Hírek

Nagyobb csapatokban gyakoribb és gyorsabb a problémamegoldás – ezt igazolták házi verebeken végzett kísérletükkel Liker András és Bókony Veronika, a veszprémi Pannon Egyetem kutatói. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS közölte.

A cikk adatai:
Liker, A., & Bókony, V. (2009). Larger groups are more successful in innovative problem solving in house sparrows Proceedings of the National Academy of Sciences (DOI:10.1073/pnas.0900042106).
http://www.pnas.org/content/106/19/7893.abstract

A képen egy hatfős verébcsapat négy tagja látható a kísérletben. A zöld festéssel jelölt hím madár egy már kinyitott lukból táplálkozik, a többi madár a fedelek felnyitásával próbálkozik.

A csapatos élet számos jól ismert előnnyel jár az állatok számára, például csoportban könnyebb elkerülni a ragadozókat vagy táplálékot találni. A két kutató azt az eddig kevésbé vizsgált elképzelést tesztelte, hogy a csapatosság az új, ismeretlen kihívásokkal való megbirkózás során is előnyös lehet, mivel a nagyobb csoportok nagyobb eséllyel tartalmazhatnak olyan egyedeket, akik találékonyságuk vagy tapasztaltságuk révén meg tudják találni a megfelelő megoldást. A kísérletben vadon befogott házi verebekből 2 és 6 fős csoportokat hoztak létre, és miután hozzászoktatták őket egy különleges etető használatához, egy-egy átlátszó fedéllel bezárták az etető nyílásait. A tesztek során a nagy csoportok négyszer annyi fedőt nyitottak fel, és 11-szer gyorsabban nyitották ki az elsőt, mint a kis csoportok. Ezáltal a nagy csoportok tagjai hétszer gyorsabban jutottak hozzá aznapi első táplálékukhoz, mint a kis csoportok tagjai, azaz minden csapattag profitált az innovatív társak eredményességéből. A nagyobb verébcsoportok tehát méretükhöz képest aránytalanul sikeresebbek voltak a problémamegoldásban, ami meglepően hasonlít a logikai feladatok elé állított embercsoportoknál tapasztalt eredményekhez. Ráadásul a városi verebek innovatívabbak voltak, mint a vidékiek, ami arra utal, hogy a csapatos élet különösen a változatos vagy gyorsan átalakuló élőhelyeken jelenthet előnyt a problémamegoldásban.

Liker András a veszprémi Pannon Egyetem Limnológia Tanszékének docense. Doktori fokozatát a Debreceni Egyetemen szerezte 1998-ban, azóta egyetemi oktatóként dolgozik és viselkedésökológia, evolúcióbiológiai kutatásokat végez madarakon. Bókony Veronika a Szent István Egyetemen szerzett alkalmazott zoológusi diplomát, majd 2006-ban doktori fokozatot, jelenleg posztdoktor kutatóként dolgozik a Pannon Egyetem Limnológia Tanszékén. Fő kutatási területük az élőhelyek városiasodása: házi verebeken vizsgálják az urbanizációnak a madarak viselkedésére és egészségi állapotára gyakorolt hatásait.