Hírek

Előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián Avram Hershko, 2004. évi kémiai Nobel-díjas.

Az angol nyelvű tudományos előadásra 2005. január 28-án,  péntek 11.00  órakor
The Ubiquitin System for Protein Degradation and Some of its Roles in the Control of Cell Division címmel kerül sor az MTA  Dísztermében ( 1051 Budapest, Roosevelt tér 9.)

Az előadást megtekintheti az interneten is: http://streaming.niif.hu/mta/

Az előadás előtt, 10.00 órai kezdettel Avram Hershko professzor sajtótájékoztatót tart az MTA Felolvasótermében. A sajtótájékoztatót bevezeti Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.

Avram Hershko tudományos tevékenységének bemutatása:

A Nobel-díj-bizottság döntése alapján a kémiai Nobel-díjat 2004-ben a Karcagon született Avram Hershko professzor (Izrael) valamint két kitűnő munkatársa, Aaron Ciechanover (Izrael), és Irwin Rose (Amerikai Egyesült államok) kapta az ubikvitinnel közvetített fehérjelebontás felfedezéséért.

A téma ismerői, akik figyelemmel kísérték a kutatóhármas tudományos munkásságát és annak nemzetközi visszhangját, tudtak, hogy Nobel-díjas témáról van szó. Nem véletlen az sem, hogy Hershko professzor munkásságáért számos rangos tudományos elismerésben részesült (Izrael Díj, Albert Lasker-díj, Wolf-díj, tagja lett az Izraeli Tudományos Akadémiának, valamint az amerikai egyesült államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémiának).

Miben áll Hershko professzor kutatásainak fontossága, van-e ezeknek az elméleti jelentőségűnek látszó vizsgálatoknak valamilyen ígérete a beteg ember számára?A sejtek működésében, a bennük lejátszódó biológiai folyamatokban, sejtfunkciók szabályozásában a fehérjék központi szerepet játszanak. A fehérjék képződésének tanulmányozása hosszú ideje a kutatások előterében áll, kevés figyelmet fordítottak azonban annak megismerésére, hogy milyen folyamatok eredménye a sejtek fehérjéinek lebomlása. Nyilvánvaló pedig, hogy képződésük és lebomlásuk egyensúlya elengedhetetlen a hibátlan sejtműködés, sejtszaporodás és sejtpusztulás szempontjából. Ezért jelentős előrelépést jelentett, hogy Hershko professzor elsősorban a sejten belüli fehérjelebontás folyamatának és mechanizmusának kutatását célozta meg. Megállapították, hogy ebben a folyamatban egy szinte minden szervben előforduló, ubikvitinnek nevezett anyagnak kitüntetett szerepe van. Hershkónak es munkatársainak az volt a zseniális felismerése, hogy az ubikvitin molekulák mintegy fellcímkézik” megjelölik a már leépülésre, pusztulásra váró fehérjemolekulákat. Ezzel összefüggésben felfedezték, és részleteiben leírták azt az enzimrendszert, amelynek működése lehetővé teszi, hogy az ubikvitin molekulák hozzátapadjanak a lebontásra váró fehérjéhez. Részleteiben feltárták azt az eseménysorozatot, amely a „halálra ítélt”fehérjemolekula ubikvitinnel való kapcsolódását eredményezi. Az ubikvitinnel megjelölt fehérjéket ismeri fel egy, a sejtekben található enzimrendszer (proteaszoma), amelyben az ubikvitin leválása után lezajlik a fehérje  „feldarabolása”.

A Nobel-díj odaítélésénél nyilvánvalóan szerepet játszott, hogy az ubikvitinnel közvetített fehérjelebontás felfedezése nemcsak egy új fehérjebontó rendszer leírását jelenti. Bebizonyosodott, hogy az ubikvitinnel közvetített fehérjelebontás fontos szerepet játszik számos alapvető biológiai funkcióban, így a sejtciklus szabályozásában, a meghibásodott DNS javításában, az immunfolyamatokban, továbbá, hogy a fehérjelebontás zavarai oki tényezőkként jöhetnek számításba a rákos sejtburjánzások létrejöttében. Az ubikvitin és a hozzá kapcsolódó enzimrendszer bonyolult működésének megismerése, az egymással kapcsolódó funkcionális lépések feltárása utat nyitott a ”célzott” beavatkozások előtt, és ennek a daganatos megbetegedésekben, egyes idegrendszeri, valamint autoimmun-betegségekben komoly gyakorlati jelentősege van.

Gergely János akadémikus

Korábban:
Avram Hershko Budapestre jön