Hírek

A munkaerő-piaci folyamatok előrejelzésére szolgáló modell kidolgozására vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. Az európai uniós támogatással megvalósuló projekt kidolgozói azt remélik, hogy hamarosan olyan középtávú, vagyis tízéves időtávra szóló, megalapozott becsléseket tudnak készíteni a piac igényeiről, változásairól, valamint a rendelkezésre álló munkaerőről, amely a döntéshozók és a gazdasági élet szereplői mellett a pályaválasztókat és a pályamódosítókat is hatékonyan segítheti.

- A rövid távú munkaerő-piaci előrejelzések mellett fontosak a hosszútávra szóló becslések is, ehhez azonban sok és pontos adatra van szükségük a szakembereknek – ismertette a munkafolyamatot eddig hátráltató tényezőket Fazekas Károly, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója a Munkaerő-piaci előrejelzések készítése, szerkezetváltási folyamatok előrejelzése című kiemelt projekt nyitókonferenciáján. Mint elmondta, a megfelelő előrejelzések hozzájárulhatnak a termelékenység növekedéséhez, a jogrendszerben szükséges változások elindításához és a válságkezeléshez is. A munka szükségességét különösen indokolja, hogy a magyar gazdaság alapvető szerkezeti átalakításokra szorul, folyamatosan változnak a munkaerővel szembeni elvárások és az ország versenytársai is fejlődnek. Az igazgató a megoldásra váró gazdasági problémák között említette, hogy alacsony a munkakeresési intenzitás, az ország területileg jelentősen megosztott és az alacsony végzettségűek is rendre kiszorulnak a munkaerőpiacról. Mindez az oktatást is új kihívások elé állítja, hiszen napjainkban egy álláskeresőnek a tárgyi tudás mellett megfelelő ítélőképességgel és kritikai gondolkodással is rendelkeznie kell, fejlett kommunikációs képességekkel kell bírnia, képesnek kell lennie az együttműködésre, de etikai érzékkel is rendelkeznie kell.

Az egyik legfontosabb kormányzati feladat a munkahelyteremtés – hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László utalt arra, hogy a hasonló lakosságszámú Csehországban 1 millióval több a foglalkoztatott, mint Magyarországon. Hangsúlyozta: a képzett munkaerőt igénylő, magas teljesítőképességű, nagy hozzáadott értéket felmutató munkahelyek betöltése mellett szükséges az alacsony képességűek foglalkoztatása is, amely ugyan a GDP-t nem növeli jelentősen, társadalmi haszna azonban vitathatatlan. Szavai szerint elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus szívhatja fel a képzetlen munkaerőt. Az  iparkamara elnöke a problémák közé sorolta a foglalkoztatás növelése céljából leginkább hasznosítható uniós pénzek bürokratikus elosztását. Mint mondta, emiatt a források 25-30 százalékát az apparátus fenntartására, valamint a pénzek szétosztására fordítják.

Parragh László kiemelte, hogy a pályázaton nyertes vállalkozásoknak mindössze 30-35 százaléka magyar, a kis- és közepes vállalkozások részesedése pedig mindössze 10 százalékos, holott 40-50-nek kellene lennie. Az iparkamara elnöke, aki legalább 1 millió munkahely létrehozását tartja szükségesnek, rámutatott arra is, hogy Magyarországon mindössze félmillió ember végez tényleges termelőmunkát, holott legalább háromszor ennyinek kellene. A munkahelyteremtés érdekében elengedhetetlennek nevezte a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a turizmus előtérbe helyezését. A tennivalók között említette még az élőmunka terheinek csökkentését, a rugalmas foglalkoztatási formák erősítését, a szociális segélyek juttatásának szigorítását, a minimálbér felfüggesztését, a belföldi piac védelmét és a kevéssé hatékony közmunkaprogramok módosítását.

Galasi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa elmondta, hogy a kidolgozás előtt álló modell 10 ágazatra és 200 foglalkoztatási csoportra készít majd közép és hosszú távú becsléseket életkori csoportok, valamint iskolai végzettség szerint, kiemelt figyelmet fordítva a munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltéréseire. Előrejelzések készülnek még a foglalkoztatási rátáról, a be nem jelentett foglalkoztatottakról, a munkaerőpiac dinamikájáról, az atipikus foglalkoztatásról, valamint a kis- és közepes vállalkozások szerepéről. A kutatók emellett figyelnek a nemzetközi tapasztalatokra is. Az eredményeket egy adatbankban összesítik, és egy olyan internetes felületen is nyilvánosságra hozzák, amelyen a munkavállalók is eligazodhatnak majd.

Cseres-Gergely Zsombor, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatója arról számolt be, hogy a modell kidolgozásához a kutatók alapul vették a már működő ausztrál, kanadai vagy holland rendszereket. Mérlegelték a többi mellett azt, hogy milyen időtávra jelezhetők pontos értékek: a 15 évre szóló adatokat valószínűleg rendre frissíteni, módosítani kell, míg 10 évre, azaz középtávra korrekt becslés adható. Hozzátette azonban, hogy az előrejelzések pontossága nagyban függ a rendelkezésre álló adatok minőségétől és mennyiségétől. Megjegyezte, hogy Ausztráliában külön a munkaerő-piaci modell számára állít elő bizonyos adatokat a statisztikai hivatal. A kutató reményét fejezte ki, hogy három év múlva már Magyarország is a példaként szolgáló országokhoz hasonló adatok szolgáltatására lesz képes.

-et-