Hírek

Európának egy új tudományos-kutatási tervet kell kidolgoznia, ami az öreg kontinenset versenyképessé tenné Amerikával és Japánnal  szemben, hiszen a legfontosabb technológiai fejlesztések Európában zajlanak. De a rivalizálás mellett fontos az összefogás is.

A Lisbon Agenda Group 2005-ig a lisszaboni program, az Európai Unió gazdasági-társadalmi fejlődését szolgáló terv megvalósításának szellemi támogatójaként működő szervezetként tevékenykedett. Mára azonban a csoport egyre jobban a tudomány eredményeire alapozó és a tudományosságot a politika felé közvetítő szerepet tölt be.

Az alapítványok és a tagok által képviselt szervezetek által finanszírozott csoport idén november legvégén újjá alakult és megkezdte egy új működési stratégia kidolgozását. Zömmel a vezető nagyhatalmak és a gazdaságilag fejlett országok – többek között Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Belgium, Németország, Dánia, Olaszország – képviselői munkálkodnak a szervezetben. A Kelet-Európa régióból egy észtországi tudóssal együtt Török Ádám akadémikus vesz részt a Lisbon Agenda Group munkájában. A közgazdász professzor az mta.hu kérdésére elmondta, a szervezetben elsősorban nem régiókat, hanem tudományterületeket képviselnek, ő főleg az iparpolitikáért felelős. A csoport most rendezett találkozóján igen érdekes új megállapításokra jutottak. Felmérve a jelenlegi helyzetet úgy vélték, hosszú távú, évtizedes stratégia készítése jelenleg értelmetlen lenne, azonban egy-két, esetleg három évre szóló tervek alapján tudnának tudományos eredményeket szolgáltatni a politikai vezetőknek.

– Ma már nem biztos, hogy az egész kutatás és fejlesztés, az innováció felzárkózása olyan értelemben szükséges, mint eddig mondtuk – összegezte az ülés eredményeit Török Ádám, majd hozzátette: – Figyelembe véve a gazdasági válság következményeit a Lisbon Agenda Group tagjai úgy vélték, az eddig alkalmazott mércék szerinti felzárkózás mellett fontosabbá válhat az európai értékek kiaknázása, az itteni tudományosság hitelesítése is. Meg kell találnunk, mi az, ami az európai kultúrát naggyá teszi – hangsúlyozta az akadémikus.

Török Ádám elmondta, ma már a mintaként állított amerikai és japán gazdaság sem tűnik olyan sikeresnek, hiszen a tartósan mérleghiánnyal küzdő országok gazdasági teljesítménye már nem mérhető tisztán a GDP mutatóival (lásd erről szóló cikkünket: 2009.11.25. A jövőnket éljük föl). Európának tehát egy új tudományos-kutatási tervet kell kidolgoznia, ami lehetővé tenné, hogy a világon kialakult két különböző modell – az öreg kontinens fejlődési iránya szemben Amerikával és Japánnal – egymással összefogva versenyezzen, hiszen a legfontosabb technológiai fejlesztések Európában zajlottak. Török Ádám példaként említette, hogy az Opel hozta létre a General Motors legértékesebb innovációit, éppen Németországban.

– Nem szabad túldimenzionálni az ázsiai országok jelentőségét sem – emelte ki Török Ádám. Japán rendkívüli mértékben eladósodott, Kína egyre kevésbé a fejlődés példája, hiszen társadalmilag, gazdaságilag, területileg, politikailag, etnikailag, kultúrálisan és fejlődésében megosztott rendszert mutat. Brazília növekvő gazdasági mutatói viszont elgondolkodtatóak a csoport számára. – A mi felfogásunk szerint a válságnak még nincs vége, sőt, egy újabb válság jelei láthatóak. Társaságunk szerint olyan európai típusú kapitalista modellre lenne szükség, ahol az állam erősebb szerepet kap, a jogi szabályozás átláthatóbb – mondta a neves közgazdász akadémikus. Török Ádám azt is megemlítette, hogy a Lisbon Agenda Group tanácskozása idején tette közzé José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a testület frissen megnevezett tagjai között a tárcák elosztását. Az akadémikus arról számolt be, hogy a csoportban általános meglepetést keltett a dokumentum: az írországi konzervatív politikusnő, Maire Geoghegan-Quinn, az Európai Számvevőszék tagja vezetheti a kutatás és innováció területét, míg Catherine Ashton a kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozik majd. Az akadémikus elmondta, a Lisbon Agenda csoport szerint az Európai Bizottság tagjaihoz nagyon sok információt kell eljuttatni, hogy munkájuk kellő súlyt és hangsúlyt kapjon. A Lisbon Agenda Group munkatársai a maguk területén és szélesebb körben is elismert tudományos szereplők. A szervezetben a tagok  összegzik véleményüket és próbálják közvetíteni az Európai Unió legfelsőbb szervezeteihez. A közös munkában olyan jeles innovációval és információs társadalommal foglalkozó szakemberek, politológusok közreműködnek, mint Luc Soete,  Wolfgang Drechsler, Bengt-Ake Lundvall, Manuel Castells (lásd az Akadémián tartott előadásáról szóló beszámolónkat: 2009.09.18. Az internet javítja a kedélyünket).

A szervezet a felzárkózási stratégiára vonatkozó ajánlásait az Európai Bizottságtól függetlenül, de azt segítve fogalmazza meg, gyakran a sajtó nyilvánosságát is felhasználva – összegezte Török Ádám. Az akadémikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Lisbon Agenda Group különböző tanulmányok publikálása mellett már egy könyvet is kiadott Európa stratégiai lehetőségeiről, és a jövőben újabb kiadványokkal kívánja szolgálni kontinensünk jövőjét.

A „szürke eminenciásként” működő szervezetet, a Lisbon Agenda Group-ot a lisszaboni stratégia egyik megalapozója, Maria João Rodrigues hívta életre. Az Európai Bizottságtól független, a lisszaboni célokon jóval túlmutató elvek alapján működő csoport eredetileg azzal a céllal alakult, hogy segítse Európa tudományos felzárkózását a vezető tengerentúli nagyhatalmak, az Egyesült Államok és Japán mellé.