Hírek

A fiatal kutatók és mérnökök képzését is kiemelten kezeli az ELI, a hamarosan megvalósuló szegedi kutatóbázis – mondta Szabó Gábor akadémikus a fizika napján a természettudományok iránt érdeklődő fiataloknak, akik számára nagy lehetőségeket rejthet a projekt. A szuperintenzitású lézerrel végzett, a világon egyedülálló kutatások eredményeit a jövőben az európai vállalatok is hasznosíthatják.

Az ELI lesz az egyetlen európai és nemzetközi kutatóközpont, amely szuperintenzitású lézerrel végezhet kutatásokat. Az európai uniós támogatással megvalósuló szegedi projekt, az Extreme Light Infrastructure 5-10 éven át lehet a világ legkorszerűbb lézerkutató központja, azaz olyan kísérletek végezhetők el itt, amely a világon sehol – mondta az mta.hu-nak Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének professzora.

Mindez nagy lehetőség a hazai kutatóknak és kutatni vágyóknak, a projekt ugyanis kiemelten kezeli a fiatal tudósok és mérnökök képzését, akik a világ élvonalához tartozó lézerfizikusokéhoz hasonló kutatómunkába kapcsolódhatnak be. Szabó Gábor elmondta: a felkészítést ehhez már az egyetemen elkezdik a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A 2015-től működő központ – amely az európai kutatási infrastruktúra stratégiai tervében szereplő jelentős nagyberendezések egyike - csaknem 20 éven át folyamatosan mintegy 150 kutatónak ad lehetőséget a tudományos munkára.

Az akadémikus elmondta: hasonló lézeres központ működik az Egyesült Államokban és Franciaországban is, a szegedi azonban bizonyos paraméterekben messze túlszárnyalja majd ezeket. A berendezés teljesítménye mintegy ezerszerese az amerikainak, különlegessége azonban nemcsak a fényenergia nagyságában áll, hanem abban is, hogy igen rövid idejű impulzusok adására lesz képes: az attoszekundumos lézeres műszer tíz a mínusz tizennyolcadikon másodperc alatt alatti fénykibocsátást tesz lehetővé. 

Segítségével pillanatképszerű felvételek készülhetnek a természetben zajló folyamatokról, de vizsgálhatóvá válik például az igen gyors elektronok mozgása is, amelynek kutatását már Szent-Györgyi Albert is fontosnak nevezte mintegy 40 évvel ezelőtt, ám erre a legutóbbi időkig nem volt lehetőség – hangsúlyozta a professzor.

Az alapkutatás hosszú távon igen sok tudományág, például az asztrofizika vagy a kozmológia fejlődését is segítheti, de hozzájárulhat például a diagnosztika vagy a rákkutatás és -gyógyítás korszerűsítéséhez is. A berendezéssel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultrarelativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni, emellett olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók.

A tornacsarnok méretű, több ezer négyzetméteres lézerkutató bázishoz hasonló jöhet létre Csehországban és Romániában is, a Franciaországból koordinált európai uniós fejlesztés ugyanis három helyszínen valósul meg. A három város, Prága, Bukarest és Szeged októberben nyerte el a beruházáshoz szükséges forrásokat. A szegedi berendezés 2011 és 2014 között épül meg. Üzemeltetési költsége évente 50 millió euró lesz, ezt a projektben részt vevő 13 ország önrésze mellett az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozzák.

Korábban: