Hírek

Immár negyedik éve hívja fel magára a figyelmet a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete közös interdiszciplináris társadalomtudományi projektje, "A 21. század kommunikációja", melynek keretében újabb nemzetközi konferenciára kerül sor Budapesten, 2004. június 10-12-én, az MTA Roosevelt téri székházában. Címe: "Globalitás és lokalitás a mobil kommunikációban: helyek, képek, emberek, kapcsolatok".

Az angol munkanyelvű konferencián olyan világnagyságok is előadnak, mint Barabási Albert-László, Joshua Meyrowitz és James Katz. A konferencia üzenete: a multimédiás mobilkommunikáció nemcsak a globális tájékozódást teszi hatékonyabbá, de a helyi kötődéseket is erősíti. A rendezők minden érdeklődőt szívesen látnak, a magukat előzetesen regisztráló résztvevők a konferencia kezdetén átvehetik az előadások írott változatát tartalmazó kötetet és a magyar nyelvű összefoglalókat.

Regisztrációs igény bejelentése az iris@phil-inst.hu e-mail címen.

További részletek a http://www.fil.hu/mobil/2004 webhelyen olvashatók.

 

 

Az előadások magyar nyelvű összefoglalói

 

1. Barabási Albert-László

Barabási Albert-László:
A komplexitás architektúrája: A hálózat alapú kommunikációtól a sejtig

A Budapesten fizikus-diplomát szerzett Barabási Albert-László jelenleg az amerikai Notre Dame Egyetem professzora, a magyarul is megjelent Behálózva c. világhírű könyv szerzője. - A komplex topológiájú hálózatok a legkülönbözőbb rendszereket írják le: a sejttől egészen a világhálóig. Ezen hálózatok létrejöttének hátterében egyszerű, de általános szabályok szerint működő önszerveződő folyamatok állnak. Különböző metabolikus és protein-hálózatok vizsgálatából kiderül, hogy a sejtek, és az ember által létrehozott hálózatok - mint az internet, a világháló, vagy az emberi mobiltelefon-használat által létrejövő kommunikációs háló - topológiája megegyezik a nagyobb léptékekben. Az előadás bemutatja, hogy a komplex hálózatok skálafüggetlen topológiája fontos következményekkel jár a hibákkal és a támadásokkal szembeni ellenálló képesség, továbbá az ismeretek és a vírusok terjedése szempontjából. Szó lesz a jelenség gyógyszertervezést és a minket körülvevő komplex rendszerek működésének megértését érintő vonatkozásairól, és arról, hogy az internet hogyan képes túlélni támadásokat és hibákat. Szó lesz arról is, hogy miért fontos a hálózatok felépítése az információhoz való hozzáférés vonatkozásában a gyorsan változó mobil világban.

 

2. Bedő Viktor

Bedő Viktor:
MMS és tudományos népszerűsítés

Mire jó az MMS? Jelenthet-e az MMS megfelelő formátumot tudományos tartalmak közvetítésére, népszerűsítésére? A multimédiás üzenet egyelőre sokoldalúsága ellenére sem terjedt el olyan gyorsan, mint az SMS, pedig lehetővé teszi, hogy a felhasználók bárhol és bármikor a szöveg mellett képeket és hangokat küldjenek vagy fogadjanak mobiltelefonjuk segítségével. - Az információs és kommunikációs technológia fejlődése különböző méretű és tudású eszközöket ad a felhasználók kezébe, mely eszközök egyben az általuk kezelt és továbbított tartalmak formátumát is meghatározzák. A felhasználás módja, a hétköznapi gyakorlat dönti el, hogy mely eszköz, mely formátum a legmegfelelőbb. A Matáv, a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete kooperációjában létrejött a MINDENTUDÁS MMS kísérlet, mely a Mindentudás Egyeteme soron következő előadásairól tájékoztatja a szolgáltatást megrendelő felhasználókat. A kísérlet során Bedő Viktor, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársa megpróbál képet alkotni a képes és szöveges tudományos tartalmak fogadtatásáról, esetleges utóéletéről. Előadása példák alapján bemutatja a Mindentudás MMS-t, és beszámol a felhasználóktól kapott visszajelzésekről.

 

3. Benda Klára

Benda Klára:
Egy elképzelt online-közösség

Benda Klára, az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskolájának PhD hallgatója előadásában egy 2002 óta folyamatosan növekvő magyar internetes közösség, a WiW sikerének okait elemzi, a közösség tagjai körében végzett kutatás eredményeit felhasználva. A WiW sok más szolgáltatás mellett lehetőséget ad az egyének ismerőseinek, kapcsolati hálójának nyilvántartására, így a többség saját névvel jelenik meg az oldalon - ez különbözteti meg más közismert közösségi szájtoktól. Az ELTE TÁTK ITHAKA kutatócsoportjának a szájt fenntartóival közösen végzett felmérése arra kereste a választ, hogy a felhasználók miért térnek vissza rendszeresen a közösséghez, miért kedvelik, mire használják a szájtot. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy az oldalon elérhető szolgáltatásokon kívül a közösségről alkotott képpel is érdemes számolni. Ez a feltételezés jogosnak bizonyult: nemcsak az derült ki, hogy a felhasználók körében általános a közösség felértékelése, hanem az is, hogy a többiek tevékenységének mértékét a többség felülbecsüli. A becslések nemcsak az aktív kisebbség kedvenc tevékenységei esetében bizonyultak túlzónak, hanem a mindenki által elhanyagolt tevékenységek esetében is. Ezek a hiperinflációs optikai csalódások a tényleges tevékenységnél is erőteljesebben járulnak hozzá a WiW sikeréhez. Ennek kapcsán beszél az előadó az elképzelt közösség fogalmáról, melyet Benedict Anderson a nemzettudat kapcsán alkotott meg, utalva arra, hogy a nemzeti összetartozás élménye nem a közös tevékenységekből, a közösen átélt élményekből táplálkozik.

 

4. Bull, Michael

Michael Bull:
A városi lét intim hangjai: A mindennapi mobilitás auditív megismerése

Michael Bull, a Sussexi Egyetem média- és kultúrtudományi tanszékének tanára, a mobiltechnológia-használat hallható dimenziójának társadalmi és elméleti jelentőségéről tart előadást a konferencián. Bull alaptézise: a mindennapi élet során minket szinte folyamatosan körülvevő "mechanikusan reprodukált hangok" elsődleges célja, hogy a felhasználók saját intimszférájuk megteremtésével belakják, ismerőssé tegyék a nyilvános tereket. Ezek közé a hangok közé tartoznak a mobiltelefonos beszélgetések, az MP3-lejátszókon és iPod-okon hallgatott zenék, valamint a hangrendszerekkel felszerelt autók. - A nyilvános helyen történő zenehallgatás intim vonását a mediatizált popkultúrában keresi és találja meg Bull, ahol az előadó és a fogyasztó között tudatosan egyfajta intim viszonyt alakítanak ki a zenei termékek előállítói. Erre alapozva, ezt mobilizálva vált lehetővé a városok nyilvános tereinek "privatizálása". A lényeges következmények közé tartozik egyrészt, hogy a mediatizált hangok segítségével megteremtett nyilvános magánszféra buborékjai végső soron újrarajzolják a nyilvános és a magánszféra birodalmának térképét; másrészt az, hogy az egyes emberek saját maguk állíthatják fontossági sorrendbe a földrajzi, a társas és interperszonális környezetükből érkező tapasztalataikat.

 

5. Chung, Lyn-Yi - Sun Sun Lim

Lyn-Yi Chung és Sun Sun Lim:
A monokronikustól a "mobilkronikusig"
- időbeliség a mobilkommunikáció korszakában

Lyn-Yi Chung a Szingapúri Nemzeti Egyetem Információ- és Kommunikációmenedzsment Programjának posztgraduális hallgatója. Sun Sun Lim ugyanazon program oktatója, adjunktusasszony. Előadásukban arról hallhatunk, hogy a mobiltelefonok növekvő használata miként befolyásolja a szingapúri társadalom időérzékelését és életstílusát, valamint az időkezeléssel és társas interakciókkal kapcsolatos normákat, attitűdöket és viselkedéseket. - A kultúrák időszemléletüket tekintve monokronikusak (monochronic) vagy polikronikusak (polychronic) lehetnek - hangzik kiinduló tézisük. Szingapúrban egészen a legutóbbi időkig az előbbi volt a jellemző, vagyis a határidőkkel tagolt lineáris időszemlélet, ami a mobiltelefon-használat hatására elkezdett egyre több polikronikus jegyet (a napi teendők folyamatos újraütemezése, feladatok párhuzamos végzése, tevékenységek megszakítása) magán viselni. Ennek az újfajta időszemléletnek a megnevezésére javasolják az előadók a "mobilkronikus" (mobilchronic) kultúra kifejezést.

A kutatópáros fókuszcsoportos megbeszélésekkel és nem-résztvevői megfigyelésekkel kutatta a régi és az új időbeliség közti feszültséget és annak hatását a szingapúriak életminőségére és társas kapcsolataira.

 

6. Cohen, Akiba - Dafna Lemish

Akiba A. Cohen és Dafna Lemish:
Ha robbannak a bombák, megszólalnak a mobiltelefonok is:
A terroristatámadások után

A szerzőpáros a Tel Avivi Egyetem Kommunikáció Tanszékén dolgozik. Akiba A. Cohen a tanszék professzora, míg Dafna Lemish adjunktus. Cohen és Lemish korábbi kutatásai kimutatták, hogy az izraeliek gyors és széleskörű mobiltelefon-adoptációjának egyik legfőbb oka a technológia által nyújtott biztonságérzet, ami különösen fontos az állandó terroristatámadásoknak kitett ország lakói számára.

Készülő tanulmányukban, melyről előadásuk is szól, azt kívánják meghatározni, hogy milyen mintázatokat követ a mobiltelefon-használat olyan válsághelyzetekben, mint az öngyilkos terroristamerényleteket követő időszak. Módszerük az aggregált, nem-reaktív adatelemzés, mellyel mobiltávközlési vállalatok forgalmi adatait analizálták hét, 2002-ben elkövetett öngyilkos merénylet illetve a jenini csata időszaka alatt. Minden egyes eseményhez - egy héttel korábbi vagy későbbi - kontrollidőszakot rendeltek. Az adatok feldolgozása jelenleg is folyik. Azonban már most is felfedezhetőek bizonyos mintázatok. Összességében elmondható, hogy az emberek a vészhelyzetekkel magyarázzák telefonvásárlásaikat, amiket azonban ritkán élnek át, akkor viszont használatuk a normálistól eltérő mintázatot követ.

 

7. Csekő Krisztina

Csekő Krisztina:
A felsőoktatás virtuális dimenziója

Csekő Krisztina az Oktatási Minisztérium eCampus Kutatóközpont igazgatója. Előadásának fő gondolatai: A virtuális tanulási környezet: Az információs társadalom jelentős térhódításának korában elengedhetetlenül fontos az informatika és az info-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök újszerű alkalmazásának legmagasabb szintű integrálása az oktatási és tudományos-, kutatási életbe. Az oktatás világának minden színterén a virtuális tanulási környezet megjelenésének és térhódításának lehetünk szemtanúi. Virtuális tanulási környezet a felsőoktatásban: Az e-learning, m-learning és n-learning kontextusa. A virtualitás fokozatai széles skálán mozognak (IKT támogatottság és módszertan alapján). Kulcskérdések: I. Új pedagógiai paradigma; önálló tanulás módszertana; II. Minőségbiztosítás; akkreditáció; digitális tananyag; III. Technológia háttér, infrastruktúra; open source; IV. Működési modellek; finanszírozás; kooperáció (nemzeti, regionális, nemzetközi szinten). Magyarországi kezdeményezések: Az eCampus Kutató Központ célja, hogy támogassa az új IKT eszközök kínálta lehetőségek használatának általánossá válását a magyar felsőoktatásban, szervesen kapcsolódva az Európai Uniós eEurope és eLearning célkitűzésekhez, hozzájáruljon az IKT alapú tanulási és oktatási kultúra, mint új pedagógiai paradigma meghonosításához, valamint elősegítse a felsőoktatási intézmények számára a virtuális egyetemként való működést.

 

8. Csepeli György - Csere Gábor

Csepeli György és Csere Gábor:
Egyenlőtlenség és kommunikációs hálózatok

Csepeli György az ELTE szociálpszichológia professzora, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára. Csere Gábor a MATÁV Piackutató Osztályának vezetője, az ELTE szociológus doktorandusza. Előadásukban emlékeztetnek arra, hogy nincs az életnek olyan területe, melyet ne változtattak volna meg az információs korszak adta eszközök. Radikálisan megváltozott a társadalomban keletkező információk mennyisége, tárolása, elosztási rendszere és hozzáférhetősége. Napról napra növekszik az egymással azonnali kapcsolat tartására képes társadalmi szereplők (személyek, csoportok, szervezetek) köre. Nem utópia többé az információs korszak kiteljesedése, melynek lényege, hogy mindenki, mindenütt, mindenről, mindig képes lesz információt adni és kapni. - Az információs társadalom radikálisan új eszközeinek és tartalmainak terjedése nyomán radikálisan új társadalmi csoportok jönnek létre, melyek egymáshoz való viszonylatrendszere alapvetően más, mint a predigitális szociológia által oly szorgalmasan feltárt társadalmi struktúrák. A struktúraképződés alapelve az információs társadalomban az emberek egymásközti kommunikációinak alakulása, ami átértékeli a korábbi struktúraképző szempontok (vagyon, jövedelem, település, nem, családi állapot, iskolai végzettség, stb.) szerepét. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy a hagyományos struktúra-modellt szembesítse a kommunikációs viszonyok mentén empirikusan kialakítható új struktúra-modellel. - A társadalmi egyenlőtlenségek nem tűnnek el a kommunikációs kapcsolatok terében. Az előadók arra számítanak, hogy a hagyományos rétegződési szempontok mentén kimutatható társadalmi egyenlőtlenségekhez képest a kommunikációs viszonyokban mutatkozó egyenlőtlenségek változékonyabbak és rugalmasabbak.

 

9. Cumiskey, Kathleen

Kathleen M. Cumiskey:
"Most hallasz?" A techno-intimitás paradoxonjainak bemutatása a mobilkommunikációs eszközök nyilvános használatán keresztül

Tény, hogy a mobilkommunikációs technológia nyilvános helyeken való megjelenése elkezdte megszüntetni a magán és a nyilvános szféra hagyományos elkülönülését. Cumiskey előadásában arról a kutatásáról számol be, melyben azt vizsgálta, miként hozott létre a mobilkommunikáció olyan új, "nyilvános intimitást", amely megkérdőjelezi az elvárt és helyes társas viselkedés addigi formáit.

Az előadó célja, hogy feltárja a techno-intimitás azon ellentmondásait, melyek megváltoztatják a nyilvános életről alkotott társadalmi elvárásainkat. Ezzel kapcsolatban ilyen kérdéseket tesz fel: a nyilvános mobiltelefon-használat vajon miként hat a személyesen lebonyolított társas interakciókra; ill. milyen társadalmi árat kell fizetnünk az intimitásnak ezért az újfajta, nyilvános terekben megnyilvánuló érzetéért? - A kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt alkalmazó kutatás kimutatta, hogy a nyilvános helyeken történő mobiltelefon-használat megítélésekor kettős mércét használnak az emberek. Sokkal pozitívabban ítélik meg a jelenséget, ha saját telefonhasználatukról kell beszélniük, mint amikor mások mobiltelefonálási szokásairól faggatják őket.

 

10. Dányi Endre

Dányi Endre:
WLCM 2 UROP

Egymásba nyíló társadalmi nyilvánosságok a mobilkommunikáció korában

Az Európai Unió bővítésének egyik következménye az, hogy a közösség rendhagyó politikai felépítéséről és annak jövőjéről szóló vitákat immár belülről élhetjük meg. Az európaiság - amelynek létét egyébként rengetegen vitatják - nem a nemzeti identitás helyét igyekszik elfoglalni. Nem létezik olyan skála, amelyik megbízhatóan mérhetné, mint ahogy az európai társadalmi nyilvánosság jelenlétét (vagy éppen annak hiányát) sem lehet vonalzóval vagy mérleggel kimutatni. Az európaiság inkább olyan helyzetekben érhető tetten, amelyekben pontosan érezzük, hogy bár nem az országunkról, mégis rólunk van szó. A március 11-i madridi terrortámadás pontosan ilyen helyzetet teremtett. José Saramago szavaival élve: kiderült, hogy "mi is ibériaiak vagyunk". Nemcsak külpolitikai szempontból (az iraki konfliktusban - így vagy úgy - minden EU tagország érintett), hanem abból a szempontból is, hogy hogyan reagálunk a minket érzékenyen érintő eseményekre. A mobilkommunikáció szerepe a madridi támadásban - majd azt követően - kiemelkedő fontosságú volt. Az európai nyilvánosság sajátosságairól szóló tudományos viták elmennek a lényeg mellett, ha a személyközi kommunikáció gyakorlatával nem foglalkoznak. A mobilkommunikációs minták vizsgálata nélkül a nemzethatárokon túlnyúló politikai diskurzusok elemzése soha sem lehet teljes.

 

11. Dietmar, Christine

Christine Dietmar:
Mobilkommunikáció a párkapcsolatokban

Christine Dietmar az Ilmenaui Műszaki Egyetem kutatója és tanársegédje. Alkalmazott médiatudományi szakon végzett. - Az emberek életét egyre inkább át meg átszövő mobilkommunikáció a párkapcsolatokban is érezteti hatását. A konferencián bemutatandó kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen kölcsönös összefüggés áll fenn egyrészről a partnerek individuális jellemvonásai, kapcsolatuk és mindennapi életük iránt tanúsított elvárásaik, másrészről pedig mobilkommunikációjuk között. A kutatás továbbá ki kívánta deríteni, hogy milyen tényezők befolyásolják a párok mobilkommunikációjának minőségét és mennyiségét, valamint hogy másképp használják-e a mobiltelefont az eltérő élethelyzetben lévő párok? - A kutatás három elméleti megközelítésből vizsgálta a telekommunikációs média integrálódását a párok mindennapi életébe: (1) a személyközi médiaválasztás elmélete, (2) a csereelmélet és méltányosságelmélet, valamint (3) a kötődési elmélet felől. - Az eredmények egy jelenleg is folyó, kérdőíves és interjúmódszerrel dolgozó kutatásból származnak. A kutatás alapjául szolgáló módszerek termékeny kombinációjáról és a téma tanulmányozására alkalmas további módszertani megközelítésekről is szót ejt az előadó, kitér továbbá a különböző elméleteknek a szóban forgó témára történő adaptációjára és integrációjára.

 

12. Dimitrova, Dimitrina

Dimitrina Dimitrova:
Munkakapcsolatok a távmunkában

Dimitrina Dimitrova, PhD, jelenleg a Torontói Egyetem szociológia tanszékének tanára, valamint a Center for Urban and Community Studies keretén belül működő NetLab tudományos munkatársa. - A távmunka lehetőségeinek tanulmányozásakor mindig szem előtt kell tartani, hogy maga a munka személyközi kapcsolatokba ágyazott, melyeket személyesen teremtünk meg és tartunk fenn. A távmunkások technológiahasználatát is ezek a munkakapcsolatok határozzák meg. A kérdés igazából az, hogy pontosan hogyan közvetítik a munkahelyi kapcsolatok az új technológiák hatását. A vállalati távmunka kiváló terepet nyújt ennek a jelenségnek a vizsgálatához. Az előadás alapjául szolgáló kutatás azt vizsgálta, befolyásolják-e a személyes munkahelyi kapcsolatok a távmunkások munkavégzési gyakorlatait és végső soron a távmunkához való alkalmazkodásukat. A kutatás legfontosabb eredményei megmutatták, hogy a távmunka nem támogat bizonyos együttműködési gyakorlatokat, továbbá, hogy a távmunkások új körülményekhez történő sikeres alkalmazkodása nagyban függ kollégáikkal korábban kialakított kapcsolataiktól.

 

13. Donner, Jonathan

Jonathan Donner:
A kigali mikrovállalkozók mobilszokásai: kiket hívnak... és miért?

Jonathan Donner a Kolumbia Egyetemen működő Earth Institute munkatársa. Szakterülete a mobilkommunikációs technológiák használata az egészségügyben és a kisvállalkozások körében. - A fejlődő országok munkavégzőinek nagy hányadát teszik ki a mikrovállalkozásokban dolgozók, az általuk megtermelt javak pedig kritikus részét képezik az adott ország nemzetgazdaságának. Az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokban egyre elterjedtebb a mobiltelefon-használat. Ennek ellenére elégtelen mennyiségű adatot gyűjtöttek a vállalkozók használati szokásairól. Donner kutatása ezt a hiányt kívánta mérsékelni, amikor a ruandai Kigaliban elkezdte kutatását. A vizsgálatban személyes interjúkkal 280 kigali mikrovállalkozótól gyűjtöttek adatokat arról, hogy kivel, mikor, honnan és miről beszéltek. A kutatásban a következőket elemezték: Miként viszonyulnak egymáshoz a munka- és magánjellegű telefonbeszélgetések? Milyen mintázatokba rendeződik a mobiltelefon-használat a demográfiai és egyéb mutatók mentén? Végül a társadalmi tőkének a vállalkozások sikerességében betöltött szerepét analizálták.

 

14. Döring, Nicola - Katharina Hellwig - Paul Klimsa

Nicola Döring, Katharina Hellwig és Paul Klimsa:
Mobilkommunikáció a német fiatalok körében

Dr. Paul Klimsa az Ilmenaui Műszaki Egyetem Média- és Kommunikációtudományi Intézetének professzora, Nikola Döring ugyanott docens, Katharina Hellweg pedig az intézet hallgatója. - Az előadók a 13-18 éves korosztály otthoni, iskolai és nyilvános helyeken történő mobilhasználati szokásait vizsgálták. A kutatók a tizenévesek mobiltelefonálási mintázatainak, motivációinak felderítésére egy 137 tételes kérdőívet állítottak össze, amit 500 német középiskolástól kérdeztek le. A tanulmányból kiderült, hogy a tizenévesek elsősorban társaikkal és szerelmükkel tartják a kapcsolatot mobiltelefonon keresztül. De a szülők és gyerekek közti mobiltelefonos kapcsolattartás is gyakori. A mobiltelefon-használat kapcsán viszonylag kevés konfliktus generálódik a gyerekek és szüleik, ill. tanáraik között. A nem-használók nem mindegyike akart mobiltelefont, sőt némelyikük a technológia nyílt kritikusa volt. - A mobiltelefon funkcióinak használati/nem-használati megoszlása mellett a kutatás vizsgálta a nemek telefonhasználata közti eltéréseket. A lányok a készülékek érzelmi és biztonsági értékeit hangsúlyozták, míg a fiúkat inkább a készülékek technikai képességei érdekelték.

 

15. Ellwood-Clayton, Bella

Bella Ellwood-Clayton:
Népi katolicizmus a cyber-Fülöp-szigeteken:
Az Úr az én SMS-társam

Bella Ellwood-Clayton a Melbourne-i Egyetem PhD-hallgatója, antropológus.

A Fülöp-szigetek a világ SMS-fővárosa, ahol naponta 100 millió szöveges üzenetet küldenek el. Az SMS sokféleképpen járja át a szigetvilág lakóinak társadalmi és érzelmi életét - beleértve a romantikus és erotikus vonatkozásokat is. Ellwood-Clayton előadásban egy fontos területet vizsgál: a szent szerelmet. Az etnográfiai módszereket alkalmazó kutatás a vallásos képzetek szöveges üzenetekben való terjedésére összpontosít. - A Fülöp-szigeteken az emberek 83%-a katolikus. Vallásuk iránti elkötelezettségük szöveges megnyilatkozásaikban és az üzleti szférában is kifejeződik (jó példa erre "Az Úr az én SMS-társam" című felhasználói kézikönyv, vagy az olyan csengőhangok, mint a "Csodálatos Áldás"). Azonban kiváltképp érdekesek azok az új kereskedelmi megoldások, melyekkel az embereket arra bátorítják, hogy "írjanak SMS-t Istennek", vagy az olyan szolgáltatások, melyek egy minimális díj ellenében bibliai útmutatást küldenek SMS formájában. Az előadásban a szent szerelemhez kapcsolódó élmények átélt és virtuális vonatkozásainak dialektikája kerül bemutatásra.

 

16. Fleissner, Peter

Peter Fleissner:
Jólét és hadviselés
- mobilkommunikációs forgatókönyvek összevetése

Peter Fleissner, aki a Bécsi Műszaki Egyetem Informatika tanszékén belül működő Institute for Design and Assessment of Technologies professzora, előadásában a mobilkommunikáció szerepét elemzi a modern államvezetés két alapvető funkciójában: a védelmi és jóléti rendszerekben. Az állam eme két - szolgáltatásként is értelmezhető - funkciójában a mobilkommunikáció fő feladata az újfajta szervezési módok biztosítása. Azonban mindkét állami szolgáltatás válságállapotra utaló tüneteket produkál. A védelemnek a terrorizmus új kihívásaival, a hagyományos jóléti államnak pedig - többek között - az alacsony hatékonysággal, a közhivatalokról kialakult kép megromlásával és a neoliberális eszmék megjelenésének problémáival kell megküzdenie. Ezek megoldása alternatív koncepciókat igényel. A felgyorsult társadalmi változások által felvetett problémákra a hagyományos, nagyméretű állami intézmények helyett az infokommunikációs eszközökre támaszkodó csoportokra-alapozott intézményeknek kellene megoldást keresniük és kínálniuk. - Fleissner professzor az előadás utolsó részében annak a lehetőségeit vizsgálja, hogy a mobilkommunikáció milyen lehetőségeket rejt magában az emberek politikai döntésekbe való intenzívebb bevonására, valamint a társadalom szerkezetébe való integrálására.

 

17. Fortunati, Leopoldina

Leopoldina Fortunati:
A mobiltelefon lokális és globális dimenziói

Leopoldina Fortunati az Udine-i Egyetem szociológus professzornője. Előadásának elsődleges célja, hogy rávilágítson a történeti változók fontosságára a mobiltelefónia lokális és globális vonatkozásainak vizsgálatában. Először azokat a kutatási irányokat veszi sorra, melyek - a jelenséget a "hálózat" és az "összekapcsoltság" koncepciójából kibontva - a mobiltelefonra mint alapvetően helyváltoztatáshoz kötődő kommunikációs eszközre tekintenek. Fortunati szerint ez azért elhibázott megközelítés, mert a mobiltelefonok sokkal inkább stabil helyekhez kapcsolódnak, mint a helyek közti mozgáshoz. Hiába van velünk állandóan napi helyváltoztatásaink során, legintenzívebben házakban, iskolákban, munkahelyeken és társas találkozásokkor (étteremben, stb.) használjuk, amikor is mozdulatlanok vagyunk. A mobiltelefonok hálózata által létrehozott új virtuális tér - melyben nagyobb valószínűséggel érhetőek el az emberek - további következménye, hogy a vezetékes telefonokhoz kapcsolódó terekben is elsődlegessé válik a mobiltelefonok használata.

Állításainak alátámasztására Olaszországban és Európában végzett kvantitatív és kvantitatív-kvalitatív kutatásokat is ismertet a professzornő, melyek a mobiltelefonok társas felhasználását és a technológia társas reprezentációját vizsgálták.

 

18. Gournay, Chantal de - Zbigniew Smoreda

Chantal de Gournay és Zbigniew Smoreda:
A térkorlát és a kommunikáció társadalmi formálása öt városban
(Tokyo, Sao Paolo, Varsó, Párizs és St Denis de La Réunion)

Mindkét előadó szociológus és a France Telecom K+F részlegéhez tartozó Társadalomtudományi Laboratóriumának vezető kutatója. A szerzőpáros három földrész öt különböző kultúrájú országának városaiban végzett etnográfiai kutatómunkájának eredménye a társadalmi hálózatépítés három szintjének tételezése. A kutatók állítása szerint a szintek szoros összefüggésben állnak a társadalmi kapcsolatokkal és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs eszközökkel. A kommunikáció három szféráját és a társas interakciókat kétféle helyi kapcsolatba lehet sorolni: egyfelől a közvetlen szomszédságba és az azt körülvevő nagyvárosi környezetbe, másfelől a nemzeti és tartományi határokon túl meghúzódó globális világba. A globális szint összefüggésben van a kozmopolitizmus új formáival, melyekben egy-egy ország régi és új bevándorlói megpróbálnak kapcsolatokat fenntartani eredeti etnikai vagy vallásos közösségükkel, és ezáltal kulturális identitásukkal. - A kutatás kimutatta, hogy mind az öt metropolisz lakói meghatározott eszközöket és a kommunikáció eltérő módjait választották, hogy kezeljék helyi, városi és globális kapcsolati hálózataikat. A kommunikációs módszerek kiválasztása pedig nagymértékben függött a kapcsolattartás három szintjéhez kapcsolt jelentésektől.

 

19. Gow, Gordon

Gordon A. Gow:
A "hozzájárulás" hajszálpontos rögzítése:
Helymeghatározáshoz kapcsolódó magánadatok, közbiztonság és mobiltelefonok

Gordon A. Gow a London School of Economics and Political Science oktatója a Média és Kommunikáció Tanszéken, kutatási területe: a mobilkommunikáció társadalmi hatásai. - A helymeghatározáson alapuló mobilszolgáltatások iránti növekvő érdeklődés a szabályozó szerveket egy sürgető, ám annál homályosabb aggodalommal állítja szembe, amit tudósok, magánadatok védelmével foglalkozó jogászok és a közvélemény egyaránt osztanak. Nevezetesen, hogy az ily módon megnövekedett biztonság a magánélet és a személyes adatok rovására történik.

Gow előadásában beszámol egy folyamatban lévő kutatás eddigi eredményeiről. A kutatás tárgyát észak-amerikai, európai és ausztrál kezdeményezések képezik, amelyek helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat vezettek be a közbiztonság fokozása érdekében. A kutatásban elsősorban a magánjellegű adatokkal kapcsolatos kockázatok közvélemény általi érzékelését hasonlították össze azzal a jogi és szabályozási szempont-, ill. feltételrendszerrel, amelynek alapján a szabályozó szervek megkaphatni remélik a társadalom hozzájárulását a mobiltelefonok és más mobiltechnológiák által előállított helyhez-kapcsolódó információk gyűjtéséhez, használatához és harmadik félnek történő átadásához.

 

20. Haddon, Leslie - Jane Vincent

Leslie Haddon és Jane Vincent:
A legtöbbet hozva ki a - mobil és vezetékes - kommunikációs repertoárból

Dr. Leslie Haddon vendégkutató az Essexi Egyetemen. Jane Vincent a Surrey-i Egyetemen működő Digital World Research Centre tudományos munkatársa.

- A mobiltelefónia és az internet terjedése megnövelte az emberek számára elérhető kommunikációs médiumok számát, ami azzal a következménnyel jár, hogy a felhasználóknak sokkal komplexebb kommunikációs repertoárt kell kezelniük, mint korábban. Haddon és Vincent egy friss kutatásukból merítenek előadásukhoz, ami naplókból és interjúkból összeálló esettanulmányokon keresztül vizsgálta az emberek kommunikációs stratégiáit, ill. tárta fel a választásokat alakító folyamatokat.

Kommunikációs gyakorlatokon keresztül vizsgálták a különböző választások hátterében meghúzódó motivációkat, a kommunikációs leleményességet, a frusztrációkat és a gyakorlatokat érintő problematikus kérdéseket egyaránt. A stratégiákat befolyásoló tényezők összefüggésben vannak az emberek kommunikációs költségek iránti érzékenységével éppúgy, mint hajlandóságukkal, hogy új dolgokat próbáljanak ki. Az előadás végül kitekint a mobil- és a vezetékes kommunikáció viszonyrendszerére.

 

21. Harper, Richard

Richard Harper:
Lokális és globális: a mobilkor ellentmondásainak vizsgálata

Richard Harper a Microsoft Cambridge Kutatólaboratóriumának vezető kutatója, aki húsz éve foglalkozik a felhasználói viselkedés megértéséhez szükséges eszközök és technikák fejlesztésével. Előadásának kiindulópontja ama - tudományos körökben is népszerű - tézis, amely világunk "összezsugorodásáról" beszél, és annak legfőbb okaként a távközlést teszi meg. Kicsi világunkban a távközlés helybe hozza azt, ami globális, megszüntetve azokat a különbségeket, melyek korábban a világot oly naggyá tették. Harper ezzel szemben felveti, hogy a mobiltelefon ennek akár az ellenkezőjét is eredményezheti: vagyis sokkal inkább az emberek életvitelében megmutatkozó különbségeket engedi meg és bátorítja, semmint a hasonlóságokat fokozza. A Microsoft kutatója ezután részletesen kitér arra, hogy a mobiltelefónia hogyan csökkentheti a különböző világok közti kapcsolatokat és megfeleléseket, azt eredményezve, hogy világunkat kisebbnek és szűkebbnek érzékeljük. Állításai alátámasztására az Inside Text című tanulmánygyűjteményben hamarosan megjelenő kutatását ismerteti.

 

22. Höflich, Joachim

Joachim R. Höflich:
Egy bizonyos térérzet
- mobilkommunikáció és orientáció a helyi terekben

Joachim R. Höflich, az Erfurti Egyetem Kommunikációtudomány és Médiaintegráció professzora előadásában megkérdőjelezi azokat a kommunikációelméleti állításokat, amelyek amellett érvelnek, hogy a mobilkommunikáció során a kommunikációhoz tartozó fizikai tér csökkent értelemben van jelen, vagy szélsőséges esetben a kommunikáció "ittje" és "mostja" érzékelésének teljes elvesztését eredményezhetik. Höflich professzor amellett érvel, hogy a mobilkommunikáció igenis lehetővé tesz "egyfajta térérzetet". A mobilkommunikáció megváltoztatja a kommunikáció hagyományos rendjét, szabályait, és új szituációkat teremt, viszont új társas és kommunikációs megállapodásokat is kialakít. Ezeket az új megállapodásokat a (nyilvános) helyekhez kötődő és általuk meghatározott társas viselkedések befolyásolják. Az előadás részeként és állításainak illusztrálásaként a professzor ismertetni fogja azon kutatásainak eredményeit, melyek egy olaszországi "piazza"-n végzett megfigyeléseken alapulnak.

 

23. Katz, James E.

James E. Katz:
Mobiltelefonok oktatási környezetekben

James E. Katz, a Rutgers Egyetem (New Jersey) Kommunikáció Tanszékének professzora előadásában a mobilkommunikációs technológiák oktatási környezetekben, a viselkedés és az intellektus területén kifejtett hatásait tárja fel. Figyelmének középpontjában a mobiltelefon iskolai használata áll, különösen annak az amerikai felsőoktatási intézményekben megfigyelhető módjai. Előadásban felmérésekből, jelentésekből, interjúkból és fókuszcsoportos megbeszélésekből származó adatokra támaszkodik. Az előadás célja, hogy reflektáljon arra a számos oktatásban megfigyelhető változásra, aminek kiváltójaként egyértelműen a mobiltechnológia elterjedése a felelős. A professzor az előadás további részében - példákkal gazdagon illusztrálva - sorra veszi a mobiltelefon iskolában történő használatának legjellemzőbb módjait. Az előadás záróakkordjaként pedig a jelenség néhány lehetséges hosszútávú következményének felvázolására tesz kísérletet Katz professzor - felhívva a figyelmet ama tényre, hogy ilyesmire meglepően kevesen vállalkoznak a szakterület kutatói közül.

 

24. Kondor Zsuzsanna

Kondor Zsuzsanna:
Ikonikus fordulat a metafizikában

A 19. század óta - a fotó-, majd a filmtechnikának köszönhetően - a képi kifejezés jelentősége lassú növekedésnek indult a kommunikáció területén. Korunkban az információs technológia megteremtette a multmediális közlés lehetőségét. Ennek a fejlődési ívnek reményteljes folytatásaként született meg a mobilkommunikációban az MMS. Az MMS az elvárásokhoz képest azonban csalódást okozott: noha több MMS-képes, digitális kamerával felszerelt mobilt adnak el, mint digitális fényképezőgépet, az MMS-forgalom alulmúlta a várakozásokat. Mi lehet ennek az oka? Kondor Zsuzsanna, az az MTA Filozófiai Kutatóintézete tudományos főmunkatársának hipotézise szerint a mobil sajátosságaiban, ill. írásbeliségben gyökerező kultúránkban kell keresnünk a választ. A mobil a kapcsolattartás igen rugalmas eszköze; az SMS pedig a verbális információcsere tapintatos intézménye. Természetesen az MMS is rendelkezik eme tulajdonságokkal, ám mi, felhasználók nem rendelkezünk olyan közös sémarendszerrel és tapasztalat-egésszel, amely lehetővé tenné a képekben rejlő kifejezőképesség hatékony alkalmazását. E képesség létezését mi sem bizonyítja jobban, mint az ókori Egyiptomban képes írással megfogalmazott "metafizika" léte. Összevetve a Nyugat metafizikájával, az itt feltáruló különbségek meglehetős tanulsággal szolgálnak.

 

25. Koskinen, Ilpo

Ilpo Koskinen:
Mobilképek által látni: úton az állandó vizuális kapcsolat felé

Ilpo Koskinen a Helsinki Iparművészeti Egyetem szociológiaprofesszora, aki a konferencián a kamerás mobiltelefonok elterjedésének vizuális hatásairól tart előadást. - Az MMS mint kommunikációs forma megjelenésével az embereknek megvan a lehetőségük, hogy folyamatos vizuális kapcsolatban álljanak egymással. Koskinen professzor ebből a perspektívából veszi szemügyre a mobil multimédiás üzenetküldés világában kialakult vizuális gyakorlatokat. Alapvetően abból a társadalomkritikai szemszögből vizsgálja a jelenséget, ahonnan a hagyományos fotográfia valóságleíró jellegét szemiotikai, szociológiai és kulturális aspektusból is megkérdőjelezték az utóbbi ötven évben. A professzor ezután az ún. alkalmazott párbeszédelemző módszer segítségével vesz górcső alá példákat MMS-használatra az 1999 és 2002 közötti időszakból; a példákat Helsinkiben és Finnország déli részén rögzítették. Végül felvázolja azokat a módokat, módszereket, melyekkel a küldők érdekessé teszik üzeneteiket a fogadó fél számára. Az előadást az MMS-kutatás követendő irányaira tett javaslatok zárják.

 

26. Kovács Gyula - Pléh Csaba

Kovács Gyula és Pléh Csaba:
Szemmozgás-regisztrálás
- a mobil vizuális kommunikáció vizsgálatának új módszere

Kovács Gyula, a BMGE-n újonnan alakult Kognitív Tudományi Tanszék docense és Pléh Csaba, annak vezetője a vizuális kommunikáció vizsgálatának egy új módszeréről számolnak be. A módszer alapja, hogy jó felbontású részletes információ csak az emberi szem ideghártyájának kis részéről, az éleslátás helyéről (sárgafolt) érkezik agyunkba. Természetes viselkedése közben mindenki szemét aktívan mozgatva pásztázza a látott képet, és szűri ki az éppen releváns információt belőle. Ezt a szemmozgásokból és fixációkból álló mintázatot új technikákat felhasználva regisztrálják a kutatók és következtetnek arra, hogy a megfigyelő számára melyik képrészlet a fontos. Jelen kísérleteikben a kutatók a tipikus felbontású és méretű MMS képekre és nagyfelbontású, képernyőn szokásos méretben prezentált digitális fényképekre adott szemmozgás-mintázatot regisztrálták. Eredményeik azt mutatják, hogy a kisebb méretű és gyengébb felbontású MMS képeken az alanyok általában ugyanazokat a képrészleteket nézik meg, mint a magasabb felbontással rendelkező képeken. Az eredmények arra utalnak, hogy ez az új módszer sikerrel használható modern digitális technikák kifejlesztésére és optimalizálására.

 

27. Krotz, Friedrich

Friedrich Krotz:
Mobilkommunikáció, internet és a társas kapcsolatok hálója

Friedrich Krotz az Erfurti Egyetem Kommunikáció és Média Tanszékének professzora. Előadásában az interneten és a mobiltelefonokon folytatott interperszonális kommunikációt hasonlítja össze, rámutatva a köztük meglévő lényeges hasonlóságokra és különbségekre. Mindkét technológia a felemelkedőben lévő digitális média részét képezi; felhasználhatóak interperszonális kommunikációra és szabványosított tartalmakhoz való hozzáférésre egyaránt. Közös vonásaik legfontosabbika, hogy átalakítják az emberek közti társas kapcsolatokat. Különbözőségeik leginkább technikai jellemzőikben, gazdaságilag adott szerveződésükben, illetve társadalmi és kulturális tradícióikban mutatkoznak meg.

Az előadás további részében kifejtésre kerülnek a mobiltechnológia személyhez kapcsoltságából, valamint az internet anonimitásából fakadó következmények. A professzor arra is kitér, hogy az internet és a mobiltechnológia miként képes átalakítani az emberek szimbolikus környezetét, végsősoron pedig magukat a társas kapcsolatokat.

 

28. Lai, On-Kwok - Shizuka Abe

Shizuka Abe és On-Kwok Lai:
Mobilkommunikatív cselekvések a globalizáció(ellene)s folyamatokban: társadalmi tényezők és állami szerepvállalás az információs társadalomban

Shizuka Abe és On-Kwok Lai a japán Kwansei Gakuin University Politikatudományi Iskolájában dolgoznak. Előadásuk a "Globalization and Transnational Activism" című, folyamatban lévő kutatási projekten alapul. - A fejlett gazdaságokban 1995 óta megfigyelhető felgyorsult termelékenységnövekedés sokat köszönhet az infokommunikációs technológiáknak. Ezzel párhuzamosan valósul meg a szabadon és gyorsan áramló tőke, ill. javak integrálódása a globális gazdaságba. Az IKT a gazdasági-társadalmi fejlődés funkcionális szükségszerűségévé vált. De a globalizációs folyamatok nem mennek minden esetben simán, nem önkéntesek és nem mindenhol üdvözlik őket. Sokszor ellentmondásokkal, zűrzavarral és hatalmi harcokkal terheltek. A lokális és globális erők közti feszültségek sokféleképpen és komplex módon nyilvánulnak meg, melyek vizsgálatát az előadás a kommunikatív cselekvések logikáján keresztül a globalizáció(ellene)s folyamatokat elemezve végzi el.

 

29. Ling, Rich

Rich Ling és Tom Erik Julsrud:
Az MMS-műfajok kifejlődése

A kutatópáros mindkét tagja a norvég mobiltávközlési vállalat, a Telenor kutatóintézetében dolgozik. Szakterületük az elkülönülten dolgozó, mobil munkacsoportok szervezeti identitásának kutatása. - Előadásukban kitérnek az MMS-ben mint kommunikációs technológiában rejlő lehetőségekre, annak használati módjaira, elterjedtségére. Ismertetik továbbá az MMS-műfajok általuk kidolgozott, gyakorlati szempontú tipizálását. Az ennek alapjául szolgáló kutatást mobilszakemberek körében végezték el, akiket három csoportra osztva hat hónapon keresztül figyeltek meg, és gyűjtöttek róluk adatokat. Kutatásukban arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük az MMS széles körű elterjedéséhez. Előadásukban górcső alá veszik a felhasználóknak az MMS mint kommunikációs műfaj iránti attitűdjét, valamint választ adnak az elutasítás, ill. az elfogadás hátterében álló okokra.

 

30. Magyar Gábor

Magyar Gábor:
Helyi tartalom a globális hálózatban

Magyar Gábor, a BME tanára arról tart előadást, hogy mi szükséges az embereket érdeklő helyi, közösségi tartalmak több-platformos szolgáltatásához a globális műszaki rendszerben? - Ahogy a web az információszerzés fő platformjává válik, egyre nagyobb az igény az internetet kiaknázó tudásportálok, digitális archívumok, e-tanulás, stb. iránt. A tartalmat egyidejűleg kell különböző érdeklődésű, különböző eszközökkel bíró felhasználóknak szolgáltatni. Így például különböző mobil eszközökre (telefonok, PDA-k, noteszgépek) kell helyfüggő és felhasználó-specifikus tartalmat is szolgáltatni. Vajon minden platformnál külön ügyelni kell a képméretre, a szinfelbontására, az ékezetes karakterekre, stb.? - A méretgazdaságosság a minél nagyobb távközlési rendszer felé hajt, ám a felhasználó helyi tartalmat (is) kíván. A "nagyméretű" (műszaki rendszer) és a "kisméretű" (tartalom-specifikus felhasználói populáció) lényegi jellemzője a tartalomintenzív alkalmazási tartománynak, tehát (rendszer)szerkezeti választ igényel. Új modellek és módszerek szükségesek ahhoz, hogy ilyen heterogén, együttműködő adat-intenzív rendszerek tervezhetők és fenntarthatók legyenek. Az előadás ennek lehetőségeiről szól.

 

31. Marentette, Lynn V.

Lynn V. Marentette:
Gondolkodás, tanulás és kommunikáció multimédián keresztül
(egy iskolapszichológus szemszögéből)

Lynn V. Marentette iskolapszichológus az észak-karolinai Charlotte-ban. Érdeklődési köre a mobiltanulás és a környezetadta tanulás. - A kognitív tudományok területén végzett kutatások megváltoztatták a fiatalok gondolkodásáról és tanulásáról alkotott elképzeléseinket. Az internetes, mobilkommunikációs és multimédiás technológiák körében végbemenő fejlődés átalakította azt, ahogyan a fiatalok iskolán kívül szabadidejüket töltik, ahogyan játszanak, ahogyan kapcsolataikat barátaikkal és családjukkal ápolják, ill. ahogyan szórakoznak. Ezen változások ellenére a gondolkodás, a tanulás és a kommunikáció továbbra is az osztályteremben elhangzó szavak világában zajlik. Azok a diákok, akik vizuálisan vagy multimodálisan tanulnak és gondolkodnak, hátrányban vannak társaikkal szemben, és sokan nem képesek megfelelni az iskolai elvárásoknak. Az előadás azokat a tényezőket veszi sorra, melyek a verbális gondolkodásról, tanulásról és kommunikációról a multimedialitásba történő átmenetben játszanak szerepet. Az előadásban ismertetésre kerülnek a multimédia transzdiszciplináris területén zajló újítások is.

 

32. Matei, Sorin

Sorin A. Matei:
A vezeték nélküli hálózatok társadalmi-térbeli elterjedése Lexingtonban

Sorin Matei az indianai Purdue Egyetem Kommunikáció Tanszékének adjunktusa.

Az előadásban bemutatásra kerülő kutatás a 802.11 szabványon alapuló hálózatok diffúziójának korai szakaszát elemzi. A vizsgálódás területe Lexington, ami egy viszonylag kicsi, zárt városi terület Kentucky államban. A kutatás célja az volt, hogy megbecsülje a magáncélú, illetve az üzleti célú vezetéknélküli hálózatok arányát, a földrajzi elterjedés mintázatait, és magyarázatot adjon arra, hogy makroszinten milyen társadalmi és demográfiai tényezők befolyásolják az ilyen hálózatok elterjedését.

Az eddigi eredményekből kiderült, hogy a 776 megfigyelt vezetéknélküli hozzáférési pont 66%-a lakónegyedeken belül helyezkedett el, 21% üzleti tulajdonban lévő területen, a fennmaradó 13% pedig közterületen. A hálózatok 2/3-a nyitott, vagyis nem használt WAP titkosítást. Több más kutatási eredmény mellett az egyik legérdekesebb felfedezés, hogy a vezetéknélküli hálózatok, mint minden más divatos technológia, azáltal tesznek szert hírnévre, hogy a "szabadság ágenseiként" jelennek meg a köztudatban. A kutatás további szakaszában Lexingtonon túl más területekre is kiterjesztik a megfigyeléseket, valamint továbbfejlesztik a mintavételi eljárást.

 

33. Meyrowitz, Joshua

Joshua Meyrowitz:
A glokalitás hajnala:
A hely és önazonosság új élménye a globális faluban

Joshua Meyrowitz a Médiatanulmányok Professzora a New Hampshire-i egyetem Kommunikáció Tanszékén, a No Sense of Place - "Nem tudjuk a helyünket" - c. klasszikus könyv szerzője. Mostani előadásában annak hangsúlyozásával kezdi érvelését, hogy minden tapasztalatunk szükségképpen lokális, helyhezkötött, ti. a magunk fizikai mivoltának helyéhez kötött. Ám miközben minden tapasztalat lokális, tapasztalatainkat immár egyre kevésbé kell kizárólag az adott helyszín szemszögéből megítélnünk. A különböző médiák változatos külső perspektívákkal szolgálnak. Lelkileg kívül állhatunk azon, amit fizikailag belülről élünk meg. Meyrowitz már korábban bevezette az "általánosított máshollét" fogalmát. Az általánosított máshollét az a tükör, amelyben a magunk lokalitását szemléljük és megítélhetjük. A magunk lakóhelyét, a magunk helyi közösségét immár nem az egyetlen lehetséges közösségként fogjuk fel, hanem ama számtalan közösség egyikeként, amelyhez helyileg tartozhatnánk. Ma "glokalitásokban" élünk. Minden egyes glokalitás egyedülálló a maga módján, de mindegyiket befolyásolják globális trendek és a globális tudat. S miközben a lakóhely viszonylag autonóm megválaszthatósága egyfelől kifejezettebbé teszi az adott helyhez fűződő érzelmi kötődésünk kinyilvánítását, másfelől könnyebb a szakítás is: szabadon szabályozzuk a lokális térhez fűződő kapcsolódásunk fokát.

 

34. Nikolov-Ramírez Gaviria, Jeanna

Jeanna Nikolov-Ramírez Gaviria:
Ikonok, kijelzők, gyönyörű információ
- a design szerepe a mobilkommunikációban

Jeanna Nikolov-Ramírez Gaviria a krems-i Donau Universität kutatója. Szakterülete a vizuális kommunikáció, a szemiotika, a design és a tipográfia. Előadásában arról fog beszélni, hogy miként fejeződik ki a lokális és a globális a mobilkommunikációban használatos képekben, és ezek miként járulnak hozzá az identitás érzésének kialakulásához. A mobilkészülékeken a vizuális kijelzők adnak formát a közvetített információknak. Nikolov figyelmének középpontjába a mobilkészülékek kijelzőjét és menürendszerek ikonjait állítja, melyek egyik funkciója a formák és a "gyönyörű" információ közvetítése. Annak ellenére, hogy a mobilikonokból álló vizuális nyelv alig két évtizedes múltra tekint vissza, összetett és sokoldalú szókincset fejlesztett ki jól beazonosítható nyelvtannal. Nikolov a mobilikonográfia elemzéséből kiindulva ismerteti az ikontervezés néhány aspektusát, rámutatva, hogy abban hol érhetőek tetten a globális és a lokális dimenziók. Lezárásként a képernyőikonok kreatív fejlesztésének szabályszerűségeit, lehetőségeit és leghatékonyabb módjait veszi sorra, végül felvázolja a jövő lehetséges fejlődési irányait.

 

35. Nyíri Kristóf

Nyíri Kristóf az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, a T-Mobile Magyarország / MTA mobiltársadalomtudományi konferencia koordinátora. Előadásában a konferencia két fő témáját, a "helyek" és "képek" témáját kapcsolja össze. Két kiinduló megállapítás: helyekről tudósító információt olyan reprezentációk tárolnak és közvetítenek a legalkalmasabban, amelyeknek téri logikájuk van; minden hely konkrét és egyedi. Mármost éppen a képek - lelki képzetek és fizikai képek - bírnak, lényegükből fakadóan és a szavakkal ellentétben, téri szerveződéssel, és éppen képek, nem pedig szavak, alkalmasak leginkább konkrét tárgyak és események ábrázolására. Továbbá képek a szavaknál közvetlenebbül gerjesztenek érzelmeket; nyilvánvaló, hogy aki valamely helyhez kötődik, az arról a helyről képeket rögzít és képekkel bír. Ezek a képek a fotográfia megjelenése előtt túlnyomórészt mentális képek voltak; ma egyre inkább, digitálisak, és számok robbanásszerűen nő a kamerával ellátott mobiltelefonok terjedése nyomán. Az ember kommunikatív lény; képek kommunikációjának lehetősége képek készítésére sarkall.

 

36. Oksman, Virpi

Virpi Oksman:
Az MMS és korai felhasználói Finnországban

Virpi Oksman a Tamperei Egyetemen folyó "Mobile and Internet Trends 2004" program vezető kutatója, társadalomtudós. - Finnországban, 2002-ben vált elérhetővé a multimédiás üzenetküldés, amivel álló- és mozgókép, valamint hang és animáció is továbbítható. Oksman előadásában felvázolja, hogy a korai felhasználók valójában hogyan alkalmazták az MMS-t és a készülékeket a mindennapokban, közvetlenül a szolgáltatás elindulásától kezdődően. A kutatók a következő kérdéseket tették fel: Hogyan remélik hasznosítani a különböző emberek a mobilmédia ezen újításait? És mi az életstílus-profilja az MMS-felhasználóknak? - 2002 és 2004 között a Tamperei Egyetem a különböző felhasználók mobilmédiával, adatkommunikációval és értékhozzáadott szolgáltatásokkal kapcsolatos jövőre-irányuló kívánságait, elvárásait elemezte. A kutatásban kizárólag a szabadidős MMS-használatról gyűjtöttek adatokat, a munkajellegű használatot nem vizsgálták. A kutatás etnográfiai megközelítést alkalmazott. 300 felhasználóval készítettek tematikus interjúkat, megfigyeléseket végeztek, fényképdokumentumokat készítettek az MMS-használat módjairól, történeteket gyűjtöttek és a felhasználók által készített digitális fényképeket is elemezték.

 

37. Paragas, Fernando

Fernando Paragas:
Emigráns mobilok: mobiltelefónia, transznacionális terek
és a filippínó diaszpóra

Fernando Paragas a University of Philippines adjunktusa, jelenleg doktorandusz az Ohio-i Egyetemen. - A mobiltelefonok protézisként terjesztik ki az emberek kommunikációs szféráját - a roaming-nak köszönhetően - ma már az egyes országok határain túlra is. Egy országos hálózat előfizetőjeként a világ bármely pontjáról bárhova telefonálhatunk ugyanazt a készüléket és telefonszámot használva.

Ebben az értelemben azonban bármennyire is "egyetemesnek" tűnik maga a technológia, a körülmények, melyek közt használjuk őket, feltűnő különbségeket mutatnak. A mobiltelefon használója planétánkon kóborolva nemzeti és kulturális határokon vág keresztül, melyek különbözőképpen értékelik magát a technológiát.

Paragas előadásában a mobiltelefónia fogalmát a nemzeteken átnyúló kommunikációs kapcsolatok szempontjából fejti ki. Feltárja, hogyan működnek a mobiltelefonok, amikor országhatárokon keresztül teremtenek virtuális kapcsolatot két ember között.

 

38. Poster, Mark

Mark Poster:
Digitálisan lokális: a kommunikációs technológiák és a tér

Mark Poster a Kaliforniai Egyetemen futó Filmtudományok Programja igazgatója és a Történelem Tanszék tanára. Kutatási területe a kultúra és az információs technológia kölcsönhatása, különös tekintettel azok globalizációhoz való viszonyára.

Előadásában a mobilkommunikációnak az énre és a tér szerkezetére gyakorolt hatását tárgyalja. Először ismerteti a mobilkommunikáció kifejezés többrétegű jelentését, majd rátér a mobilkommunikáció által a felhasználók térérzetére gyakorolt hatásokra. A következő nagyobb gondolati egység az emberek saját fizikai mivoltához való viszonyát tárgyalja a mobilkommunikáció által létrehozott terekben. Majd rátér a lokális és a globális egymáshoz való dinamikus viszonyának átalakulására.

Előadását Trinidad és Olaszország példájával zárja, amivel a mobilkommunikációnak a tér szerkezetére és az identitás kialakulására gyakorolt hatását teszi plasztikusabbá.

Végül felhívja a figyelmet a téma vizsgálatához szükséges keretrendszer gondos kiválasztásának szükségességére, amivel elkerülhető egyik oldalról a mobiltechnológia veszélyforrásként történő beállítása, másik oldalról pedig utópisztikus világként való előrevetítésének két szélsősége.

 

39. Proitz, Lin

Lin Proitz:
A szörnyeteg, a mítosz és a metafora:
mobilkommunikáció és társas interakció a fiatalok körében

Lin Proitz az Oslói Egyetem Média és Kommunikáció Tanszékének tudományos munkatársa. - Az előadás központi témája a személyes infokommunikációs technológiákon alapuló média, mely médián keresztül az egyén önkifejezése és személyes interakciók iránti igénye nyilvánul meg. A fiatalok közti társas interakciók egyre nagyobb mértékben terelődnek át olyan infokommunikációs technológiákon alapuló csatornákra, mint a mobiltelefon, az SMS, az MMS, a webes "csevegés" és a weblogok. Ezért - társadalmi és politikai megfontolásokat figyelembe véve - fontos tisztázni, hogy ezen médiumok domesztikációja hozzájárul-e, és ha igen, hogyan, a fiatalok interakcióiban meglévő demarkációs vonalak fennmaradásához, megváltozásához, avagy eltűnéséhez. Az előadás azt tárgyalja, hogy az új technológiák hogyan befolyásolják a fiatalok társas interakcióit és önismeretét. Annak érdekében, hogy ezek a kérdések vizsgálhatóvá váljanak, Proitz röviden felvázol egy elméleti hátteret, majd kifejti, hogy az új médiumokkal foglalkozó tudományos munkákban miért is kell központi szerepet szánni a különböző "médiaműfajok" megértésének. Végül feltesz néhány olyan kérdést, melyek az új személyes médiumok műfaj-fogalmára vonatkoznak. Illusztrációként Proitz egy korábbi empirikus kutatásának példái fognak szolgálni.

 

40. Repo, Petteri - Kaarina Hyvönen - Ilpo Koskinen

Petteri Repo, Kaarina Hyvönen és Ilpo Koskinen:
Együtt énekelve! A közös élmény és a mobilvideo-streaming

Petteri Repo és Kaarina Hyvönen a University of Art and Design Helsinki keretén belül működő National Consumer Research Centre munkatársai, Ilpo Koskinen a Helsinki Iparművészeti Egyetem szociológiaprofesszora. A finn kutatók előadása egy pilotkutatás eredményeit mutatja be, melyben az átlagemberek mobilvideo-streaming használatát vizsgálták. Véleményük szerint annak ellenére, hogy a kérdéses technológia még gyerekcipőben jár, már most fontos megérteni, hogyan képes támogatni az emberek társas tevékenységeit. A kutatás kimutatta, hogy azok a szolgáltatások, amelyek a közös élményre helyezik a hangsúlyt - mint például a barátokkal közösen, nyilvános helyen előadott karaoke-éneklés - vonzóvá váltak a felhasználók számára. Úgy találták, hogy a mobilvideo-streaming közös használatát gyakran kapcsolták össze a szórakozással. Az eredmények azt mutatták, hogy a mobil-multimédia technológiák társadalmi alakításában a legritkábban a felhasználói újítások fordulnak elő. A tanulmány alapját képező adatok a 2002-es "Radiolinja" pilotprojektből származnak.

 

41. Sándor Klára

Sándor Klára:
A zsebben hordott mentális biztonság

A 20. században apokaliptikus próféciák tömege vádolta a technikai civilizáció fejlődését és az urbanizációt "emberellenességgel". Vannak, akik szerint az internet és a mobilfónia fölerősíti az antihumánus tendenciákat, mert mindkettő virtuális kapcsolatokat kínál használóinak valódi személyesség helyett, és elszigeteli őket valóságos fizikai környezetüktAl. - Többnyire éppen ennek az ellenkezője igaz. Az internet, különösen pedig a mobiltelefon megerősíti azokat a kapcsolatokat, amelyek alapvetA fontosságúak mentális jóközérzetünk biztosításához. Két ember között a kapcsolat erősségét leginkább a fizikai távolság és a nyelvhasználat formalitása mutatja; személyes jelenlét hiányában a nyelv az egyetlen, ami tükrözi a kommunikáló felek közötti közelség mértékét. - Az internetes, illetve mobilos nyelvhasználatnak vannak kulturálisan általános sajátosságai: ilyen például a megszólítás és az aláírás elhagyása ímélben vagy SMS-ben, az élőbeszéd imitálása, a pillanatnyi helyzetet leíró üzenetek. Ezek a jegyek azonban nem pusztán tükrözik az intimitás fokát, hanem egyben konstruálják is a személyes viszonyokat. Ezzel viszont az urbanizált ember kapcsolatainak olyan új világát segítenek kiépíteni, ahol a rokonokkal és barátokkal fenntartott elsődleges kapcsolatok játsszák a legfontosabb szerepet - csakúgy, mint egykor, az ipari társadalmak kiépülése előtti időkben.

 

42. Scifo, Barbara

Barbara Scifo:
A kamerás telefonok és az MMS-kommunikáció domesztikációja

Barbara Scifo, PhD, a Milánói Katolikus Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanára és kutatója. Az előadás célja egy szociológiai kutatás eredményeinek ismertetése, mely az olasz fiatalok mindennapi tapasztalataiban vizsgálta az új technológiaként megjelenő kamerás telefonok és az MMS-kommunikáció folyamatainak időbeli, térbeli és kapcsolatszerkezeti vonatkozásait. A kutatás 2003 májusában kezdődött és októberében ért véget. A terepmunkát, amely csoportos és egyéni - nem irányított - mélyinterjúkon alapult, Milánóban végezték két fázisban (június-júliusban, egy évvel az MMS szolgáltatás beindítása után és szeptember-októberben, azután, hogy gyors terjedésnek indult az MMS-használat). Az előadás a kutatás második fázisát mutatja be részletesebben, amikor is a technológiai építmény és a kommunikációs gyakorlatok korábbi formái elkezdtek "naturalizálódni".

A kutatás többek között kimutatta a kamerás telefonok kettős természetét, vagyis hogy éppen annyira személyes technológiáról van szó, mint kollektívről. Egy másik megállapítás, hogy a hagyományos fotográfia gyakorlatait kitágította, mivel állandó jelenlétéből fakadóan megjósolhatatlan és meglepő szituációk is megörökíthetővé váltak. Az előadás végén egy lingvisztikai szempontú MMS-tipológiát ismertet Scifo.

 

43. Stald, Gitte

Gitte Stald:
Mobilmédia, helyi fiatalok

Gitte Stald a Koppenhágai Egyetem Film és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa. Előadása abból a szempontból vizsgálja a mobilmédia fogalmát, hogy az miként integrálódik a modern társadalomba a társas, kulturális és pszichológiai gyakorlatok és fejlődés szintjén. Dániában a mobiltelefon rövid idő alatt a fiatalok életvilágának magától értetődő, nélkülözhetetlen és mindenütt jelen lévő részévé vált. Az előadás célja, hogy megvitassa a dán fiatalok különböző célú mobiltelefon-használati szokásai - kommunikáció, szórakozás, praktikus gyakorlatok - között fennálló potenciális kapcsolatokat, különös tekintettel a lokális jelentésekre. Az elemzés keretét az ifjúsági kultúrában meglévő globális behatások, valamint a mobilmédia helyi beágyazottságának kettős kontextusa adja. - Elméleti síkon egy több tudomány határterületén elhelyezkedő megközelítés fog kiindulópontul szolgálni, hogy érthetővé váljon az a komplex kapcsolat, mely a médiához való hozzáférés, a médiahasználat és annak kulturális és társadalmi gyakorlatokra tett hatásai között áll fenn. Ennek vizsgálatához CMC-elméletekből, kulturális globalizációs elméletekből, hálózatelméletből, közösségelméletből és ifjúsági kultúraelméletből merít az előadó. Az empirikus alapot két nagy volumenű kutatás szolgáltatja, melyek a fiatalok médiakultúráját mérték fel.

 

44. Strassoldo, Raimondo

Raimondo Strassoldo:
A lokalizmus jelentése a globális világban

Raimondo Strassoldo az Udine-i egyetem szociológus dékánja. Előadásában hangsúlyozza, hogy a posztmodern kort a lokalizmus újraéledése jellemzi. A posztmodern ember, éppen mivel olyannyira beágyazott a globális információáramba, igényt érezhet arra, hogy újjáteremtse az ismerősség, az intimitás, a biztonság, az érthetőség, a szerves-érzéki interakció enklávéit. Az, hogy az egész világ oly könnyen, oly hamar és oly olcsón hozzáférhető, új jelentést ad a szubjektív középpont szükségletének - az otthonnak, a közösségnek, a lokalitásnak, amelytől elindulhatunk, amelyhez visszatérhetünk, amelynél megpihenhetünk.

 

45. Sükösd, Miklós

Sükösd Miklós:
Virtualitás, lokalitás és ökocídium:
az információs társadalom ökológiai kritikája

Sükösd Miklós a Közép-Európai Egyetem tanára. Tervezett előadása szerint a mai nyugati információs társadalmak mediatizációja (mediális léte, a társadalmi folyamatok technológiai közvetítettsége) hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez. A két folyamat közvetett oksági kapcsolatban áll egymással. Az előadás többek között az alábbi érveket fejt ki a kapcsolat bizonyítására. 1) A médiahasználatra fordított, képernyő előtt töltött idő folyamatosan növekszik az időmérlegekben. 2) a médiaélmények egyre jelentősebbek a társadalmi identitás alkotásában. 3-4) A fősodrú média napirendjén és a médianarratívákban kevéssé szerepel releváns módon a természeti környezet témája. 5) A média a természetromboló fogyasztást generáló reklám és marketingkommunikáció terepe. 6) A nyugati emberiség a természeti környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe, az ökoszférából az infoszférába, a virtuális valóság irányába vándorol, s így viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot. 7) A média saját logikájú és szervezettségű téridőt (genius anti-loci) használ, amely szembenáll a valós tér és a biológiai (élő)hely szervességével és jelentésteliségével (genius loci). A mobil kommunikáció esetében a tér-redukció, a valós (élő)hely irrelevanciája radikálisan érvényesül. A média-téridőbe való belépés immár bárhol lehetségessé válik, mivel maga a technológiai közvetítést lehetővé tévő eszköz is mindenhova elkíséri a felhasználót.

 

46. Szekfű Balázs - Szvetelszky Zsuzsanna

Szekfű Balázs és Szvetelszky Zsuzsanna:
Hálózatok, hiedelmek, pletykák

Hogyan befolyásolhatják a hálózatos kommunikációs technológiák a társadalmi hiedelmek átalakulását? A tanulmány azt a speciális alesetet vizsgálja, amikor a természetes emberi csoportok pletykái bottom-up folyamatokkal csoportközi, társadalmi majd szupraszociális szinten, elfogadott hiedelmek elemeiként kerülnek be a kollektív tudatba. - Durkheim az információt társadalmi ténynek tekinti: a pletyka ebben az értelemben "magántény". De néha átalakul: először az adott közösségben terjedő pletyka valamely információként értelmezett eleme állandósul, s a nyilvános kommunikáció csatornáiban már változatlan formában terjed. A második lépésben nő a konstans elemek száma, ekkor a pletyka és a társadalmi hiedelem jellegzetességei meghatározott ideig együtt is megfigyelhetők. Végül minden elem konstans lesz: a közös tapasztalat és jóváhagyás kanonizálja. Innen kezdve ?mindenki tudja, hogy?": a különbség nem mennyiségi vagy minőségi, hanem integrációs. A felülről, top-down folyamatvezérléssel terjesztett társadalmi hiedelmek terjedése viszont mesterséges.

A hálózatos kommunikációs technológiáknak háromféle hatása érvényesül a terjedésben: csökken az információ módosulása, gyorsul a terjedés, és rövidülnek az üzenetek.

 

47. Tan, Su-En

Su-En Tan:
3G - szükségtelen lépés előre?

Su-En Tan PhD hallgató a Dániai Műszaki egyetemen, kutatási területe a "Heterogén hálózatok és szolgáltatások". - A harmadik generációs (3G) hálózatok bevezetésével a mobiltelefónia szerepe kétségtelenül fontosabbá fog válni életünkben. Ennek ellenére nagyon lassan indítják el 3G hálózataikat és szolgáltatásaikat a mobiltávközlési vállalatok, különösen Európában, és ez a közeljövőben sem fog felgyorsulni. A késlekedés egyik legfőbb oka, hogy a nagy távközlési vállalatok bevételeiket egyelőre második generációs hálózataik fejlesztésére és Wi-Fi infrastruktúrájuk kiépítésére fordítják. A mobilhálózatok üzemeltetői 2G-s hálózataikból kiindulva a 2,5G-n keresztül fognak eljutni a 3G-s hálózatokig. Az olyan 2,5G technológiák, mint az EDGE vagy az EGPRS a jelenlegi hálózatok továbbfejlesztett változatai. Kezdetben azért volt rájuk szükség, hogy a szolgáltatók fokozatosan térhessenek át a 2G-ről a 3G-re. Viszont ez az átmeneti hálózat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások nem várt népszerűségre tettek szert. Ennek kapcsán teszi fel Su-En Tan a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán a 3G-re, ha a 2,5G-s hálózatok is képesek ellátni ugyanazokat a funkciókat. A 3G hálózatok alternatívájaként a 2,5G mellett szóba kerülnek a Wi-Fi hálózatok is, és ezek kiépülésének hatása a 3G kereskedelmi forgalomba bocsátására.

 

48. Tee, Richard

Richard Tee:
A mobilküldetés - mobilkommunikációs sztenderdek innovációsrendszer-szemléletű megközelítése

Richard Tee az Amszterdami Egyetemen végzett informatika szakon.
Az előadás a mobilkommunikációs szolgáltatások jelenlegi fejlődési irányait tárgyalja innovációsrendszer-szemléletű megközelítésből (SI), melynek fő összetevői a szervezetek, intézmények és a köztük lévő kapcsolatok ill. kölcsönhatások. Központi témája a végfelhasználói szabványok (SMS, MMS) és a mobilinternet-szolgáltatások.
Az elmúlt években számos iparági vertikum mentén megalakuló szövetségnek és az üzleti együttműködés más formáinak lehettünk szemtanúi. Ilyen pl. a Symbian konzorcium. A szövetséghez tartozás az üzleti túlélés feltétele olyan iparágakban, mint a mobiltelefónia, melynek fő jellemzője az állandó változás.
Tee előadásában azt elemzi, hogy az egyes szervezetek miként kezelik a mobilszabványok fejlődését, illetve azok kontextuális beágyazottságát.
Az előadás három központi kérdés köré épül. Mely szervezetek és intézmények játszanak szerepet a szabványok előállításában és elterjesztésében? Milyen mechanizmusokat használnak a szabványok előállításában és népszerűsítésében? Végül, ezeknek milyen következményei vannak a mobilkommunikáció különböző típusú szereplőire nézve?

 

49. Truch, Anna - Michael Hulme

Anna Truch és Michael Hulme:
A mobiltelefon új szociológiája és a társadalmi identitás problémája

Anna Truch az angliai Henley Management College "Centre for the Study of Mobile, Technology, and Culture" tudományos munkatársa. Michael Hulme a központ igazgatója. - Az emberek csoportválasztását befolyásoló legfőbb tényező, hogy hol kaphat választ pozitív énképük iránti alapvető szükségletük. Ha ezt a választ megkapják, könnyedén alkalmazzák magukra azokat a kategóriákat, melyeken keresztül a csoport meghatározza magát és a rajta kívül állókat. - Az előadás megvizsgálja, hogy a mobiltelefon miként hathat az egyén identitásának kialakulására és jellemzőire. A szerzőpáros új definíció használatát javasolja a közösség fogalmának megragadására, amiben a lokalitás helyett a "szimbolikus folyamatokat" kell megtenni fő konstituáló elemnek. A megváltozott kontextus ugyanis nagy valószínűséggel hatást gyakorol a társadalmi identitás definiálására, valamint az egyének önmeghatározására egyaránt. Az előadásban szó lesz arról is, hogy a mobiltelefon-beszélgetéseknek "helyet adó" virtuális tér hogyan hat az egyénre.

A kérdés vizsgálatához többek között olyan elméleteket hívnak segítségül, mint a narratív pszichológia vagy szerepelmélet, melyek helytállóságát empirikus kutatási adatokkal is alátámasztják.

 

50. Vincent, Jane

Jane Vincent:
Hatással van-e az emberekre mobiltelefonjukhoz való kötődésük?

Jane Vincent a Surrey-i Egyetemen működő Digital World Research Centre tudományos munkatársa. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberekre vajon hatással van-e mobiltelefonjukhoz való érzelmi kötődésük? Vincent azt állítja, hogy a mobiltelefonok fokozatosan megváltoztatják az emberek társas gyakorlatait és viselkedésüket, valamint felveti: ha mindez igaz, akkor talán a mobiltelefon maga is megváltoztatja az emberek identitását azáltal, hogy behatol életük legérzelmesebb régióiba. Kutatások ugyanis jelzik, hogy viselkedésbeli változások mutathatóak ki a készülékhasználat következtében, melyek a társadalmi gyakorlatokban is jelentkeznek. Az előadásban bemutatásra kerülnek azok a mindennapi életvezetéshez szükséges stratégiák is, melyekbe a mobiltelefonok beleágyazódtak. - A tézisek alapjául szolgáló kutatás három mobiltelefon-használó csoportot különített el. Adatokat naplókból, interjúkból és megfigyelésekből gyűjtöttek, melyek végül esettanulmányokká álltak össze. A mások által hasonló témában végzett kutatások eredményeire szintén támaszkodni fog előadásában Jane Vincent.