a kötet egyik szerzőjével beszélgettünk.

TOVÁBB

Meglepő eltéréseket figyeltek meg különféle kutyafajták szaglási képességében az ELTE etológusai, akik egyebek mellett szeretnék megérteni azokat a folyamatokat, melyek a kutyák és emberek kognitív képességeinek hanyatlásához vezetnek. A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával zajló kutatási projektről az ELTE etológia tanszék két kutatójával, Kubinyi Enikővel, az MTA doktorával és Andics Attila neurobiológussal beszélgettünk.

TOVÁBB

A mennyezeten eddig csupán archív fotókon rövidülésben látható, de immár teljes egészében feltárt és restaurált címer, valamint az ablakok feletti félköríves falmezők, a lunetták helyreállítása volt a két leglátványosabb eredménye annak a másfél év alatt elvégzett munkának, amelynek során a 19. század végi formájában újult meg a Magyar Tudományos Akadémia székházának Díszterme. A Lővei Pál és Mikó Árpád művészettörténész akadémikusok ellenőrzésével és egyetértő jóváhagyásával végzett helyreállításról Lővei Pál beszélt az mta.hu-nak.

TOVÁBB

Hangos Katalin levelező tag 2025. június 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Debreczeni Attila rendes tag 2025. június 23-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Folytatódik az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia ünnepi rendezvénysorozata. Szeptember 2-án Szapudi István, a Hawaii Egyetem professzora nyilvános kozmológiai előadásában az Univerzum történetét tekinti át az ősrobbanástól napjainkig. Szeptember 3-án az elemi részecskék észbontó világába kalauzol két közérthető előadás, szeptember 4-én pedig Härtlein Károly látványos, de ígérete szerint veszélytelen fizikai kísérletei következnek az Akadémia felújított székházában. A programok ingyenesek, regisztráljon, amíg van hely!

TOVÁBB

Kik azok a Nobel-díjas kutatók, akik magyar születési vagy magyar származási alapon kötődnek a magyarsághoz? Erre a kérdésre keresi a választ írásában Bazsa György, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Összeállításának célja a témában elérhető fontos információk áttekinthető rendszerezése volt.

TOVÁBB

A csonthéjas gyümölcsök termesztése nagy jelentőséggel bír a magyar mezőgazdaságban és a világ élelmiszer-termelésében egyaránt. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy minél jobban megértsük a megtermékenyülésük mechanizmusait, illetve a folyamatra ható környezeti és genetikai tényezőket. Ezt kutatja Halász Júlia egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszék Kertészeti Növénygenetika Csoportjának tagja és munkatársai.

TOVÁBB

Az államalapítás ünnepén Balatonfüreden mondott beszédet Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki innen indította útjára a Tudománybarát Település Mozgalmat. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több MTA doktora és akadémikus állami kitüntetésben részesült.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást Sir Partha Dasgupta, aki A biodiverzitás közgazdaságtana (The Economics of Biodiversity) című jelentés szerzőjeként vált világszerte ismertté. Az indiai származású brit közgazdász előadása után részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen ott volt Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja is, akit a nálunk vendégeskedő professzorról és a jelentésről kérdeztünk.

TOVÁBB

Bollobás Enikő rendes tag 2025. június 30-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Milyen szerepet játszik az amigdaláris vazopresszin az autizmus spektrumzavar kialakulásában? Miért érdemes fiatal hím kísérleti patkányokat tanulmányozni, ha az autizmus lehetséges kezelési módozatait kutatjuk? Hogyan segíthet hozzá egy speciális vírustípus az autizmussal élők mindennapjainak megkönnyítéséhez? A Pécsi Tudományegyetemen a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával zajló kutatási projekt egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Zelena Dóra, neuroendokrinológussal, a PTE élettani intézetének igazgatójával, az MTA doktorával az általa vezetett NAP 3.0-ás projektről beszélgettünk.

TOVÁBB

Kiemelkedő nemzetközi tudományos munkája elismeréseképp Erasmus-éremmel tüntette ki az Academia Europaea Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét. A páneurópai tudományos szervezet indoklása szerint Lovász Lászlót a diszkrét matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő munkája, az európai tudományos kultúrához való hozzájárulása tette érdemessé a rangos díjra.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2025. június 24-ei ülésén egyhangúlag az alábbi állásfoglalást tette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontásáról.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogram célja, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtó nemzetközi kutatók számára biztosítson lehetőséget önálló kutatási projekt megvalósítására, már futó Lendület-kutatócsoportokhoz csatlakozva. A program ezzel hozzájárul a hazai tudományos kiválóság és a nemzetközi együttműködések erősítéséhez. Cikkünkben olvasható a nyertes pályázók listája.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját az intézmény többek között egy másfél éven át tartó programsorozattal ünnepli. A „Sokszínű tudomány” című osztályhónapok keretében az MTA tizenegy osztálya mutatkozik be és mutatja meg két évszázados tevékenységét, valamint napjainkban végzett munkáját a nagyközönségnek egy-egy hónapon át. A programsorozat bevezetése – a határon túli magyar tudományos műhelyek májusi ünnepi hónapja – után elsőként az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tartotta meg ünnepi rendezvényeit 2025 júniusában. Az osztályhónapról készült kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

TOVÁBB

Az úgynevezett automorf formák a matematika számos területén, így a számelméletben, a geometriában, az analízisben és a matematikai fizikában is fontos szerepet játszanak. Ezeket az automorf formákat kutatja Harcos Gergely, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, a Lendület Automorf Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával. A kutató szerint e matematikai objektumok vizsgálata akár a matematika egyik „Szent Gráljához”, a Riemann-sejtés bizonyításához is közelebb vihet.

TOVÁBB

Az alapításának 200. jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémián adott koncertet a világhírű Kaláka Együttes a „Sokszínű tudomány” című programsorozat keretében, az MTA I. Nyelv- is Irodalomtudományok Osztálya ünnepi hónapjának zárórendezvényén. A koncertfelvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Megerősíteni a kapcsolatot a tudománybarát, tudománytisztelő, a tudományos tehetségeket támogató és a tudományban sikeres szülötteik emlékét ápoló településekkel – ez a célja az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia új programjának, amelyről Freund Tamás beszélt a 200. balatonfüredi Anna-bál fővédnökeként. Az MTA elnöke a Balaton-parti városban azt is bejelentette, hogy az új programot augusztus 20-án Balatonfüredről indítja, és elsőként a város kapja majd meg az általa adományozott „Honoris Causa Tudománybarát Település” címet.

TOVÁBB