Hírek

A Nature legfrissebb száma több cikket is szentel a Venus Express missziónak. Az egyik írás, melynek társszerzőja Szegő Károly fizikus, arra mutat rá, hogy az ASPERA-4 mérési eredményei szerint a napszél által a Vénusz ionoszférájából elsodort részecskék között épp olyan arányban található hidrogén és oxigén, mint a vízben.

A Venus Express, az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája 2005. november 9-én indult, majd 2006. április 11-én érkezett meg a Vénuszhoz. Az űreszköz 2006. májusa óta szolgáltat a tudományos kutatás számára adatokat, melyek feldolgozásában magyar fizikusok is részt vesznek.

Az űrszondán számos műszer kapott helyet,  többek között az ASPERA-4 (Analyser of Space Plasma and Energetic Atoms), amely a Vénusz légkörének felső tartományát vizsgálva főként arról küldd információt, hogy a napszél hatására milyen összetételben szöknek el anyagok a bolygó ionoszférájából. A műszert egy nemzetközi team készítette, melynek vezető kutatója Stanislav Barabash, a kirunai Svéd Űrfizikai Intézet munkatársa. A munkacsoportban társkutatóként vesz részt Szegő Károly, az MTA KFKI RMKI tudományos tanácsadója.

A szonda a Vénusz atmoszféráját vizsgálva arra keresi a választ, hogy a napszél hatására miként tűnnek el részecskék a Vénusz légköréből. A jelenséget már korábban is vizsgálták: a Pioneer Venus Orbiter eredményei alapján világossá vált, hogy a Napból érkező töltött részecskék áramlása magával sodorja a Vénusz ionoszférájának tetejét, ám ekkor még a szonda műszerei nem tették lehetővé, hogy a jelenség során elsodródott részecskehalmazon belül a kutatók elkülönítsék a Napból illetve a Vénusz atmoszférájából származó anyagokat.

A most megjelent cikkben publikált kutatási eredmény az ASPERA-4 jóval precízebb mérései alapján arra mutat rá, hogy a napszél által elsodort részecskék között épp olyan arányban található hidrogén és oxigén, mint a vízben.

Forrás: Szegő Károly

A cikk előfizetők számára elérhető a nature honlapján:

The loss of ions from Venus through the plasma wake

S. Barabash, A. Fedorov, J. J. Sauvaud, R. Lundin, C. T. Russell, Y. Futaana, T. L. Zhang, H. Andersson, K. Brinkfeldt, A. Grigoriev, M. Holmström, M. Yamauchi, K. Asamura, W. Baumjohann, H. Lammer, A. J. Coates, D. O. Kataria, D. R. Linder, C. C. Curtis, K. C. Hsieh, B. R. Sandel, M. Grande, H. Gunell, H. E. J. Koskinen, E. Kallio, P. Riihelä, T. Säles, W. Schmidt, J. Kozyra, N. Krupp, M. Fränz, J. Woch, J. Luhmann, S. McKenna-Lawlor, C. Mazelle, J.-J. Thocaven, S. Orsini, R. Cerulli-Irelli, M. Mura, M. Milillo, M. Maggi, E. Roelof, P. Brandt, K. Szego, J. D. Winningham, R. A. Frahm, J. Scherrer, J. R. Sharber, P. Wurz & P. Bochsler

doi:10.1038/nature06434

First paragraph | Full Text | PDF (666K) | Supplementary information

Korábban: