Hírlevél
A tudománydiplomácia hírei
Fennállásának 350. évét ünnepli a Royal Society, a világ legrégebben működő akadémiája. A szervezet ünnepélyes közgyűlésén részt vett Pálinkás József, az MTA elnöke, aki angliai látogatásán találkozott az Oxfordi Egyetemen kutató magyar tudósokkal is.
Három fő területen lesz szüksége a politikusoknak tudományos megalapozottságú iránymutatásra a következő években – nyilatkozta az mta.hu-nak az európai akadémiákat tömörítő szervezet új elnöke, Sir Brian Heap.
A klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedésének összefüggéseit feltáró kutatássorozat megállapításait tartja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete egyik legjelentősebb eredményének Volker ter Meulent, a szervezet leköszönő elnöke.
Együttműködési megállapodásról szóló jegyzőkönyvet írt alá a Magyar Tudományos Akadémia- és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

Hírek

2010.02.27.
vissza

Tudósok az áltudományok ellen

A MTA elnöke is köszöntötte a VII. Szkeptikus Konferencia résztvevőit.

- Az áltudományok képviselői a valódi tudományosság évezredes eredményeit kihasználva próbálnak meg olcsó sikerhez jutni, és ebből a sikerből legtöbbször pénzt csinálni. Az áltudományok azonban nem csak félrevezetők, haszonlesők, hanem veszélyesek is. Ha egy beteg így kezelteti magát, és csak későn jut orvoshoz, az  akár végzetes is lehet. Az Akadémiának is fontos feladata egyértelművé tenni, hogy a tudomány nem a jelenségek egyik lehetséges magyarázata, hanem az egyetlen magyarázata. A szkeptikus, azaz tudományos nézetek képviseletét felvállalóknak pedig azt kívánom, hogy legyenek bátrak, mert az áltudományok terjesztői gyakran hangosak és agresszívak – emelte ki a konferenciára küldött videóüzenetében Pálinkás József, az MTA elnöke.

Az Akadémia vezetője szerint a legfontosabb, hogy az oktatásba ne kerülhessenek be ezek, a gyerekek számára elsőre csábítóan egyszerű magyarázatok. „Sajnos a sulinet honlapján is előfordulnak szamárságok, például a földsugárzásról szóló írások. Ilyesmi nem létezik, maga a szó is értelmetlen”, tette hozzá Pálinkás József.

A február 27-én megtartott rendezvény főszervezője, Härtlein Károly szerint is aggályos, hogy a közoktatásban és a közszolgálati médiumokban is teret kaphatnak az áltudományos nézetek. Ez az egyik oka annak, hogy a konferencia délutáni részében éppen a média és az újságírók szerepét elemezték a meghívott előadók. – A tudományos újságíráshoz elengedhetetlen az alázat a téma és annak szakértői iránt. Az egyik leggyakoribb probléma, amellyel szembesülnünk kell, hogy az újságírók gyakran nem a feldolgozott téma valódi szakértőit kérdezik meg, ha mégis, akkor pedig aránytalanul kevés időt szánnak nekik a műsoridejükből – mondta az mta.hu-nak Härtlein Károly.

A Szkeptikus Konferenciát idén hetedik alkalommal tartják meg Budapesten, a Műszaki Egyetem Fizikai Intézetének szervezésében. – Kollégáimmal mindig nagy örömmel látogattuk a székesfehérvári Szkeptikus Konferenciát, de tudtuk, hogy a mi tanítványaink közül csak kevesen tudnak eljönni rá, ezért úgy döntöttünk, hogy ennek mintájára megszervezzük a saját rendezvényünket a Műegyetemen – mesélte az mta.hu-nak a konferencia indulásáról Härtlein Károly.

Az idei rendezvény délelőtti részében a tudományos ismeretterjesztésé volt a főszerep, az előadók (köztük Kertész János akadémikus, Büki Gergely, az Akadémia doktora, és Bajsz József, a Magyar Nukleáris Társaság alelnöke) azt a kérdést járták körül, hogy a tudományosan nem bizonyítható „energiatermelő” gépek nélkül, a realitás talaján maradva milyen lehetőségei vannak Magyarországnak arra, hogy hatékonyabbá és korszerűbbé tegye energiafelhasználását. Így szó esett az alternatív energiaforrások, a biomassza, vagy a szélerőművek mellett az atomenergia további alkalmazásáról, és az elektromos hálózat veszteségeit csökkentő újfajta intelligens vezérlési megoldásokról is.

A konferencia keretében az idén, a Kételkedem, tehát vagyok című 51 perces dokumentumfilmet nézhették meg a részvevők. A film szkeptikus stábja egyebek mellett a pálcás vízkeresés, a gázfogyasztás-csökkentő mágnesek, a benzinadalékok és falszárító berendezések valódi hatásfokának megmérésére tett kísérletet.

- Sajnos az áltudományoknak kedvez az itthon fokozatosan visszaszoruló természettudományi oktatás is. Emellett a gazdasági környezet is hozzájárul ezek terjedéséhez, hiszen manapság nem népszerű fellépni olyan vállalkozások ellen, amelyek állásokat teremtenek, és adót fizetnek. Pedig ezek a cégek akár kínos helyzetbe is hozhatják Magyarországot, az egyik „falszárító” találmányt üzemeltető vállalkozás referenciái között ott van például a magyar Parlament pincéje is – figyelmeztetetett Härtlein Károly. 

A Szkeptikus Társaság, és a Szkeptikus Konferencia számára kezdettől fogva inspirációt nyújott James Randi munkássága, tette hozzá Härtlein Károly. James Randi hatvan éves koráig bűvészként dolgozott, ezután pedig az állítólagos paranormális jelenségek mögött álló trükkök leleplezésével kezdett foglalkozni. Többek között Uri Geller módszereiről is írt egy nagy vihart kavaró könyvet. Híres felajánlása szerint (The One Million Dollar Paranormal Challenge) egymillió dollárt fizet annak, aki ellenőrzött körülmények között paranormális jelenséget tud prezentálni - az összeget eddig nem nyerte el senki. James Randi az áltudományok visszaszorítására alapítványt is  létrehozott, és világszerte támogatja az ilyen célú publikációkat. Amikor Magyarországon járt, középiskolásoknak alapított pályázatot, amelynek odaítéléséről a Természet Világa folyóirat szerkesztősége dönt, több díjnyertes magyar cikk James Randi szervezetének honlapján is olvasható.

-lp-

vissza