Hírek

Ahhoz, hogy a tudományok iránti érdeklődés fellendüljön Magyarországon, „tudományünnepekre” is szükség van – vallja Lugosi Győző, a TIT Kossuth Klub Egyesület elnöke. Az intézmény ezért a TIT-el együtt egyre inkább nyitni kíván a tudomány világát újabb módszerekkel népszerűsítő események, rendezvények felé is, a hagyományos ismeretterjesztés folytatása mellett.

A megalapításának 55. évfordulóját idén január 22-én ünneplő Kossuth Klub a TIT – akkori nevén TTIT – egyik budapesti központjaként kezdte meg működését 1955 január 22-én, a számára ma is helyet adó Múzeum utcai Hadik-palotában: a pártutasításra létrejött intézmény fő feladata akkor a tudományos ismeretterjesztési tevékenység mellett az értelmiségi rétegekkel való kapcsolattartás volt. A Kossuth Klub mint népszerűsítő, ismeretterjesztő műhely fénykora a számokat tekintve a 70-es években volt – emlékezett vissza az mta.hu-nak Lugosi Győző, a TIT Kossuth Klub Egyesület elnöke. Ekkoriban tanévenként mintegy 20 ezren látogatták a klubhoz tartozó József Attila Szabadegyetem (JASZ) előadásait. Ez a szám mára azonban drasztikusan csökkent: a legutóbbi idényben mintegy ezer, ezerötszáz látogatót vonzottak az intézmény rendezvényei.  

Az elnök szerint ennek a visszaesésnek több oka van: egyfelől a természet- és műszaki tudományok iránti érdeklődés rohamos csökkenése, másfelől pedig az egyre több médiumban megjelenő ismeretterjesztő műsorok térhódítása. Az utóbbi ok magától értetődő – magyarázta Lugosi – például a látványos képi-, és hanganyaggal ellátott televízióműsorok jóval könnyebben fogják meg az érdeklődőket, mint egy hagyományos előadás.

Ugyanakkor megvan a maga veszélye is a tendenciának, véli az elnök, mert a gyakran tudományos kontroll nélkül készülő műsorok akár téves ismereteket is átadhatnak a nézőknek. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire érhető tetten a bulvárosodás a hazai ismeretterjesztésben, Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója bár nem kívánta minősíteni a magyar média jelenlegi állapotát, kiemelte, hogy a tudományos forrás kulcsfontosságú az ismeretterjesztésben. Ha ez az alap megfelelő, nem lehet baj a terjesztéssel – fogalmazott. Az igazgató szerint a TIT, amelynek jelenlegi elnöke Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, és a Kossuth Klub tevékenysége megfelel ennek a követelménynek, és ellátja feladatát a változó igények közepette is. Piróth Eszter még hozzátette: a média bár valóban sok potenciális hallgatót elvon a klasszikus ismeretterjesztéstől, a személyesség továbbra is megőrizte a helyét és szerepét, így megvan a maga vonzereje az élő előadásoknak is.

Érdekesség, hogy a humán- és művészettudományok a természettudományokkal szemben egész jól tartják magukat a népszerűségi versenyben: mint Lugosi Győző rámutatott, a JASZ leglátogatottabb kurzusai rendre művészeti, irodalmi, esztétikai vagy zenei tematikájúak; a történelem és más társadalomtudományok iránt már szintén jóval kisebb érdeklődést mutat a közönség. Külön célcsoportot jelentenek az idősebb hallgatók, akik jellemzően az egészséggel és pszichológiával, valamint utazásokkal foglalkozó előadásokat látogatják szívesen.

De vajon mit lehet tenni a természettudományok iránti csökkenő érdeklődés tendenciájának megfordítása, és a hazai ismeretterjesztés fellendítése érdekében? Lugosi szerint ezen a téren – a már bevált szabadegyetemi kurzusok mellett – egyre nagyobb szerepe van az olyan indirekt módszereknek, amelyek túllépnek az ismeretterjesztés határain: ilyen például a tehetséggondozás, tudományos versenyek és úgynevezett tudományünnepek szervezése. A Kossuth Klub például, mint a MILSET Europe (Mouvement International pour le Loisir Scientifique et Technique) mozgalom tagja, 1996-tól évente meghirdeti az Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás pályázatát: a kiállítások legjobbjai Magyarországot képviselve minden páros évben részt vesznek az európai (ESE) illetve páratlan évben a nemzetközi (ESI) MILEST-rendezvényeken.

Az első hazai „tudományfesztivál” pedig idén szeptemberben zajlik majd a Nemzeti Múzeum kertjében, többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a TIT, a Kossuth Klub és további civil szervezetek valamint a magánszféra közreműködésével – avattta be az mta.hu-t a szerveződő budapesti programsorozat előkészületeibe Lugosi Győző. Az elnök hangsúlyozta: ő ebben a fejlett országokban már egyre nagyobb teret hódító megközelítésben látja a tudomány népszerűsítésének jövőjét. A tudománynak ünnepekre van szüksége, olyan látványos és közérthető eseményekre, ahol közel kerülhet az emberekhez, és amelyek megmutatják, hogy a tudomány is lehet „trendi” vagy éppen „cool” dolog – fogalmazott Lugosi.

Ez a módszer főleg a fiatalok jobb elérésében segíthet majd, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy jelenleg főleg a középkorúakból mutatkozik hiány. Az idősek mellett ugyanis fiatalok látogatják legtöbbet a TIT által szervezett – főleg az alapoktatást kiegészítő – előadásokat, viszont a középkorosztály alig képviselteti magát – mutatott rá Piróth Eszter. Ennek a korosztálynak az aktivizálása pedig szintén túlmutat a tudományos ismeretterjesztés hagyományos keretein: őket elsősorban a munkaerőpiacon használható, nyelvi és más szakmai programokkal igyekszik megtalálni és továbbképezni a társulat.