Antibiotikumok és ellenálló baktériumok – Pál Csaba levelező tag székfoglaló előadása

Zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenei szervező, a 20. századi magyar zenetörténet egyik legjelentősebb alakja volt Dohnányi Ernő (1877–1960). Róla rajzol részletgazdag portrét és közöl korábban sosem publikált dokumentumokat az a kötet, amely az Oxford University Pressnél jelent meg „The Last Romantic In His Own Words: Ernst von Dohnányi’s Selected Writings and Interviews” címmel. A kötet alapjául Dohnányi Ernő 2015 óta az MTA tulajdonában lévő amerikai hagyatéka szolgált, amelyet az ELTE HTK Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívuma őriz. Kusz Veronikával, az intézet tudományos főmunkatársával, a kötet egyik szerzőjével beszélgettünk.

TOVÁBB

A fizika világraszóló magyar eredményeit felvillantó, izgalmas tárgyakkal teli kiállítással és egy meghökkentő kozmológiai felfedezésről szóló előadással nyílt meg az Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának bicentenáriumi hónapja. Aki beült Szapudi István kozmológus előadására, a világon elsőként láthatta saját szemével magyar csillagászok szuper-számítógépes szimulációját, ami megmutatja, hogyan forog a világegyetem. Szapudi István előadásának teljes felvétele és az osztályhónap első napjáról készült képgalériánk cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

Meglepő eltéréseket figyeltek meg különféle kutyafajták szaglási képességében az ELTE etológusai, akik egyebek mellett szeretnék megérteni azokat a folyamatokat, melyek a kutyák és emberek kognitív képességeinek hanyatlásához vezetnek. A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával zajló kutatási projektről az ELTE etológia tanszék két kutatójával, Kubinyi Enikővel, az MTA doktorával és Andics Attila neurobiológussal beszélgettünk.

TOVÁBB

A mennyezeten eddig csupán archív fotókon rövidülésben látható, de immár teljes egészében feltárt és restaurált címer, valamint az ablakok feletti félköríves falmezők, a lunetták helyreállítása volt a két leglátványosabb eredménye annak a másfél év alatt elvégzett munkának, amelynek során a 19. század végi formájában újult meg a Magyar Tudományos Akadémia székházának Díszterme. A Lővei Pál és Mikó Árpád művészettörténész akadémikusok ellenőrzésével és egyetértő jóváhagyásával végzett helyreállításról Lővei Pál beszélt az mta.hu-nak.

TOVÁBB

Hangos Katalin levelező tag 2025. június 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Debreczeni Attila rendes tag 2025. június 23-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Folytatódik az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia ünnepi rendezvénysorozata. Szeptember 2-án Szapudi István, a Hawaii Egyetem professzora nyilvános kozmológiai előadásában az Univerzum történetét tekinti át az ősrobbanástól napjainkig. Szeptember 3-án az elemi részecskék észbontó világába kalauzol két közérthető előadás, szeptember 4-én pedig Härtlein Károly látványos, de ígérete szerint veszélytelen fizikai kísérletei következnek az Akadémia felújított székházában. A programok ingyenesek, regisztráljon, amíg van hely!

TOVÁBB

Kik azok a Nobel-díjas kutatók, akik magyar születési vagy magyar származási alapon kötődnek a magyarsághoz? Erre a kérdésre keresi a választ írásában Bazsa György, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem professor emeritusa. Összeállításának célja a témában elérhető fontos információk áttekinthető rendszerezése volt.

TOVÁBB

A csonthéjas gyümölcsök termesztése nagy jelentőséggel bír a magyar mezőgazdaságban és a világ élelmiszer-termelésében egyaránt. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy minél jobban megértsük a megtermékenyülésük mechanizmusait, illetve a folyamatra ható környezeti és genetikai tényezőket. Ezt kutatja Halász Júlia egyetemi tanár, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszék Kertészeti Növénygenetika Csoportjának tagja és munkatársai.

TOVÁBB

Az államalapítás ünnepén Balatonfüreden mondott beszédet Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki innen indította útjára a Tudománybarát Település Mozgalmat. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több MTA doktora és akadémikus állami kitüntetésben részesült.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást Sir Partha Dasgupta, aki A biodiverzitás közgazdaságtana (The Economics of Biodiversity) című jelentés szerzőjeként vált világszerte ismertté. Az indiai származású brit közgazdász előadása után részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen ott volt Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja is, akit a nálunk vendégeskedő professzorról és a jelentésről kérdeztünk.

TOVÁBB

Bollobás Enikő rendes tag 2025. június 30-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

TOVÁBB

Milyen szerepet játszik az amigdaláris vazopresszin az autizmus spektrumzavar kialakulásában? Miért érdemes fiatal hím kísérleti patkányokat tanulmányozni, ha az autizmus lehetséges kezelési módozatait kutatjuk? Hogyan segíthet hozzá egy speciális vírustípus az autizmussal élők mindennapjainak megkönnyítéséhez? A Pécsi Tudományegyetemen a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával zajló kutatási projekt egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Zelena Dóra, neuroendokrinológussal, a PTE élettani intézetének igazgatójával, az MTA doktorával az általa vezetett NAP 3.0-ás projektről beszélgettünk.

TOVÁBB

Kiemelkedő nemzetközi tudományos munkája elismeréseképp Erasmus-éremmel tüntette ki az Academia Europaea Lovász Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét. A páneurópai tudományos szervezet indoklása szerint Lovász Lászlót a diszkrét matematika és a számítástechnika területén végzett úttörő munkája, az európai tudományos kultúrához való hozzájárulása tette érdemessé a rangos díjra.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2025. június 24-ei ülésén egyhangúlag az alábbi állásfoglalást tette a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat egységének megbontásáról.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia által koordinált Momentum MSCA Posztdoktori Ösztöndíjprogram célja, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtó nemzetközi kutatók számára biztosítson lehetőséget önálló kutatási projekt megvalósítására, már futó Lendület-kutatócsoportokhoz csatlakozva. A program ezzel hozzájárul a hazai tudományos kiválóság és a nemzetközi együttműködések erősítéséhez. Cikkünkben olvasható a nyertes pályázók listája.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját az intézmény többek között egy másfél éven át tartó programsorozattal ünnepli. A „Sokszínű tudomány” című osztályhónapok keretében az MTA tizenegy osztálya mutatkozik be és mutatja meg két évszázados tevékenységét, valamint napjainkban végzett munkáját a nagyközönségnek egy-egy hónapon át. A programsorozat bevezetése – a határon túli magyar tudományos műhelyek májusi ünnepi hónapja – után elsőként az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tartotta meg ünnepi rendezvényeit 2025 júniusában. Az osztályhónapról készült kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Felsőbüki Nagy Pál sok tekintetben megelőzte korát, hiszen már a reformkor ma jóval ismertebb politikusainak nemzedéke előtt sok olyan kérdést vetett fel, és társadalmi problémát fogalmazott meg, amelyet kortársai akkor még talán nem is értettek. Felsőbüki a Magyar Tudományos Akadémia megalapításában is kulcsszerepet játszott, például közreműködött Széchenyi István híres felajánlásának megtételében is – mondja Melkovics Tamás, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

TOVÁBB

Az úgynevezett automorf formák a matematika számos területén, így a számelméletben, a geometriában, az analízisben és a matematikai fizikában is fontos szerepet játszanak. Ezeket az automorf formákat kutatja Harcos Gergely, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, a Lendület Automorf Kutatócsoport vezetője a Lendület Program támogatásával. A kutató szerint e matematikai objektumok vizsgálata akár a matematika egyik „Szent Gráljához”, a Riemann-sejtés bizonyításához is közelebb vihet.

TOVÁBB

Az alapításának 200. jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémián adott koncertet a világhírű Kaláka Együttes a „Sokszínű tudomány” című programsorozat keretében, az MTA I. Nyelv- is Irodalomtudományok Osztálya ünnepi hónapjának zárórendezvényén. A koncertfelvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Megerősíteni a kapcsolatot a tudománybarát, tudománytisztelő, a tudományos tehetségeket támogató és a tudományban sikeres szülötteik emlékét ápoló településekkel – ez a célja az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia új programjának, amelyről Freund Tamás beszélt a 200. balatonfüredi Anna-bál fővédnökeként. Az MTA elnöke a Balaton-parti városban azt is bejelentette, hogy az új programot augusztus 20-án Balatonfüredről indítja, és elsőként a város kapja majd meg az általa adományozott „Honoris Causa Tudománybarát Település” címet.

TOVÁBB

A betegségek hatalmas terhet rónak a társadalomra. Ahhoz, hogy e terhet csökkenthessük, pontosan meg kell ismerünk, hogy milyen éltmódbeli, szociális, sőt jogszabályi tényezők hatnak rá. Varga Orsolya, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézet docense e kérdéseket kutatja többféle krónikus, nem fertőző betegség, például a cukorbetegség és a fogszuvasodás kapcsán. Munkássága során az egészségtudomány és a társadalmi környezet számos aspektusát vizsgálta, így például kutatta az állatkísérletekkel kapcsolatos európai uniós jogszabályok hatásait is.

TOVÁBB

Kele Péter, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet Lendület Kémiai Biológia Kutatócsoportjának vezetője és munkatársai olyan bioortogonális funkciós csoportokat fejlesztenek, amelyek a fényre reagálva „ki és be tudják kapcsolni” a hozzájuk kapcsolódó molekulát. Ez például gyógyszerhatóanyagok esetében lehet nagyon hasznos, hiszen így akár arra is lehetőség nyílik, hogy a kemoterápiás hatóanyagot csak ott és akkor aktiválják, amikor az tumorsejthez kapcsolódott.

TOVÁBB

„Örökség és változás – A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának kiállítása a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémián” címmel várja interaktív jellegű tárlat a látogatókat az MTA székházának aulájában az Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából. A kiállítás az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó tudományterületek tevékenységének, eredményeinek és aktuális irányainak sokszínűségét mutatja fel. A szabadon látogatható tárlatól készült kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

A 20. század második felétől kezdve egészen napjainkig zajlik az irodalom-, a néprajz-, a nyelv- és a zenetudomány magyar tudományos szellemi műhelyeiben az a rendszerező kutatómunka, amely nagy összefoglaló művek tárházát hozta létre. Ezeket mutatta be az MTA200 bicentenáriumi eseményei között a „Sokszínű tudomány” című osztályhónap-programsorozat keretében az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának konferenciája. Az előadásokról készült videófelvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

Fiatal, karrierjük elején járó kutatók jelentkezését várják bármilyen tudományterületről. Olyanokat, akikben egyaránt megvan a kutatási kiválóság iránti szakmai elhivatottság, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése iránti elkötelezettség.

TOVÁBB

Mi a jelentősége a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának, a Lendületnek a kutatói életpályán? Milyen kutatási témák találhatók a támogatást idén elnyert pályázatok között? Erről beszélt az InfoRádió tudományos magazinjának adásában Acsády László akadémikus, a Lendület Zsűri elnöke. Az interjú cikkünkben meghallgatható.

TOVÁBB

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma idén is keresi a szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő szakembereket. További részletek cikkünkben olvashatók.

TOVÁBB

Mi segítheti az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés csúcsán elhelyezkedő írásbeli szövegalkotás tanítását? Milyen különleges funkciót töltenek be a matematikai nevelésben a szöveges feladatok? Miért van szükség a természettudományi nevelés minden szintjén is a megfelelően fejlett anyanyelvi készségekre? És milyen fejlesztések tehetik eredményesebbé az egyetemi tanulási-tanítási folyamatot? A negatív tendenciákból kiutat keresve többek között ezeket a kérdéseket járták körül az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által szervezett konferencia résztvevői. Az előadásokról készült videófelvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A nevelés és az oktatás fejlesztésének új tudományos eredményekkel való megalapozása, a pedagógiai gyakorlat feltárása, valamint a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások megvalósításának céljából hirdette meg immár negyedik alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia a közoktatás fejlesztését segítő pályázatát. A négyéves támogatást elnyerő kutatócsoportok között van olyan, amely az iskolai kudarc okait és következményeit tárja majd fel a 15–18 évesek körében, és olyan is, amelynek fókuszában a szövegértés-fejlesztés, az olvasási stratégiák és az olvasási motiváció erősítése áll.

TOVÁBB

A hagyományokhoz hűen idén is megtartották a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat komolyzenei koncertjét a martonvásári Brunszvik-kastély parkjában. A Beethoven-esten Vashegyi György vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar játszott, hegedűn Falvay Attila Kossuth-díjas hegedűművész, érdemes művész közreműködött.

TOVÁBB

Bár a melanóma gyógyítása a rákterápia sikertörténetének számít, amiben központi szerepet játszik az immunterápia, továbbra is vannak betegek, akik nem megfelelően reagálnak a kezelésre. Így elsődleges fontosságú, hogy találjunk olyan immunterápiákat, amelyekkel szemben nem vagy csak nehezebben válhatnak rezisztenssé a tumorsejtek. Kemény Lajos Vince, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének, illetve Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa és kollégái a Lendület Program támogatásával terápiás célpontokat keresnek, és fontos feladatuknak tartják, hogy az eredményeik minél előbb megjelenhessenek a mindennapos klinikai gyakorlatban is.

TOVÁBB

Mi köze az agynak a firenzei dóm kupolájához? Hogyan van jelen a szekvencia és a katarzis a zenében és az orvostudományban? Mit keres a kvantumfizika a szépirodalomban? És mi a molekuláris művészet? Csupán néhány szín annak a kétnapos interdiszciplináris konferenciának a palettájáról, amely az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya szervezésében valósult meg az Akadémia székházában. A bicentenáriumi „Sokszínű tudomány” című programsorozat keretében elhangzó előadásokról készült videófelvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A magyar nyelv ügyének szolgálata kétszáz éve a Magyar Tudományos Akadémia meghatározó feladata. Az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának interdiszciplináris konferenciája azt a kérdéskört járta körül, hogy milyen szerepet kap, illetve kaphat a nyelv a tudományos ismeretek formálásában. Az alapítás 200. jubileumát ünneplő Akadémia „Sokszínű tudomány” című osztályprogram-sorozatának konferenciáján elhangzott előadások felvételei cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját ünneplő programsorozat részeként a 96. Ünnepi Könyvhéten különböző tudományterületekről érkezett kutatók közösen keresték a választ arra, hogyan segíthet a tudomány eligazodni a futótűzként terjedő áltudományos hírek és dezinformációk zűrzavarában. A beszélgetésről készített felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Vay Ábrahám gróf Széchenyi István mellett a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója volt, aki nemcsak anyagi támogatásával, hanem hazaszeretetével és szervezőmunkájával is hozzájárult a magyar tudományosság és kultúra felemelkedéséhez, példát mutatva a későbbi nemzedékeknek a közjó szolgálatából.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a hetilapnak nyilatkozva beszélt az MTA és a kormány viszonyáról, a tudományos közösséget ért támadások megalapozatlanságáról és az Akadémiának a nemzet életében betöltött jelentőségéről is.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a kiválóságot, a kimagasló teljesítményt célozza meg, ezzel járulva hozzá a hazai fiatal kutatóbázis erősítéséhez. A program kiemelkedő fiatal tehetségek és kimagasló teljesítményű kutatók számára áttörő eredményeket ígérő kutatócsoportok létrehozásához biztosít forrást.

TOVÁBB

Miért lenne fontos a kutatóhálózat egyben tartása? Mi a helyzet az Akadémia autonómiájával? Milyen károkat okoznak a magyar tudományosságnak az MTA elleni támadások? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és főtitkárhelyettese. Az interjú cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémiát érő politikai támadásokról, az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontásának káros következményeiről, az akadémiai ingatlanvagyonnal kapcsolatos döntésről, valamint az MTA feladatairól is beszélt az Akadémia főtitkára. A vele készített interjú cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Csaknem kétszáz középiskolás vett részt a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának tudománybemutató rendezvényén, melyen többek közt előadásokat hallgathattak arról, hogy miért gyakori Móricz Zsigmond írásaiban a lakoma, és milyen ételeket szeretett ő maga, hogyan lehet azonosítani az interneten vírusgyorsasággal száguldó álhíreket a nyelvtudomány segítségével, vagy mit mond a Taylor Swift-jelenség a 21. századi popkultúra működéséről, és kiszolgálta-e Mozart a közönsége ízlését úgy, mint napjaink legnépszerűbb popénekesnője. Cikkünkben megnézhetők az előadásokról készült felvételek.

TOVÁBB

A Magyar Rádió sikeres vetélkedőjének akadémiai változatát rendezte meg az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya az alapításának 200. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia tiszteletére az MTA székházában. Az „Akadémiai »Ki nyer ma?«: Játék és muzsika ötven percben” című rendezvényen ifj. Bazsinka József tubaművész, a Magyar Rádió műsorvezetője és Vajda Gergely zeneszerző, karmester, a SZIMA tagja beszélgettek, és adták fel a 200 éves Akadémiához kapcsolódó zenei feladványokat a közönségnek. A műsor felvétele cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Egyéves előkészítő munka után a Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer magyarországi vagy Magyarországhoz kötődő kutatónak küldte meg azt a kérdőívet, amellyel a kutatók helyzetét, elégedettségét és problémáit szeretnék felmérni. Freund Tamás, az MTA elnöke felkérő levelében azt írta, a kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok, az őszinte véleményekre kíváncsi az Akadémia.

TOVÁBB

Hogyan lehet korszerű nyelvészeti eszközökkel megkülönböztetni az interneten szélsebesen terjedő álhíreket a valódi, megbízható forrásokból származó információktól? Mit tud az MTA támogatásával fejlesztett Álhírdetektor applikáció? Magyar vagy kazah nyelven terjednek jobban az átverések? Az MTA Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program (TMNYNP) Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című alprogramjának két kutatójával beszélgettünk a csaknem ötmilliárd emberre komoly veszélyt jelentő online dezinformáció jelenségéről. A szegedi és debreceni egyetemen zajló közös kutatás eddigi eredményeiről is beszámolnak az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya pénteki tanácskozásán.

TOVÁBB

Hogyan tudják a kormányok a fokozódó versenyhelyzetben a rendkívüli ütemben gyarapodó tudományos-technikai ismeretek gyakorlatba való átültetéséhez és az elöregedő társadalom jogos igényeinek kielégítéséhez szükséges forrásokat és a költséghatékony, igazságos felhasználásukat felügyelő ellátórendszert biztosítani? Ez korunk egészségügyének legfontosabb kérdése, amelyre a téma kiváló szakértői immár harmadik alkalommal keresték a választ az Akadémián. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Milyen etnikumok éltek és milyen nyelveket használtak a Kárpát-medencében a honfoglalás korában, illetve az azt követő évszázadokban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a történettudomány, a régészet, az archeogenetika, valamint a szlavisztika, a turkológia és a magyar nyelvtörténet legújabb módszereinek és eredményeinek felhasználásával az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által szervezett konferencián. Az előadásokról készült felvételek cikkünkben megtekinthetők.

TOVÁBB

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2025. június 4-ei ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra benyújtott pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia VII. Kémiai Tudományok Osztálya nevében, annak elnökeként, mély fájdalommal és tisztelettel búcsúzom Görög Sándor akadémikustól, aki életének 92. évében, az Osztály doyenjeként, rangidős tagjaként a napokban váratlan hirtelenséggel távozott közülünk. Halála olyan veszteség a hazai kémiai közösség számára, amelynek súlyát nehéz szavakba önteni. Még az elmúlt hetekben is korát meghazudtoló aktivitással írt, levelezett, véleményt formált szakmapolitikai és közéleti kérdésekről. Személyisége és életének példája arra taníthat bennünket, hogy az elkötelezett gondolkodás, a tudomány iránti hűség, a nyitottság és a szakmai elkötelezettség nem korhoz kötött emberi érték.

TOVÁBB

Összekötni és még népszerűbbé tenni a tudomány és a nemzeti emlékezet kapcsolódási pontjait, ennek keretében megőrizni és megtartani a magyar tudomány múltjának felbecsülhetetlen kincseit a nemzeti emlékezetben – ez a fő célja annak a megállapodásnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Örökség Intézete kötött pénteken, Budapesten. Az erről szóló dokumentumot az MTA székházában írta alá Freund Tamás akadémiai elnök és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.

TOVÁBB

"Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak." Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.

TOVÁBB

Különleges esemény debütált az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya júniusi programsorozatának keretében a Magyar Tudományos Akadémia Székházában: az első Akadémiai Lyukasóra. A korábbi nagysikerű tv-sorozathoz hasonlóan ezúttal is különböző versek szövegét adták föl egymásnak a résztvevők, s a többieknek kellett kitalálniuk a szerzőt. A különbség csupán az, hogy most minden idézet a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetéhez kapcsolódott. A rendhagyó Lyukasóráról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Az egykori akadémiai elnök hagyatékát feldolgozva Romsics Ignác az életét intenzíven élő magánembert is közel hozza az olvasóhoz, miközben – eddigi könyveihez hasonlóan – újabb perspektívát kínál a korszak megértéséhez. A kötet bemutatóján készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Miként befolyásolja a Balaton környékének intenzív városiasodása és környezeti terhelése a kockás siklók életét? Mi tudható meg a hazai nagyvárosok fenntarthatósági és klímastratégiai célkitűzéseinek elemzéséből? Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából, az Akadémia egykori mecénásainak, támogatóinak emlékére és az alapításkori tradíciók felelevenítésére rendeztek vacsoraestet az MTA székházának felújított Dísztermében. Freund Tamás elnök meghívására eljött a hazai gazdasági élet több meghatározó személyisége, ott voltak az eseményen az MTA Elnökségének tagjai és az Akadémia korábbi elnökei.

TOVÁBB

Hogyan viselkednek az agy laterális szeptum nevű részében azok a gondolkodással kapcsolatos agyműködés szempontjából fontos idegsejtek, amelyek acetil-kolin segítségével kommunikálnak egymással? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület Programjának támogatásával Hangya Balázs és kutatócsoportja. A kutatók az idegsejtek működése mellett az Alzheimer-kór kialakulásában játszott szerepüket is vizsgálják.

TOVÁBB

A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – „a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása". Az MTA-nak a magyar nyelv kutatása és ápolása érdekében folytatott munkáját összegezte Kecskeméti Gábor akadémikus, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke.

TOVÁBB

Felemelték hangjukat a Magyar Tudományos Akadémia védelmében a legjelentősebb – a polgári, nemzeti és keresztény közéleti erők összefogását, a polgári értékek megóvását képviselő – hazai egyesületek. Közleményükben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) elnöksége, a Professzorok Batthyány Köre (PBK) elnöksége és a Százak Tanácsa üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia elnökének és igazgatójának nyilatkozatát, amelyben válaszolnak a testületet az elmúlt időszakban ért vádakra.

TOVÁBB

Bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia székházában az Irány a Mennyei Palota! című, űrbéli tanóráról forgatott filmet, amely a kínai Tienkung (Tiangong) űrállomáson készült magyar diákok kérdései és kísérletei alapján.

TOVÁBB

Romsics Ignác, az MTA rendes tagja a nagyhatalmak és Magyarország történeti és jelenkori viszonyáról, Kosáry Domokos egykori akadémiai elnökről és a róla írt új könyvről, valamint az akadémiai szabadságot ért mindenkori és jelenlegi kormányzati támadásokról, Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója pedig az Akadémia és a politika viszonyáról beszélt. A felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Nélkülözhetetlen az a munka, amelynek keretében a kutatók feltárják, rendszerezik, leírják és megértetik a laikusokkal az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a klasszika-filológia, a néprajztudomány, az orientalisztika, valamint a zenetudomány új eredményeit, és megőrzik azok értékeit a jövendő generációk számára. Erről is beszélt a Sokszínű tudomány című programsorozat júniusi rendezvényeit megnyitó köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. A bicentenáriumi eseményeken egész hónapban konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglalók és kreatív programok várják a szakmabelieket és a magyar nyelv- és irodalomtudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában.

TOVÁBB

Sok érdeklődőt vonzott a Magyar Tudományos Akadémia sátra május 24-én és 25-én a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok Majálisán. A 200 éves fennállását ünneplő MTA különleges programokkal és a hétvégén ingyenesen megtekinthető, Varázshatalom című kiállítással várta az érdeklődőket

TOVÁBB

Nyolcvanegy kutató nyerte el 2024-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző kutatók a rangos cím megszerzését igazoló oklevelüket 2025. május 29-én vehették át az MTA Székházban a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Freund Tamás, az Akadémia elnöke az MTA doktori eljárását olyan, Magyarországon egyedülálló minősítési rendszernek nevezte, amely minden, jelentőségét csökkenteni hivatott törekvés ellenére különleges értéket képvisel.

TOVÁBB

Kiírta pályázatát az Akadémiai Ifjúsági Díjra a Magyar Tudományos Akadémia. A tudományos élet területén dolgozó, kutatást végző fiatalok eredményeinek elismerésére létrehozott díj 2026-ra is elnyerhető.

TOVÁBB

Kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként 14 magyarországi tudományos műhely kaphatta meg idén az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány kapcsolatáról, az MTA-t ért támadásokról, valamint az akadémiai ingatlanok körüli vitáról is beszélt Freund Tamás, az Akadémia elnöke az elmúlt napokban adott interjúiban. Az interjúk teljes terjedelmükben elérhetők honlapunkról.

TOVÁBB

Az elmúlt hetekben több kritikának álcázott támadás érte a Magyar Tudományos Akadémiát. Ezek sorába tartozik Lánczi Andrásnak, a filozófiai tudományok kandidátusának, a Budapesti Corvinus Egyetem 2016 és 2021 közötti rektorának és jelenleg az MCC Politikai Filozófia Európai Központja igazgatójának interjúja, amely a Magyar Nemzet 2025. május 20-ai számában jelent meg. Állításaira Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja válaszol.

TOVÁBB

Hogyan szólalhat meg a tudomány hitelesen és közérthetően egy olyan médiatérben, amely a gondosan megalapozott tudás helyett a gyors, gyakran leegyszerűsítő vagy szenzációhajhász állásfoglalásokat jutalmazza? Milyen szakmai és emberi kihívásokat rejt művelői számára a tudománykommunikáció? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők az Akadémia 199., ünnepi közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán „A tudománykommunikáció legújabb kihívásai: jó gyakorlatok és új technológiák a kutatási eredmények népszerűsítésének szolgálatában” címmel tartott szimpóziumon. A fórum utáni taggyűlésen megválasztották a Fiatal Kutatók Akadémiája új vezetőségét is. Az MTA 199., ünnepi közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényről készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

TOVÁBB

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az egyetem fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez jelentős mértékben hozzájáruló szakmai vagy támogatói tevékenységet ismeri el a Teller Ede-emlékéremmel. Az egyetem szenátusa szerint a MTA az egyetem alapítása óta eltelt negyed évszázad során nyújtott folyamatos és hathatós támogatásával érdemelte ki a most átadott díjat. Freund Tamás szerint az elismerés csak alátámasztja, hogy az utóbbi időben össztűz alatt álló 200 éves MTA valódi nemzeti intézmény, amely az egész magyar nemzetért, a nemzet tudományosságáért felel határon innen és túl.

TOVÁBB

Csupán pár napig tartó, de rendkívül különleges kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, május 13 és 16. között. Az MTA 199. ünnepi közgyűlése utáni héten, a Határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek ünnepi hónapjának megnyitója alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar földrajzi tanszéke ízelítőt mutatott Cholnoky Jenő, világhírű magyar akadémikus, földrajztudós 1919-ben Kolozsváron hagyott, feledésbe merült, majd 2001-ben felfedezett hagyatékából. Nagyképes cikkünk beszámol az értékes fotó- és térképkollekció szerencsésen alakuló sorsáról és válogatást is közöl a mostanra célegyenesbe ért digitalizálás eredményéből.

TOVÁBB

Változatos programokon – előadások és konferenciák mellett kiállításokon, koncerteken, könyvbemutatókon – várják a tudományok iránt érdeklődőket egész májusban a külhoni magyar tudományosság képviselői a Magyar Tudományos Akadémia „Sokszínű tudomány” című bicentenáriumi rendezvényein. A május végéig tartó rendezvénysorozat nyitórendezvényén Freund Tamás, az MTA elnöke a határokon átívelő magyar tudományos integráció fontosságáról beszélt. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány kapcsolatáról, az MTA-t ért támadásokról, valamint az akadémiai ingatlanok körüli vitáról is beszélt Freund Tamás, az Akadémia elnöke a két hetilapnak adott interjúiban.

TOVÁBB

Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover és Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vett az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága kétnapos bicentenáriumi konferenciáján, az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában. A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartottak előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László. Az előadásokról készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

TOVÁBB

„Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség” – mondta Freund Tamás arról a kezdeményezésről, amelyet „Tudomány éve a Színházban” néven indít a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Nemzeti Színházzal, valamint vidéki és határon túli nemzeti színházainkkal együttműködésben. A tudomány és művészet összetartozását felmutató bicentenáriumi ünnepi programsorozatról a két intézmény vezetősége közösen tartott sajtótájékoztatót 2025. május 12-én az MTA székházában.

TOVÁBB

Kilencven százalékos támogatással fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése május 6-án Freund Tamás elnöki beszámolóját. Az Akadémia elnöke az MTA elmúlt egy évét összegző beszédében kitért az akadémiai ingatlanvagyon eladásával kapcsolatos jogi vitákra is.

TOVÁBB

Bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén azt a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotók felhasználásával készített kisfilmet, amely az MTA első 200 évének sorsfordító eseményeit eleveníti fel. A film cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„Ez a hangverseny egy unikum” – mondta Leidemann Sylvia arról a lebilincselőnek ígérkező koncertről, amelyet az alapításának 200. jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényiek tiszteletére ad az Encuentros Énekegyüttes 2025. május 12-én 18 órakor az MTA székházában. A hangversenyen a Széchényi család zeneszerző tagjainak alkotásai és friss zenekutatási anyagokból válogatott, újra felfedezett barokk egyházzenei művek hangzanak el régizenészek előadásában. A koncertre készülődve Leidemann Sylvia csembalóművésszel, karnaggyal, zenekutatóval beszélgettünk. A hangversenyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés díjtalan, de a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött.

TOVÁBB

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai által szervezett bicentenáriumi tudományos konferencián átadták az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel külhoni magyar kutatók munkáját ismeri el az Akadémia.

TOVÁBB

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

TOVÁBB

Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.

TOVÁBB

Kedden délelőtt munkaközgyűléssel folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése. Az első nap ünnepi ülése előtt az MTA vezetői megkoszorúzták az alapító gróf Széchenyi István szobrát, valamint új köztéri alkotást avattak fel az Akadémia Székháza előtt. Az ünnepi ülés résztvevői tudományos előadást hallgathattak meg és filmbemutatót nézhettek meg. Délután megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban az Akadémia és a magyar tudományosság történetét bemutató kiállítás. Este az MTA tiszteletére komponált zenemű ősbemutatóját tartották. Cikkünkben megtekinthető az MTA székházának felújított Dísztermében tartott ünnepi ülésről készült felvétel. Elérhető az MTA legfontosabb döntéshozó testületének teljes programját összefoglaló műsorfüzet is, amelyben ajánlók olvashatók a következő hetek bicentenáriumi rendezvényeiről.

TOVÁBB

Mivel a közösségi médiában számos pontatlan, félrevezető információ kering, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya célszerűnek látja egy szakmailag megalapozott, tudományos ismereteken alapuló tájékoztató közzétételét a ragadós száj- és körömfájásról, hogy bárki hiteles forrásból tájékozódhasson a betegségről és a jelenlegi helyzetről, egyúttal megérthesse a védekezés lépéseinek szakmai hátterét is.

TOVÁBB

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. A Sólyom Jenőről készített kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése előtt felavatták a „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat. Az egyes lapok az Akadémia elmúlt 200 évének fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A különleges köztéri emlékműről készített kisfilmünk cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„Milyen megfontolások vezethetnek a tudományok előmozdítására egész nemzeteket?” Ezt a kérdést járta körül tudománytörténeti előadásában az irodalomtörténész.

TOVÁBB

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. A 199., ünnepi közgyűlésen – mint minden évben – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.

TOVÁBB

Milyen előzményei voltak Európában a ma ismert nemzeti akadémiáknak? Hogyan alakultak át szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké a reneszánsz idején, és milyen szerepük volt abban, hogy a tudományos művekben a latint sok helyen felváltotta az anyanyelv? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője (BTK ITI) és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója (BTK ITI). Az írással indul az MTA történetét összefoglaló sorozat. A szerzőként közreműködő kiváló kutatóknak köszönhetően átfogó képet kaphat az olvasó nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig.

TOVÁBB

Milyen feladatai és funkciói vannak az idén kétszáz éves nemzeti intézménynek? Erről beszélt Bőhm Gergely, az MTA Elnöki és Alelnöki Titkárságának vezetője, valamint Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. Cikkünkből elérhető a velük készített interjú.

TOVÁBB

Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének. A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat.

TOVÁBB

Mi hasznuk van a társadalomtudományoknak? Teszi fel a kérdést a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Boda Zsolt politológus, az MTA doktora. Az mta200.hu-n publikált kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.

TOVÁBB

Két kategóriában bruttó 2 400 000 forint, illetve bruttó 1 200 000 forint vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást nyerhettek el a kutatók. Pályázatok mindhárom nagy tudományterület művelőitől érkeztek, az adott tudományterületek szakértőiből álló zsűri szakmai és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével hozta meg a döntést. A nyertes pályázók listája cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

„Széchenyi István örökké aktuális.” Vajon miért az, és miért érezzük ennyire közel magunkhoz őt? Többek között e kérdések különböző rétegeibe kalauzolta el az érdeklődőket az a zenei betétekkel, színművészi előadással és egy Széchenyi személyes tárgyaiból válogatott tárlattal gazdagított kettős könyvbemutató, amelyet Csorba László „Széchenyi István” című monográfiája és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „»…a Tudós Társaság dolgában«: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből” című levelezéskötet megjelenése alkalmából tartottak az Akadémia Székházában. Az mta200.hu cikkében megnézhető a könyvbemutatóról szóló videófelvétel és összefoglaló.

TOVÁBB

A tehetséggondozás jelentőségét hangoztatta és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának a jövő kutatóinak kiválasztásában betöltött szerepét méltatta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar egyetemisták legnagyobb tudományos seregszemléje, a 37. OTDK nyitóünnepségén. Az elnöki köszöntő cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Kiss L. László csillagász beszél a tudósok felelősségéről és a tudomány iránti bizalom visszaszerzésének fontosságáról.

TOVÁBB