Hírek

Mennyit ér egy háromdimenziós mikroszkóp? Hogyan lesz egy új hulladékhasznosítási eljárás ötletéből szabadalom? Mikor érdemes egy találmányt szabadalmaztatni, és mikor nem? Mit mérhetünk pénzben, és mit nem mutat meg az ár? – ilyen és hasonló kérdések sora vetődött fel az MTA kutatóintézeteinek rendezett szellemivagyon-értékelési tanfolyamon.

– Az új Akadémiai törvény nagy szakmai felelősséget ró az intézetekre, mert a jogszabály értelmében a kutatóintézetekben keletkező szellemi vagyon a kutatóintézet tulajdona, a kutatás-fejlesztés eredményeivel az intézet gazdálkodik – erre hívta fel a jelenlévők figyelmét köszöntőjében Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese, majd hozzátette: – az intézeteknek professzionális szervezetekként kell működniük, amelyek abban is segítik a kutatókat, hogy sikeresebben legyenek kutatási eredményeik hasznosításában. A szabályozásra azért van szükség, hogy a szellemi tulajdonnal mindenki számára hozzáférhető, transzparens módon tudjanak bánni a közpénzből finanszírozott kutatóintézetek – jelentette ki az MTA főtitkárhelyettese.

A kutatóhelyi szellemitulajdon-kezelési szabályzatok szakszerű elkészítését segítendő a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) munkatársainak részvételével tanfolyamot szervezett az MTA. A november 26-i rendezvény két részből állt: a bevezető előadásban részletes iránymutatások hangzottak el a szabályzatok elkészítéséhez, majd két akadémiai kutatás-fejlesztési példán keresztül bemutatták a szellemivagyon-értékelés módszereit és jelentőségét. Az innovációs törvény értelmében minden közfinanszírozású kutatóhelynek szellemitulajdon-kezelési szabályzatot kell készítenie. Amelyik intézmény nem rendelkezik ilyen szabályzattal, az kizárja magát a pályázati úton elérhető állami támogatásokra jogosultak köréből. A szabályzatokat a törvény értelmében ez év végéig kell megalkotni.

Németh Gábor, a MSZH Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ megbízott vezetője a jogszabályi háttér alapos áttekintésével és szakértő magyarázatokkal igyekezett megkönnyíteni a szabályzatkészítők munkáját. Mint elmondta, a szabályozásnak végső soron valamennyi kutatóhelyre, és a kutatásban részt vevő minden természetes személyre ki kell terjednie, ám a szakterületek jelentősen eltérő jellege miatt központi szabályozással ez a kérdéskör nem kezelhető. Olyan komplex szabályzat megalkotását javasolta, amely az adott kutatóintézet rendelkezésére álló valamennyi szellemi termékre kiterjed, ide értve az intézet nevének, logójának használatát érintő rendelkezéseket is. A szabályzattal kapcsolatos legfőbb elvárás természetesen az, hogy rendezze a kutatók és a kutatóintézet jogszerzésének módját. Általános szabályként elmondható, hogy a kutatóintézetben létrejött találmányt a feltaláló köteles ismertetni a munkáltatójával, hogy az döntést hozhasson arról, igényt tart-e a szóban forgó szellemi alkotásra. Amennyiben a munkáltató 90 napon belül nem nyilatkozik, akkor a jog a kutatóra száll.

A szellemivagyon-értékelés gyakorlati módszertanába avatta be a megjelenteket Káldos Péter, a MSZH közgazdász elemzője. Számos nemzetközi modellt ismertetve bemutatta, hogy a találmányok továbbfejlesztéséhez vagy hasznosításához szükséges döntések megalapozása érdekében vagy már az értékesítés, licencbe adás fázisában különféle értékelési módszerekre lehet szükség. A pénzügyi, piaci, jövedelemalapú mutatókra építő kvantitatív megközelítésmódot és az értékmutatókat használó kvalitatív módszereket ötvözi az MTA és a MSZH közös szellemivagyon-értékelési eljárása, melynek pilot projektjeként három akadémiai kutatóintézeti találmány értékelését végzik el. A tanácskozáson jelen volt az a három kutatóintézeti témavezető, Rózsa Balázs (MTA KOKI), Szépvölgyi János (MTA KK AKI) és Molnár József (MTA ATOMKI), akiknek az eredményeit a Magyar Szabadalmi Hivatal szellemitermék-értékelési rendszerének kifejlesztése során értékelték. A három kutatásvezető közreműködése nagyban hozzájárult egy Magyarországon hatékonyan alkalmazható értékelő módszer kidolgozásához.

Miért kell foglalkozni a szellemi tulajdon felértékelésével? – vetette föl Szegő Károly, az MTA Kutatásfejlesztési és innovációs főosztályának vezetője, a tanácskozás házigazdája. Másként fogalmazva: teremtődik-e érték abból a közel 40 milliárd forintból, amit a költségvetés az MTA-ra költ? A kutatómunka szellemi termékeinek felmérése alkalmas eszköze az akadémiai értékteremtő munka bemutatásának is.