Bevezetés a kognitív tudományba

Pléh Csaba: Bevezetés a kognitív tudományba

PhD kurzus, 2006 ősz, Szerda 14-15h30

pleh@cogsci.bme.hu

Mi a közös egy egyszerű idegrendszerű csiga viselkedési próbálkozásai, a beszélni tanuló gyermek gagyogásai, és például egy vegyész eljárásaiba, aki sorra próbálja a vegyületeket, míg biológiailag hatékony anyagokra talál? Mindegyik viselkedést a próbálkozások létrehozása, s a próbálkozások közötti válogatás (szelekció) jellemzi. A megismeréstudomány  egyik mondanivalója, hogy a hasonlóan távoli területek között próbál meg  szerveződési párhuzamokat találni. Állati, emberi és gépi megismerés egyaránt érdekli, s a közös elveket keresi bennünk. Maga is próbálkozás, próbálkozás az annyiszor igényelt és megkísérelt interdiszciplináris gondolkodásmód megvalósítására, ilyen értelemben a kibernetika és az információelmélet hagyományának folytatója.

A megismerő rendszereket a formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástudomány) által is ihletve mint modelláló rendszereket értelmezi. A kurzus bemutatja ezt a mára klasszikussá vált szemléletet, központi fogalmai, a reprezentáció, az architektúra, és a komputáció köré szervezve. Az ehhez kapcsolódó megismeri eszmény a propozicionális, kijelentésszerű és explicit tudás. A képek és a készségek, az eljárásbeli tudások már klasszikus terepén is megkérdőjelezték, hogy mennyire képes minden emberi megismerésmódot átfogó lenni ez a törekvés. A kurzus második része azokat az újabb fejleményeket tekinti át, amelyek megismerő rendszereket már nem önmagukban tekinti. A neurobiológiai, az evolúciós biológiai és a szociális interpretációk néhány visszatérő kérdését érintjük. Ilyenek: egységes-e az elme, vagy számos működésmódja és alrendszere van (a modularitás kérdése), minden megismerési folyamat mögött találunk-e érdeket, van-e tiszta megismerés (a darwinista magyarázatok hierarchiája és az exaptáció kérdése), a reflektív tudat keletkezése, szerkezete és szerepe.

Célok: a kurzus három célt követ. Bevezetést ad a megismeréstudomány  fogalomrendszerébe,  ezzel elvezet az érintkező területek alaposabb vizsgálatához. Fejleszti az érvelésmódot, különösen ami az empirikus és a konceptuális érvek viszonyát illeti.    

Feldolgozás: a kurzus az olvasmányokra  épít, de a tankönyv ismeretét feltételezi és dolgozati témákat ad. A kurzus az órákhoz folyamatos munkát vár el,  minden órára a megadott anyag elolvasását, ennek megbeszélését és dolgozatokat foglal magába.  

Az említett tankönyv:
Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba

Érdekes lehet még:
Pléh Csaba: A természet és a lélek

Alapvető magyar nyelvű irodalmak, melyek több témához használhatóak

Assman, J. (1999): A kulturális emlékezet. Bp., Atlantisz

Clark, A. (1996): A megismerés építőkövei. Bp., Osiris

Csányi Vilmos (1999). Az emberi természet. Bp., Vince

Damasio, A.R. (1996): Descartes tévedése. Bp., Adupint

Darab Tamás (1991): Mesterséges és természetes értelem. Bp., Áron

Dennett, D. (1996): Micsoda elmék. Bp: Kulturtarde

Dennett, D.: Az intencionalitás filozófiája. Bp., Osiris, 1998.

Dennett, D.: Darwin veszélyes ideája. Bp., Typotex, 1998.

Donald, M.  (2001): Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris

Grayling, A.C. (1997, szerk): Filozófiai kalauz. Bp., Akadémiai

Nyíri Kristóf (1994): A hagyomány filozófiája. Budapest: T-Twins

Nyíri Kristóf és  Szécsi Gábor (1998, szerk): Szóbeliség és írásbeliség. Bp. Áron

Pinker, S. (1999):  A nyelvi ösztön. Bp, Typotex, 1999

Pinker, S. (2002):  Hogyan működik az elme?  Bp, Osiris

Pléh Csaba (1996, szerk.): Kognitív tudomány. Bp.: Osiris.

Pléh Csaba (1997, szerk.): A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Bp.: Typotex

Pléh Csaba (szerk., 1998):  Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia.   Bp.. Akadémiai

Pléh Csaba és Győri Miklós (1997, szerk): A kognitív szemlélet a nyelv kutatásában. Bp.: Pólya

Pléh Csaba (2002, szerk.): Evolúciós pszichológia. Magyar Tudomány, 2002. No. 1, tematikus szám 

Ryle, G. (1999) : A szellem fogalma. Bp., Osiris

Sacks, O. (1999):  Antropológus a Marson. Osiris. Bp.

Tomasello, M. (2002):  Az emberi megismerés kulturális gyökerei. Budapest: Osiris

Néhány fontos elektronikus irodalmi kapcsolat:

Magyar kognitív levelező lista:
koglist: érdemes feiratkozni: listserv@cogpsyphy.hu SUBSCRIBE  név (az üzenet részbe)

BBS s egyéb archívumok:
www.cogsci.soton.ac.uk innen nyílnak meg a különböző listák, a  BBS archívum, s a COGPRINTS melyben igen sok cikk megtalálható.

az idegtudomány komplex - időnként ingyenesen szolgáltató - adatbázisa
www.neuroscion.com

Érdemes figyelni a Cognition és a Trends in Cognitive Sciences honlapját is.

Értékelés:

• órai aktivitás, prezentációk - 30 pont (5X6)
• könyvismertetés -  20 pont 
• dolgozat - 50 pont
• Tanári bonusz pont mindig lehetséges az óra alapján is.

Jegy:

• jeles       >   90 pont
• jó           >   80 pont
• közepes   >   70 pont
• elégséges >   60 pont

1.
szept. 13-20: Általános orientáció A megismeréskutatás keretei.
Tudásfajták és klasszikus diszciplínáik. A kognitív szemlélet többszöri keletkezése.  Formális és tartalmi közelítések. Nyelvészet, pszichológia, filozófia, biológia. Formai és lényegi törekvések. Visszatérő kérdések:

• észlelés-gondolkodás
• egységes-sokféle
• reprezentációs-cselekvéses
• kísérletezés-fogalmi elemzés

Olvasmány szept. 20-ra:

George A. Miller: The Cognitive revolution: a historical perspective (pdf)

2.
szept. 27.: A kognitív tudomány filozófiai kerete.  A tudós és a megismerő.

Olvasmány:

Jamie Cohen-Cole: The reflexivity of cognitive science: the scientists as model of human nature (pdf)

3.
október 4-11.: A funkcionalizmus a kognitív szemléletben.  Filozófiai, pszichológiai és gépi funkcionalizmus. Az arisztotelészi hagyomány. Szoft és hard. A dekompozició.

Olvasmány:

Don Ross and David Spurrett: What to say to a skeptical metaphysician: A defence manual for cognitive and behavioral scientists (pdf)

Könyvismertetés téma elfogadtatása.

4.
október 18-25.: A megismerési rendszer individuális keletkezése: Az innátizmus vitái.

Olvasmány:

Richards Samuels: Innateness in cognitive science (pdf)

5.
november 8-15.:  A kognició evolűciója. Biológiai és szociális.

Olvasmány:

Michael Tomasello et al.: Understanding and sharing intentions. the origins of cultural cognition (pdf)

Dan Sperber and Lawrence A. Hirschfeld: The cognitive foundations of cultural stability and diversity (pdf)

Dolgozat témák megvitatása. 

6.
november 22-29.: Agyfejlődés  és kognitív evolúció.

Olvasmány:

Georg F. Striedter:  Précis of Principles of Brain Evolution (pdf)

Michael A. Arbib: From monkey-like action recognition to human language: An evolutionary framework for neurolinguistics (pdf)

7.
december 6: A megismerés fejlődése és az epigenezis.  A neurális epigenezis elméletei.

Olvasmány:

John L. Locke and barry Bogin: Language and life history:  a new perspective on the development and evolution of human language (pdf)

Dolgozat leadása. 10 oldal, egyéni munka 

8.
december 13.:Dolgozatok bemutatása. Polemikus prezentáció.

JEGYBEÍRÁS.