Hírlevél
A tudománydiplomácia hírei
Fennállásának 350. évét ünnepli a Royal Society, a világ legrégebben működő akadémiája. A szervezet ünnepélyes közgyűlésén részt vett Pálinkás József, az MTA elnöke, aki angliai látogatásán találkozott az Oxfordi Egyetemen kutató magyar tudósokkal is.
Három fő területen lesz szüksége a politikusoknak tudományos megalapozottságú iránymutatásra a következő években – nyilatkozta az mta.hu-nak az európai akadémiákat tömörítő szervezet új elnöke, Sir Brian Heap.
A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének Volker ter Meulent, a szervezet leköszönő elnöke.
Együttműködési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet írt alá a Magyar Tudományos Akadémia- és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

Hírek

2010.04.09.
vissza

Modern hajtóerők a regionális átalakulásban

Kelet-közép-európai koordinációs centrummá tenné a Regionális Kutatások Központját Horváth Gyula, aki negyedszer vehette át igazgatói kinevezését.


- Minden feltétel adott ahhoz, hogy az európai színvonalon működő Regionális Kutatások Központja a kelet-közép-európai kutatóhálózat központi elemévé, a kutatások koordinálójává váljon – mondta az mta.hu-nak a Magyar Tudományos Akadémia központjának élére negyedik alkalommal kinevezett Horváth Gyula.

 

A regionális kutatások magyarországi története
A területfejlesztési kutatások intézményesülése Magyarországon az 1970-es évek elején kezdődött, az MTA 1972-ben a Dunántúli Tudományos Intézetet bízta meg a regionális kutatásokkal, így európai összehasonlításban is viszonylag korán fejlődhetett ki e tudományág hazánkban. A RKK 1984-ben alakult meg – Horváth Gyula 1997 óta áll az intézmény élén -, 1986-ban megszerveződött az MTA Regionális Tudományos Bizottsága, 1987-ben megjelent a „Tér és Társadalom” című folyóirat első száma, 1989-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán terület- és településfejlesztési szakot alapítottak. A rendszerváltozást követő évtized a magyar regionális tudomány kiteljesedésének időszaka volt, a fejlődés egyik eleme, hogy 1997-ben megalakult a regionális tudomány doktori iskolája Pécsett, majd az intézményszervezés betetőzéseképpen 2002-ben létrejött a Magyar Regionális Tudományi Társaság, amely a tudomány és a gyakorlat információcseréjének színtere.

A kutató hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt huszonöt év munkájának eredményeként befejeződött az intézményhálózat kiépítése, a tudomány beépült a felsőoktatásba, határon túli műhelyek is létrejöttek és saját folyóirata is van a tudománynak.

Horváth Gyula hangsúlyozta: az intézeti kutatások eredményei joganyagokban, szakpolitikai dokumentumokban is hasznosulnak. Ezek között említette a területfejlesztési törvényt és annak módosításait, a regionális, megyei és kistérségi fejlesztési programot, a határ menti Phare- és Interreg-programokat, az ország európai uniós csatlakozási szerződésének régiókat érintő fejezetét, az Európai Bizottság kohéziós jelentéseit, valamint az országos településhálózat-fejlesztési koncepciót.
Az RKK igazgatója elmondta: a központ stratégiai céljai között szerepel a területfejlesztés megalapozása az ország régióiban folytatott vizsgálatokkal, a regionális tudományi egyetemi képzés támogatása és az Európai Unió regionális stratégiaalakításának elősegítése. Ehhez Horváth Gyula szavai szerint professzionális tudományos menedzsmentre van szükség, amelyet egy olyan 3-4 fős csoport végezhet, amely képzett, nyelvismerettel rendelkező, az uniós elszámolásokhoz értő szakértőkből kell felállítani. Hozzátette: célja, hogy a regionális tudományokok képviseletét az Akadémia belső szervezeti rendszerében is erősítse.

Horváth Gyula támogatni kívánja a fiatal kutatókat, mind eszmei, mint pénzügyi segítséggel. Elmondta azt is: céljai között szerepel egy olyan struktúra kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az RKK négy intézetében, azaz a békéscsabai központú Alföldi Tudományos Intézetben, a Budapesten lévő Közép-és Észak-magyarországi Tudományos Intézetben, a győri Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetben, valamint a központtal együtt Pécsen lévő Dunántúli Tudományos Intézetben egyaránt képviselve legyenek a tudományág legjelentősebb szakterületei. Ezek közé sorolta a közgazdaság-tudományt, a geográfiát, a közigazgatás-tudományt, a politológiát, valamint a történet- és szociológiai tudományt.

A főigazgató a központ által szervezett legfontosabb események között említette az idei Regional Studies Association konferenciáját, amelyre a tudományág mintegy hatszáz kiemelkedő nemzetközi képviselője látogat Pécsre. A kutató az elkövetkezendő négy év sarokpontjai között említette egy új tudományos tanácsadó testület megalakítását, az Európai Unió 8. keretprogramjához szükséges pályázat előkészítését, új egyetemekkel történő stratégiai partnerség létrehozását, valamint a magyar EU-elnökséghez kapcsolódó tudományos munkákat. Elmondta azt is: a tervek szerint 2012-ben az RKK összeállítja egy regionális tudományi enciklopédia kéziratát, és közreműködik egy 2013-ban, Debrecenben létrehozandó magyar-román területfejlesztési központ létrehozásában.


Horváth Gyuláról

Az 1951-es születésű okleveles közgazdász 2000-ben lett az MTA doktora. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára elsősorban az európai térformáló folyamatokat kutatja, ezen belül új összefüggéseket mutatott ki a kelet-közép-európai országok területi egyenlőtlenségeinek kialakulásáról és szabályozhatóságáról. Tudományos eredményei között szerepel a regionális szervezetrendszerek hatékonyságnövelő szerepének bemutatása, a regionalizmus területi kohéziót erősítő hatásainak bizonyítása, emellett foglalkozik az európai regionális fejlődést alakító tényezők hosszú távú trendjeinek meghatározásával, a nemzeti területpolitikák általános és sajátos vonásainak feltárásával.

Horváth Gyula vizsgálja még a tudásalapú gazdaság térbeli terjedése és a decentralizált államigazgatás összefüggéseit. A kutató az eredményeit húsz könyvben és kétszázötven tudományos közleményben jelentette meg, valamint százkét idegen nyelvű könyvet és dolgozatot publikált. Az RKK főigazgatója a PTE Regionális politika és gazdaságtan doktori iskola alapító törzstagja is egyben, itt eddig tíz hallgatója szerzett PhD-fokozatot.

A kinevezését negyedik alkalommal átvevő igazgató rendszeres előadó külföldi egyetemeken és tudományos konferenciákon. A Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke, az Academia Europaea (London) tagja, Pro Régió, Akadémiai és Széchenyi-díjas. Tagja a Kosssuth- és Széchenyi-díj Bizottságnak, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának, valamint a Határon Túli Magyar Tudományos Kutatások Kuratóriumának alelnöke.


-et-

vissza