A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti
Az Európai Unió az új genetikai módosítási technikák elterjedése miatt a korábbi szabályozás liberalizációjára készül, mentesítve a génszerkesztési módszerekkel előállított növények szabadföldi termesztését a korábbi szigorú korlátoktól. Mi történt az első, GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó úttörő próbálkozások után az utóbbi négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Milyen biológiai srófra jár a genom mesterséges átalakítása, és mi köze mindennek a horizontális géntranszfer természetes jelenségének? Segítheti-e a génszerkesztés a haszonnövények adaptációját a klímaváltozás következtében átalakuló viszonyokhoz? Egy-egy szupertulajdonság, például a szárazságtűrés kialakítása miként befolyásolja a többit? Mi az a TALEN és miért ért 2020-ban Nobel-díjat a CRISPR-Cas9? A Qubit podcast legújabb adásában Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa válaszolt kérdéseinkre.Forrás: qubit.hu
TOVÁBBzCast: Hol tart a zöld átmenet Magyarországon? - ifj. Chikán Attila
Tényleg az energiafüggetlenség küszöbén vagyunk? Mennyire használjuk ki a nap, a szél, a biogáz, a geotermikus hő, vagy éppen a víz nyújtotta lehetőségeket? Hogyan függ össze minden apró fenntarthatósági lépésünk az energetikával? Mind kiderül zöld podcastunk legújabb adásából. Forrás: www.hvg.hu
TOVÁBBEUPhilBio_2024 nemzetközi konferencia
2024. június 7-8. – Fenntarthatóság, biológia, filozófia. A konferencia programfüzete és a jelentkezési lap cikkünkből letölthető. Sustainability, philosophy and biology. Programme and registration form are downloadable
TOVÁBBFizikai alapú korai figyelmeztető jelzés azt mutatja, hogy az Atlanti-óceáni meridionális bukóáramlás (AMOC) átbillenési pályán van
Az egyik legjelentősebb éghajlati billenő elem az Atlanti-óceán meridionális bukóáramlása (AMOC), amely potenciálisan összeomolhat az Atlanti-óceán északi részén beáramló édesvíz miatt. A szerzők egy fejlett modellben bemutatják az első átbillenési esemény következményeit, beleértve az összeomlás nagy éghajlati hatásait is. Az újraelemzés azt mutatja, hogy a jelenlegi AMOC az átbillenés felé tart.
TOVÁBBÓriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék (Győrffy Dóra, Budapesti Corvinus Egyetem)
A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be. (forrás: portfolio.hu)
TOVÁBBMiért nem szabadna erőltetni az akkugyárak építését Magyarországon? (Győrffy Dóra, Budapesti Corvinus Egyetem)
A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében a környezeti kockázatokat, illetve az azok kezelését célzó európai uniós szabályozást mutattam be, a második részben pedig az akkumulátor-újrahasznosítás jövedelmezőségi kérdését járom körbe, valamint azt, hogy mennyiben szükségszerű, hogy az újrahasznosítás Magyarországon történjen. (forrás: Portfolio.hu)
TOVÁBBMegfogalmazta első ajánlásait az Energia21
A frissen alakult Energia21 kezdeményezés már meg is fogalmazta első ajánlásait a kormány számára a zöldenergiára való áttéréshez. Az első ajánlások a zöldenergia tárolása témakörében születtek. Az ajánlások fókuszában a környezeti biztonság áll. A zöldenergia tárolásnak minden esetben a környezetünk védelmét szem előtt tartva kell megvalósulnia, az nem veszélyeztetheti társadalmunkat. Meg kell védeni a természeti erőforrásainkat, ehhez az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a kezdeményezés. Forrás: green21.hu
TOVÁBBVitákat, indulatokat gerjeszt, de a következő tíz év erről fog szólni
Sorra létesülnek Magyarországon az akkumulátorgyárak, de vajon jó-e ez nekünk? A reális zöldátálláshoz szükség van akkumulátorgyárakra, az előttünk álló tíz év pedig az akkumulátorok fejlődéséről szól majd – mondta az Indexnek Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, valamint az Energia21 tagja, aki szerint a közlekedés jövője a különböző technológiák együttműködése lesz. Forrás: Index.hu
TOVÁBBMagyar tudósok erre cserélnék le most az akkumulátorokat: a nagy újítás az, hogy gyorsan lebomlik
Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói: az új típusú energiatároló cellulózalapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart. Forrás: hvg.hu
TOVÁBBKlímaváltozás, biodiverzitás és akkumulátorgyártás, avagy kihívások és a fenntarthatóság néhány fontos dimenziója - Videón a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tanácskozása
A fenntarthatóság fogalmát – mint azt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság 2021-es alapításakor is hangoztatta – multidiszciplinárisan kell szemlélni. Ennek a szemléletnek a jegyében beszéltek az MTA tudományünnepi előadóülésének szakértői a biodiverzitásról és a klímaváltozásról, vizsgálták az akkumulátorgyártás technológiai kihívásait, valamint gazdasági és környezeti problémáit, de kitértek a fenntarthatóság egészségügyi vonatkozásaira is.
TOVÁBBKandrács Csaba: Az élmezőnyben vagyunk, más országok is tőlünk tanulnak
„A hatodik nagy kihalási hullámban vagyunk, ami körülbelül olyan nagyságrendű egyes kutatók szerint, mint ami 65 millió évvel ezelőtt volt, amikor a dinoszauruszok eltűntek” – figyelmeztet Kandrács Csaba az Indexnek adott interjúban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke felfedte, hogy a jegybank olyan kutatást végez a biodiverzitás védelmében, amelyre több tucat ország kíváncsi. A központi banki vezető szerint a jólét mérését is érdemes újragondolni, ebben segíthet a magyar fejlesztésű Harmonikus Növekedési Index. Forrás:index.hu
TOVÁBBA jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása és jogi összefoglalója a hatósági szerződés alkalmazási szempontjairól a környezetvédelemben
A nemrégiben megjelent környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló 432/2023. (IX. 21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) apropóján szükséges, hogy a hatósági szerződés eredeti jogi hátterét és alkalmazási körét ismertessem, valamint Magyarország Alaptörvénye és az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény alapján felhívjam a nyilvánosság és az érintett intézmények figyelmét e jogintézmény félreértelmezése miatt a jövő nemzedékek érdekeit érintő jogsértés veszélyére. A Kormányrendelet jelenlegi tartalmát, célját, valamint potenciális alkalmazási körét tekintve alkalmas lehet arra, hogy visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat okozzon és ezzel a jelen és jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan befolyásolja.
TOVÁBB- 52 találat