Hírek
Az MTA kutatóhelyeinek 2005. évi tudományos eredményei
A Magyar Tudományos Akadémia rendes évi közgyűlése alkalmából a hagyományoknak megfelelően két kötetben teszi közzé a társadalomtudományi és természettudományi kutatóintézetek 2005. évi beszámolóit. A dokumentumok PDF formátumban letölthetők honlapunkról.
Bevezető
A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata több mint egy évtizede hagyományosan közreadja éves beszámolóját, amelyben összefoglalja tudományos kutatási eredményeit, valamint bepillantást enged tevékenységének jellemző, értékelő adataiba, mutatóiba.
2005 ismét igen termékeny esztendeje volt az akadémiai kutatásnak. Az EU-csatlakozást követő első év új kihívásokat, megváltozott gazdasági és társadalmi környezetet, bizonyos tekintetben nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor nem egy területen szűkülő kereteket és szigorúbb feltételeket hozott. A megváltozott körülményekhez az akadémiai intézetek – számos jel szerint – jól alkalmazkodtak.
Az MTA intézethálózata az elmúlt évtized során jelentős változáson ment keresztül. Ez vitathatatlan még akkor is, ha erről többen nem akarnak tudomást venni. Az intézetek kutatói létszáma a konszolidáció végrehajtásakor erőteljesen lecsökkent, majd az ezt követő szerény növekedés során számottevően megfiatalodott. A kutatási profilok korszerűsödését számos tény dokumentálja, a hálózat számtalanszor bebizonyosodott rugalmassága alapján joggal remélhetjük, hogy a követelményekhez történő igazodás a jövőben is folytatódik. A hálózat sok szempontból őrzi az alapkutatásokban hagyományosan birtokolt erős pozícióját, ugyanakkor tevékenységének jelentős részévé vált a graduális és posztgraduális oktatásban való részvétel. Az MTA vezetése azt szorgalmazza, hogy az akadémiai kutatók oktató tevékenységük súlypontját a doktorképzésben való részvételre helyezzék.
Az akadémiai kutatóhálózat a nemzeti innovációs rendszer figyelmen kívül nem hagyható, fontos eleme. Elvitathatatlan tény, hogy a hazai K+F kutatás jelentős részét az MTA kutatóhálózata adja. Ám az is tény, hogy a diszciplináris alapon szerveződött – az interdiszciplináris feladatok megoldásában még rutint nem szerzett – akadémiai kutatóhálózati rendszer esetenként nehezen kapcsolódik a nemzetközi, valóságos vagy virtuális kutatóhálózatokhoz. Az elmúlt év áprilisa óta elszaporodott MTA-ellenes támadások valótlan állításait az akadémiai vezetés nyilatkozatai rendre megcáfolták, ám e közben nem hagyott kétséget aziránt, mindent megtesz, hogy a kutatóhálózat a társadalom és a gazdaság versenyképességét minél közvetlenebbül segítse. Ennek érdekében kötött szerződéseket több minisztériummal és vett részt kormányzati tervek előkészítésében illetve véleményezésében. Kutatási eredményeik hasznosítására több intézetben innovatív spin-off cégek jöttek létre, telephelyeiken számos magáncég számára biztosítják a kutatás-fejlesztéshez szükséges szellemi kapacitást és kutatási infrastruktúrát.
A változó körülmények között az intézetek kutatói, kutatócsoportjai megőrizték elismertségüket tudományterületeik nemzetközi porondján. Ezt a publikációik száma, idézettsége és a nemzetközi tudományos bizottságokban, folyóiratok szerkesztőbizottságában betöltött számos tisztség is igazolja. Az elmúlt években a hálózat – a jelzett gondok ellenére is – sikeresen tudott versenyezni az elsősorban alkalmazott kutatási feltételeket támasztó hazai és nemzetközi pályázatokban. Különösen jelentős a bel- és külföldi alkalmazott kutatási pályázatokból származó források gyarapodása. A hálózat megőrizte működőképességét a költségvetési támogatás szűkössége, a hosszú távú országos kutatás-fejlesztési stratégia hiánya, a pályázati finanszírozás nehézkes, bürokratikus jellege ellenére is.
A 2005. évben kutatóintézeteink némileg csökkenő létszámmal lényegében az előző évhez képest változatlan kutatási teljesítményt értek el. Szerény mértékben növekedett a tudományos publikációk, és ezen belül számottevően nőtt az idegen nyelvű közlemények száma. A tudományos publikációk közel 40 százaléka nemzetközi együttműködésből született. Gyarapodott a tudományos fokozatot kapott intézeti kutatók száma is, továbbá jelentősnek ítélhető az MTA kutatóinak részvétele a felsőoktatás graduális és posztgraduális képzéseiben.
A kutatóintézeti források jelentős elemét képezik a pályázatok. E tevékenységük adatai szerint bizonyos változás volt mind a hazai (vállalkozási), mind pedig a külföldi pályázatokból elnyerhető támogatások összegében. Az OTKA-témák száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor szerényen növekedett a támogatás nagysága. Az NKTH- (OM KFHÁ-) pályázatok száma is valamivel kevesebb az előző évinél, és a pályázati támogatás mértéke is csökkenést mutat. Megjelentek viszont az NFT-pályázatok, amelyek mind az élettudományoknál, mind a matematika és természettudományoknál új forrással szolgáltak. A külföldi pályázatoknál az EU-pályázatok száma és az EU-támogatások összege is kisebb csökkenést mutat. Az egyéb külföldi támogatások számának és összegének növekedése ezt kompenzálta.
A beszámoló kötetei – meggyőződésem szerint – hitelesen tükrözik az intézetekben az elmúlt esztendőben végzett munkát, jól mutatják kutatóink tenni akarását, az elért eredmények elméleti és gyakorlati hasznát. Igen, 2005 – minden problémájával együtt is – sikeresen zárult. Az elkövetkezendő időszak ugyanakkor számos válaszra váró kérdést szegez nekünk.
Budapest, 2006. április
Meskó Attila