Hírek

Dsc Papanek Gábor, a vendéglátó MTA Bizottság és a konferencia Szervezőbizottság elnöke mindkét Bizottság nevében hangsúlyozta, hogy a korrupció a fejlett és fejlődő országok fontos problémája és a magyar gazdaság fejlődésének is egyik legnagyobb korlátja. Egyaránt sok (száz-) milliós, olykor milliárdos veszteségek forrása, ha a korrupció hatására a közintézmények szakszerűtlen intézkedéseket hoznak, ha sok csempészáru jelenik meg a feketepiacon, ha csalárd csődöket segít, s ennél is súlyosabb gond, ha a kenőpénzek már egyes törvények megfogalmazását is befolyásolhatják. A közvetett (a jogbiztonság gyengesége miatt elmaradt vásárlásokból, befektetésekből stb. származó) károk a vázoltaknál is nagyobbak. Ezért célul tűzték ki, hogy konferencián tekintik át a gondokat és mérséklésük lehetőségeit.

Dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke „A korrupció elleni küzdelem fontossága a magyar gazdaságban” című előadásában erőteljesen hangsúlyozta, hogy bár a korrupció ritkán tárgyalt kérdés, napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi problémája. Ennek ellenére keveset teszünk ellene, és az akciók helyett jellemzőbb a téma tudományos boncolgatása. Az elmúlt 15 évben nem volt igazán erős korrupcióellenes fellépés, ami a hatalom legitimitását veszélyeztetheti. A korrupció a társadalmi igazságosság legfőbb gátja, köz-rossz, mert megtöri a gazdasági versenyt.

A korrupció által leginkább veszélyeztetett államok a volt gyarmatok, a csődbe ment kelet-európai államok és a vadkapitalizmus útjára lépett közép-európai országok. A 80-as évek során hazánkban a hiánygazdaság, a rendszerváltás után a piacgazdaság kialakulása és a privatizáció voltak legfőbb forrásai. Következményei súlyosak, mivel akadályozza az egyenlő feltételek kialakulását, rombolja a piaci versenyt, ami a gazdasági hatékonyság rovására megy.

A hivatali korrupcióval kapcsolatban napjaink nagy kérdése, hogy hogyan lehet a költségvetési forrású beruházásokban kiküszöbölni a korrupciót. Ezzel kapcsolatban célszerű lehet a kiírók felelősségének vizsgálata, illetve a korábban elmarasztaltak kizárása a további pályázatokból.

A bűnügyi statisztikák elenyésző részben tartalmaznak korrupciós ügyeket, a társadalom azonban sokkal súlyosabbnak tartja a problémát. Lakossági és vállalati felmérések egyaránt igazolják ezt. Legfontosabb területei az egészségügy, a vám, adóhatóságok, országgyűlési képviselők. A GKI Rt. 2005-ös felmérése alapján például a jogbiztonság hiányából fakadó legfőbb problémák a fizetési késedelmek és a nem-fizetés, a feketepiac, az engedélyezési eljárások, a cégbírósági és telekkönyvi nyilvántartás hiányosságai, a szellemi tulajdon védelem gyengesége. A vállalatok egyes becslések szerint évente legalább 100 milliárd Ft kárt szenvednek el a korrupciós események miatt.

További felmérések szerint a lakosság támogatja a korrupció elleni küzdelmet. A fejlődő országok számára a legmegfelelőbb eszköz a büntetőszabályozások szigorítása, a közepesen fejlett országok számára az átláthatóság biztosítása, a fejlett országokban pedig az etikai normák erősítése. Magyarországon napjainkban az átláthatóság biztosítása tűnik a megfelelő eszköznek.

Dr. Petrétei József, igazságügy miniszter „A kormányzat aktuális feladatai a korrupció elleni küzdelemben” című előadásában ugyancsak kiemelte, hogy a korrupció – amint ezt az ENSZ korrupcióellenes egyezményének preambuluma is rögzíti - a stabilitást és a fenntartható fejlődést korlátozó jelenség.

A korrupció szankcionálása csupán tüneti kezelés. A kormányzatok valós feladata a korrupciós érdekeltség és helyzetek felszámolása, valamint a társadalmi normák megváltoztatása és a polgárok érdekeltté tétele a tisztességes üzleti magatartásban. A magyar kormányzat 2001-ben fogadta el korrupció elleni stratégiáját. Ennek fő elemei a büntetőjogi és eljárásjogi szabályok módosítása, vagyonnyilatkozatok kötelezővé tétele és az összeférhetetlenségi előírások szigorítása, a közérdekű adatoknak a 2003-as közbeszerzési törvényben erőteljesebben biztosított átlátható kezelése és nyilvánossága, a pénzmosás akadályozása.

A korrupció elleni küzdelem nem jól strukturált probléma, a visszaélések nem szüntethetők meg, de folyamatosan küzdeni kell ellenük. A legfontosabb lépések a jogszabályok deregulációs célú átvilágítása (és a kiskapuk kizárása), az Európa Tanács ajánlásainak érvényesítése a pártfinanszírozás és a kampány területeire, a korrupciós helyzetek jobb felismerése, a köztisztviselői etikai kódex megalkotása, a nyílt, széles körűen átlátható és ellenőrizhető közigazgatás megteremtése. Összefoglalóan a szolgáltató állam létrehozása. Hazánk sok olyan nemzetközi egyezménynek is résztvevője, amely támogatja ezen erőfeszítéseket.

Dr. Lomnici Zoltán, az Országok Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke „A bíróságokra háruló feladatok a korrupcióellenes szabályozás fényében” című előadásában arra mutatott rá, hogy a korrupció nagyban függ a „néplélektől”, és elterjedtsége nem csak a keleti-nyugati országokban, különbözik, hanem nyugati szomszédaink körében is jelentősen különbözik..

A korrupcióról már az ókorban is beszéltek. Arisztotelész az ember természetéből fakadó igazságtalanságra való hajlamban kereste a fő okát. Aquinói Szent Tamás az uralkodó ellenőrzésének problémájáról, Rousseau az egyéni érvényesülés közösségre gyakorolt káros hatásairól írt.

Magyarországon a korrupció ellenes szabályozások már az árpád-házi jogalkotásban is megjelentek. Ismeretesek Mátyás király illetve II. Ulászló drákói szigorú szabályozásai is. A Tripartitum a megvesztegetés tilalmát tartalmazza. Az 1795-ös első magyar büntető kódex is definiálja a korrupciót. Napjainkban az EU területén az Amszterdami Szerződés teremt jogi lehetőségeket a bíróságok és rendőrségek korrupció elleni együttműködésére.

A korrupció olyan környezetet teremt, amelyben nem a valós szabályok érvényesülnek. Megelőzésének fontos előfeltétele, hogy a vezetők kiválasztásában alapvető legyen a megbízhatóság, a hivatalnokok előléptetése csupán érdemek szerint történjen, a munkavállalókat megfelelően fizessék meg, folyamatos legyen az ellenőrzés, minden szinten érvényesüljön a nyilvánosság, legyenek kidolgozva intézményi belső és általános etikai szabályok, és végül a rendszerek működtetése gyors és körültekintő legyen. Sokan a szankciók szigorításában látják a megoldást, ugyanis az etikai tájékoztatást elégtelennek vélik.

Dr. Nagy János, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka „A VPOP eredményei a korrupció elleni harcban” című előadásának bevezetőjében kiemelte, hogy a VPOP helyzete a korrupcióval kapcsolatban különleges, hiszen nem csak érintett, hanem ellenőrző szervezet is. Mivel az ország gazdasága nyitott, igen intenzíven kell ellenőriznie, sőt befolyásolnia a gazdasági szervezetek pénzügyi tevékenységeit. Erőfeszítései a gazdaságra, a pénzre, a bevételekre és a nyereségre egyaránt hatnak. Az uniós csatlakozás hatására átrendeződtek az érintett határszakaszok és a szervezeti struktúra, a feladatok hangsúlya is eltolódott.

A korrupció a vámhatóságnál veszélyezteti a vámhatóságba vetett közbizalmat, a bevételek beszedését, és a legális kereskedelem növekedését.

A nemzetközi korrupcióellenes fellépés kereteit a vámhatóságoknál a felülvizsgált Arusha Nyilatkozat (1993, 2003), a VVSZ Korrupció-ellenes felmérései, fórumai, szemináriumai, a VVSZ Korrupció-ellenes Munkacsoportja (1998), a VVSZ Korrupció-ellenes Akcióterve (1999) és az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye (2003) szabják meg. A magyar Vám- és Pénzügyőrség munkájának a Korrupcióellenes Stratégia (2000.), a Korrupcióellenes Intézkedési terv a csatlakozásig (2003.), az Etikai Szabályzat, a csatlakozás korrupciókezelési Intézkedési terve (2004.) a Korrupciókezelés a külső határszakaszoknál – Iránymutatás (2004.) és a Korrupció elleni cselekvési program (2006) rögzítik.

A jövőbeni fellépés irányai a korrupció elleni fellépés belső szabályzóinak felülvizsgálata, az új Etikai Kódex és a komplex Korrupciókezelési Kézikönyv. Alapvetően szemléletváltás szükséges, a jogi szabályozás, mint garanciális alap megteremtése fontos, de a rendelkezések ismerete és az ügyfél tájékoztatás legalább ennyire fontos.

Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke „Az ÁSZ szerepe a korrupció elleni küzdelemben” című elődásásában egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupciós esetek elenyésző hányada kerül nyilvánosságra, másrészt azt emelte ki, hogy, amint azt a Transparency International felmérései is alátámasztják, nem a szigor a probléma megoldása. Hiszen a korrupciós listák elején éppen a leginkább diktatórikus államok állnak, a szilárd demokráciákban viszont alacsony a korrupció szintje.

Az ÁSZ legfontosabb feladata a demokrácia szilárdságának támogatása. A tennivalónak fontos eleme a korrupciós kockázatok csökkentése és az állampolgárok előtti példamutatás. Ezért az ÁSZ szorgalmazza például a betartható költségvetés készítését, bírálja a finanszírozási igények és a pályázati pénzek folyósítása közti összhang hiányát, és a maradvány képződését is a korrupciós kockázatok közé sorolja. Intenzíven vizsgálja az új korrupciós formák megjelenését. Megállapította például, hogy a korrupció nem csökken a jövedelem növekedésével, legfeljebb a vesztegetési pénz szerepét a kölcsönös szívességek veszik át. Ugyancsak feltárta, hogy a pártfinanszírozás megoldatlansága is a korrupció melegágya.

Végül az Előadó jelezte, hogy a korrupció rontja az ország nemzetköz pénzügyi kockázatának megítélését. A korrupciós színvonal szubjektív megítélése is hatással van az ország gazdasági folyamataira. Ha egyes felelőtlen nyilatkozatok miatt e kérdésben a valóságos helyzetnél sötétebb kép alakul ki, ebből az országnak pénzügyi hátránya is származhat.

Dr. Marschall Miklós, a Transparency Iternational európai igazgatója mindenek előtt szervezetét mutatta be. „A TI a korrupció ellen” című előadása szerint a TI feladatának azt tekinti, hogy a korrupcióról adott pontos tájékoztatással küzdjön e jelenség ellen, Jelentős erőket fordít arra, hogy mérje a korrupciónak a világ egyes országaiban kialakult színvonalát, de nem mozgósító szervezet, nem szervez például tüntetéseket.

A TI által készített legfontosabb indexek a hivatalnokok korrupció iránti „keresletét” és a társadalom korrupciós hajlandóságát számszerűsítik, de egy korrupciós barométer elkészítésével a lakosságnak a korrupció szintjével kapcsolatos véleményét is felmérik. Ismeretes, hogy a vizsgálatok a legkevésbé korrupt országoknak egyes fejlett – így skandináv – államokat mutattak, Magyarország a negyvenedik a mintegy 150 fős sokaságban, s a sor végén szegény fejlődő államok állnak. Világszerte a legtöbb gond a politikai pártok és a törvényhozás környékén mutatkozik, de a rendőrség, a bíróságok, az adó- és vámhivatalok is súlyosan érintettek.

Magyarországon a TI magyarországi szervezetének a 2005-ös megszűnése óta nincs erős korrupcióellenes civil szervezet. Ugyanakkor erős – hiteles, és jelentős társadalmi tőkével rendelkező - civil szervezetre lenne szükség. Veszélyeztetett területek a párt és kampányfinanszírozás, az önkormányzatok, az egészségügy, a szürke és feketegazdaság. Fontos cél lenne továbbá a társadalmi normák érvényesítése az EU támogatások kiosztásában.

Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főigazgatója „A pénzügyi szabályozás és a PSZÁF küzdelme a korrupció ellen” címmel tartott előadásában abból indult ki, hogy a korrupcióhoz pénzmozgás kapcsolódik, és ha a pénzügyi szervezetek nem is korruptak, érintettekké válhatnak a korrupcióban. A korrupció és a pénzmozgások összekapcsolódása ugyanis pénzmosást eredményezhet. A PSZÁF feladatai elsődlegesen erre a problémakörre terjednek ki.

A világgazdaságban a pénzmosás elleni küzdelem új fegyvere van kialakulóban. A PEP (publicly exposed persons – politikai szempontból érintett személyek) pénzmozgásainak kiemelt nyomon követésével működő rendszer segíthet a korrupciós események felderítésében. Feladata, hogy fokozottan figyelemmel kísérje azon ügyfelek pénzügyeit, akik beosztásuknál fogva közvetlenül vagy közvetve (pl. jogszabály-alkotáson keresztül) közpénzek felett rendelkezhetnek (vagy rendelkezhettek). A Felügyelet a feltárt ügyekben a vádat képviselheti, vagy ítélkezhet. A közreműködésre kötelezett pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatók célja emellett a reputációs kockázat elkerülése.

Dr. Angyal Ádám a Corvinus Egyetem egyetemi tanára „A szabályozás és korrupció” címmel tartott előadását a korrupció okainak taglalásával indította. Kiemelte, hogy a korrupció célja egyrészt a pénz, másrészt a hatalom megszerzése.

Az embereknek „genetikus” hajlamai vannak a korrupcióra. A visszaélésekre a társadalom működése teremt lehetőségeket. Vannak a szabályozástól függő, illetve attól független korrupciós folyamatok. A szabályozás-független korrupciós folyamatok erkölcsi, kulturális problémákkal kapcsolatosak, míg a szabályozás-függőek a bürokráciával, törvényi kiskapukkal, túlszabályozással, a szabályok által kiváltott magatartásformákkal, és a pénzügyi szemlélet túlsúlyba kerülésével magyarázhatók. Napjaink slágertémája, az EU csatlakozás talán még nincs kiemelt hatással a hazai korrupciós folyamatokra – de a beérkező pénzmennyiség növekedésével ez változhat.

Szarvas István, a Szervezőbizottság társelnöke zárszavában a konferencia figyelemre méltó sajátosságának ítélte, hogy az ország e témában illetékes, legmagasabb rangú vezetői vettek részt a tanácskozáson. Aláhúzta, hogy mindannyian egyetértettek a korrupció elleni küzdelem fontosságával. S felhívta a figyelmet arra, hogy a Marschall igazgató úr által említett nemzetközi tapasztalatoktól eltérően Magyarországon a bíróságokat a szakértők nem találták (miként előadásában Lomnici elnök úr sem ítélte) a korrupció által erősebben érintett szektornak.

Perényi Áron 

DSc. Papanek Gábor,  a Bizottság elnöke

9.00 – 9.30 – Regisztráció

Levezető elnök:

DSc. Papanek Gábor

Egyetemi tanár, ügyvezető igazgató

GKI Gazdaságkutató Rt.

A Szervezőbizottság elnöke

9.30 - 9.40

DSc. Papanek Gábor

Elnöki köszöntő

9.40 - 10.10

Dr. Dávid Ibolya

Alelnök, Országgyűlés

A korrupció elleni küzdelem fontossága

a magyar gazdaságban

10.10 - 10.25

Dr. Petrétei József

Miniszter, Igazságügyi Minisztérium

A kormányzat aktuális feladatai a korrupció elleni küzdelemben

10.25 - 10.40

Dr. Lomnici Zoltán

Elnök, Országos Igazságszolgáltatási Tanács és Legfelsőbb Bíróság

A bíróságok feladata a korrupció elleni harcban

10.40 – 10.55

Dr. Nagy János

Országos parancsnok, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

A VPOP eredményei a korrupció elleni harcban

10.55 – 11.15

Hozzászólások

11.15 - 11.40

Szünet

A szünetben sajtótájékoztató

Levezető elnök:

Szarvas István

Szerkesztőségvezető, Hetedhéthatár

A Szervezőbizottság társelnöke

11.40 – 11.55

Dr. Kovács Árpád

Elnök, Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék lehetőségei a korrupció elleni küzdelemben

11.55 – 12.10

Marschall Miklós

Európai igazgató, Transparency International

A TI a korrupció ellen

12.10 – 12.25

Marsi Erika

főigazgató

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A pénzügyi szabályozás és a PSZÁF küzdelme a korrupció ellen

12.25 – 12.40

Dr. Angyal Ádám

Egyetemi tanár, Corvinus Egyetem

A szabályozás és a korrupció

12 40 – 13.00 Hozzászólások