Hírek

– A monográfia a Kárpát-medence régiói című nagyszabású sorozat részeként, döntően az egykori történelmi Magyarországot alkotó 14 egykori megye jelenlegi helyzetét, térbeli folyamatait történeti összefüggésekbe ágyazva vizsgálja – fejtette ki az mta.hu-nak Baranyi Béla, a Kárpátalja című , 11. kötet szerkesztője. Az MTA Regionális Kutatások Központja (RKK) Debreceni Osztályán készült régiómonográfia a maga nemében az első ilyen teljes körű, összefoglaló feldolgozás, amely az ukrajnai Kárpátalja megye gazdasági-társadalmi folyamatainak részletes, monografikus bemutatására vállalkozott. Az 1991 óta független Ukrajna része Kárpátalja, ahol a 150 ezres lélekszámú magyar nemzetiségű kisebbség a népesség 12 százalékát alkotja. – Egyebek között ezért is megkülönböztetett nemzetpolitikai érdek a régió komplex gazdasági-társadalmi szempontú elemzése – hangsúlyozta a kötet szerkesztője. – Tekintettel a Kárpátalja halmozottan hátrányos helyzetére, megkülönböztetett tudományos és fejlesztéspolitika érdek a schengeni határokon kívül rekedt régiónak az európai integrációs folyamatokra is figyelő átfogó vizsgálata és komplex bemutatása – fogalmazott Baranyi Béla. A monográfia célja, hogy segítse a régión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentését, az elmaradott térségek felzárkóztatását, a települések közötti különbségek mérséklését, a kohézió és az esélyegyenlőség megteremtését. – Nemcsak öncélú tudományos teljesítményről van tehát szó, hanem aktuális fejlesztéspolitikai kérdések gyakorlati szempontú megközelítéséről – emelte ki az MTA RKK munkatársa, aki szerint  különösen figyelemre méltó a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatói, kutatói karának kiemelkedő tudományos teljesítménye, ami jelentősen hozzájárult a tartalmas kötet összeállításához. Baranyi Béla a monográfia egyik legfontosabb üzenetének nevezte, hogy a kötet bemutatja a kettős (ukrán–magyar) identitást, különös tekintettel a magyar–magyar és az inter-etnikus (magyar–ukrán, magyar–ruszin, magyar–román stb.) kapcsolatok egymás mellett élésének jelentőségére.
Az mta.hu megkereste Horváth Gyulát, a 15 kötetesre tervezett Kárpát-medence régiói sorozat szerkesztőjét, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatóját is. A kiadványok célja, hogy bemutassák a Kárpát-medence magyarországi és határon kívüli régióinak természeti, társadalmi, települési és gazdasági állapotát – emelte ki az igazgató, és egyúttal úgy vélte: a sorozat azért is jelentős, mert köteteinek írói illetve szerkesztői a rendszerváltás óta eltelt időszakban bekövetkezett helyi változások elemzésére is vállalkoztak. A kiadványok a régiókat már az európai gazdasági térben helyezik el és ismertetik a területekre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket is. A Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöki tisztét is ellátó Horváth Gyula hangsúlyozta: a kötetek szerzői mind határon túli magyar kutatók, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar regionális tudomány határokon túli műhelyeinek a kialakításához is. Horváth Gyula annak a reményének adott hangot, hogy a kötet szerkesztés közben kialakult a 70-80 fős kutatói gárda tagjai között megmarad a szoros szakmai kapcsolat. Az igazgató elmondta, tervezik egy kétkötetes angol nyelvű kötet kiadását a 15 megjelenő kötet összefoglalásaként, hogy a 2014-től esedékes új európai uniós programozási időszakban legyen egy Nyugat-Európában is jegyezhető monográfia a Kárpát-medence régióiról. Az MTA RKK igazgatója végül elárulta még, hogy több helyről is érkezett biztatás a Regionális Kutatások Központjához, hogy a nemzeti nyelveken is jelentesse meg a sorozat darabjait.